Ipsos: A magyaroknál jobban senki sem akar kimaradni az orosz–ukrán háborúból

Március 25. és április 3. között online felméréssel kérdeztek meg több mint 19 ezer, 75 év alatti embert 27 különböző országból az Ipsos kutatásához, amelynek eredményét szerdán tették közzé. A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett országokban élők közül a magyaroknál jobban senki sem akar kimaradni a háborúból (itt 90 százalék mondta, hogy el akarja kerülni a belesodródást), és az itt élők úgy gondolják, hogy hatástalanok a gazdasági szankciók Oroszország ellen. Valamint az EU-országok közül csak Magyarország lakossága nem támogat újabb lépéseket.

A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok nem avatkoznának bele más országok konfliktusába, katonai támogatást sem küldenének Ukrajnának, és nem tartanak attól sem, hogy az orosz manőver más országokat is veszélyeztetne.

Az Ipsos kutatásához az alábbi országokban élőket kérdezték meg:
Argentína, Ausztrália, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Magyarország, Egyesült Államok, Lengyelország, Németország, Kanada, Franciaország, Izrael, Mexikó, Japán, Brazília, Chile, Kolumbia, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, India, Olaszország, Peru, Malajzia, Törökország, Spanyolország, Dél-Korea.

Nem kérdezték meg ugyanakkor Ukrajna szomszédai közül sem Romániát, sem Szlovákiát, ahol – mondjuk, Peruval vagy Chilével összevetve – relevánsabb kérdésként merülhet fel az, hogy mennyire tartanak a háborúba való besodródástól.

A megkérdezett országokban élők nagy része, 70 százalék rendszeresen, szorosan követi az orosz–ukrán háborúban zajló eseményeket – Magyarországon, akárcsak az Egyesült Államokban ez az arány 65 százalék, míg Japánban pl. 89 százalék követi nagyon szorosan az események alakulását. A férfiakat átlagban valamivel jobban foglalkoztatja a téma, mint a nőket, leginkább az 50–74 év közöttiek nézik, olvassák az erről szóló híreket, és főként azok, akik magasan kvalifikáltak, sokaknak saját üzletük van vagy üzleti döntéseket hoznak.

Átlagosan a megkérdezettek 82 százaléka szerint valamiféle fenyegetést jelent a világra ez a háborús konfliktus (a magyarok 75 százaléka gondolja így), 61 százalék szerint konkrétan az ő országukra is (a magyarok 68 százaléka gondolja ezt), de csak 36 százalék vetíti ezt saját magára is (a magyarok 36 százaléka szerint van így), és 34 százalék a családjára (magyarok 38 százaléka szerint), 37 százalék szerint pedig a munkájára vagy az üzletére jelent fenyegetést (a magyarok 34 százaléka gondolja így).

A megkérdezettek 67 százaléka szerint Ukrajna ügye nem a magyarok dolga

Átlagosan 74 százalék szerint kell befogadni, segíteni az Ukrajnából menekülőket (a magyarok 75 százaléka szerint is), 72 százalék szerint ki kell maradni a háborús konfliktusból (a magyarok szerint a leginkább, 90 százalék van emellett), 70 százalék szerint az országának támogatni kell a rászoruló államokat, ha azt megtámadják (a magyaroknak csak 53 százaléka gondolja így). 68 százalék szerint a semlegesség épp csak az oroszokat erősíti a későbbi katonai akciókban akár Európában, akár Ázsiában (a magyarok 47 százaléka szerint van így), ugyanakkor 68 százalék gondolja azt is, hogy a katonai beavatkozás nyomán más országokban is lehet támadás (a magyarok 61 százaléka szerint így van).

66 százalék (a magyarok fele szerint) szerint hatásosak a szankciók, 61 százalék pedig úgy gondolja, hogy a jelenlegi gazdasági krízisben az országa nem teheti meg, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának (ez a magyarok esetében 68 százalék), 54 százalék szerint pedig akár megéri többet is fizetni a gázért vagy olajért, ha ezzel segíteni lehet a rászoruló országnak (a magyarok 38 százaléka ért ezzel egyet). 39 százalék mondta azt átlagosan, hogy Ukrajna ügye nem az ő dolga, erről a magyarok 67 százaléka így gondolkodik.

Magyarországon csak 32 százalék támogatná további szankciók megszavazását (átlagosan ez 48 százalék), 18 százalék szerint kellene csak betiltani az orosz gáz- és olajimportot (átlagban ez 40 százalékos támogatottságot élvez), ugyanakkor csak 35 százalék támogatja (átlagosan ez 38 százalék) a diplomatikus kapcsolatok ápolását Oroszországgal itthon, és itt a legalacsonyabb azok aránya is, akik fegyveres csapatokat küldenének Ukrajnába: három százalék gondolja így, és csak 15 százalék ért egyet azzal is, hogy fegyvereket kellene biztosítani az ukrán haderőnek (ez átlagosan 36 százalék). Saját csapatokat egyébként szívesen senki sem küldene, ennek az átlagos támogatottsága 17 százalék volt.