Több százmillió forintot kapott egy fideszes képviselő feleségének egyesülete turizmusfejlesztésre, bevétele mégis elhanyagolható

„Erre mondják az irigyek és a rosszakarók, hogy itt a politikai családi vállalkozás. Üzenem az örök rosszakaróknak és irigyeknek: igen, az. És lehet utánuk csinálni”

– írta Bayer Zsolt 2020 nyarán Kovács Sándor mátészalkai országgyűlési képviselő családi projektjéről, a Jót s Jól Egyesületről. Az egyesületet az akkor még polgármesterként szolgáló fideszes politikus 2007-ben alapította, elnöke azóta már Kovács Sándorné, a képviselő felesége, de vezető tisztséget visel fiuk, Kovács Dániel Sándor és lányuk, Kovács Eszter is.

A főként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató géberjéni egyesület szociális, nevelési, jótékony és más, sokak szerint önkormányzatinak nevezhető – az önkormányzat helyett végzett – feladatokat is ellát, de évek óta dolgoznak azon is, hogy a szabolcsi választókerület turizmus-vendéglátóipari tevékenységeit fejlesszék. Legalábbis papíron.

A Jót s Jól Egyesület pénzügyeit azért nehéz szétszálazni, mert sokszor állami szervekkel és magánszemélyekkel közösen pályázva az utóbbi tíz évben több milliárd forint közpénzhez jutottak, amelynek nagy részét szociális célokra költötték, egy kisebb része pedig turizmusfejlesztésre ment el. Az egyesület egyébként valóban és hosszú ideje lát el közfeladatokat, ezeknek a fedezésére pedig állandó, azaz normatív állami támogatásban részesül, aminek az elköltése a honlapján dokumentálva is van.

Nagyobb kérdés viszont, hogy az elmúlt tíz évben idegenforgalmi célokra felvett állami és európai uniós támogatásokat mire és hogyan költötték el. A Jót s Jól Egyesület ugyanis

• 2012-ben kapott 72,9 millió forintot erdei iskola és erdei óvoda fejlesztésére,
• majd 2013-ban 300 milliót „turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére”,
• 2017-ben pedig 284 millió forintot „társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre”.

Az egyesülethez tartozik ennek megfelelően a 110 fős Barkóscinege Erdei Iskola, a 36 fős Sulyom Ifjúsági Szálló, és a 31 fős Szamos Ifjúsági Szálló is, valamint a honlapjukon említenek egy kempinget is, amiről viszont többet nem lehet megtudni. A 24.hu vonatkozó cikke szerint egyébként fele részben szintén az egyesület kapta azt a 60 millió forintos uniós támogatást, amiből Kovács Sándor telkén felépítették a Tündérmező Vendégházat, azaz hivatalosan elég széles körű idegenforgalmi kínálatuk van.

Az elmúlt tíz évben turizmusra nyert több mint 687 millió forintból az egyesület egy sor beruházást megvalósított. Ezek közé tartozik például

• két szekér, két ökrös szekér és egy ekhós szekér beszerzése 16,5 millió forintért,
• egy ökohajó, 10 kajak és 14 kenu, valamint a hozzájuk tartozó felszerelés 24,8 millió forintért,
• a „Szamosi élménytér” projekt marketingtevékenysége 13 millió forintért,
• valamint tanösvény, játszótér és több másik beruházás is.

A Jót s Jól Egyesület tehát az elmúlt tíz évben valóban számos fejlesztést hajtott, hajthatott végre Géberjénben és a környékén, amikkel együtt nem csak szálláslehetőséget, de szabadidős programlehetőségeket is nyújtani képes a faluba látogatóknak. Az összesen 687 millió forint turisztikára szánt támogatás felvétele és az infrastruktúra kiépítése után már csak az a kérdés, hogy vajon miért olyan kicsi a szervezet üzleti bevétele, hogy szinte elhanyagolható legyen az egyéb bevételek (főként állami és uniós támogatások) mellett?

Az egyesület 2012-ben és 2013-ban összesen 373 millió forintot kapott turisztikai célokra, üzleti bevételük ehhez képest viszont a következő években tíz és harmincmillió forint között mozgott. 2017-ben aztán újabb 284 millió forintot kaptak turizmusfejlesztésre, aminek elköltése után 2019-ben fel is ment az üzleti bevételük 44 millió forintra, hogy aztán 2020-ban – nyilván a koronavírus-járvánnyal is összefüggésben – ismét 21 millió forintra essen vissza.

Közhasznúsági jelentéseik és a bíróságra benyújtott beszámolóik alapján a 2011 és 2020 között eltelt tíz évben összesen 2 milliárd 447 millió forint állami és európai uniós támogatást kaptak, ezzel párhuzamosan pedig 189 millió forintot kerestek üzleti tevékenységgel.

Az egyesület a turisztikai pályázatokon kívül százmilliós nagyságrendben nyert szociális ügyekben is támogatásokat, amelyeket az országgyűlési képviselő felesége és gyerekei költhettek és költhetnek el Kovács választókerületében, gyakran saját létesítményeikben, vagy éppen ingatlanjaikon.

Az is látszik, hogy a normatív állami támogatásból, valamint az uniós forrásokból viszonylag kényelmesen megélt a Kovács család, hiszen az egyesület vezető tisztségviselői (3 fő), 2019-ben 16 979 000 forintnyi fizetést vett fel, ugyanez az összeg pedig 19 millió 534 ezerre nőtt 2020-ra. Nemcsak maga Kovács veheti ugyanis ki a részét aktívan az egyesület munkásságából, de felesége mellett a képviselő polgármester fia is ott dolgozik főállásban, a község vezetését eközben társadalmi munkában végzi, amint arra még 2020-ban a 24.hu felfigyelt.

A portál már akkor megírta, hogy a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások, de már azt megelőzően, és azóta is,

összesen több mint 2,4 milliárd forintnyi állami és uniós támogatásban részesült a „politikai családi vállalkozás” ilyen-olyan úton.

Noha hivatalosan nem Kovács kapta a 60 millió forintot, és szerinte semmi köze ahhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az a fideszes politikus és édesanyja nevén lévő ingatlan tulajdoni lapjára, magyarán az ő telkén épült közpénzből vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt, ám azt végül lezárták azzal, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Ugyanakkor a 24.hu 2020-ban ezt követően azt is feltárta, hogy a fideszes országgyűlési képviselő barátja tulajdonában áll az a cég, amelyik az egyik nagy kedvezményezettje a választókerületbe érkező vissza nem térítendő európai uniós támogatásoknak, illetve az azokhoz tartozó közbeszerzéseknek. A nyírségi tendereken már addigra is mintegy egymilliárd forintot taroló vállalkozás tulajdonosa ráadásul üzlettársa a kormánypárti politikus feleségének, sőt, volt olyan nyertes közbeszerzése is a GÉ-65 Mérnökiroda Kft.-nek, amit maga a Kovács Sándor felesége által vezetett, európai uniós támogatásokat elnyerő egyesület írt ki, méghozzá egy 170 millió forintos támogatásból megvalósuló, intézménybővítésre kiírt tender esetében.

A közös üzleti viszonyokat a 24.hu cikkeinek megjelenése után megszüntették, ám ennek ellenére nyomozás is indult Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése nyomán. Hadházy most arról tájékoztatta a Telexet, hogy nincs tudomása arról, hogy ezt az ügyet is lezárták volna, ott immáron csaknem egy éve zajlik a nyomozás.

Mivel a Jót s Jól Egyesület közfeladatokat is ellát, és e tevékenysége megkérdőjelezhetetlen, nehéz átlátni, hol a határ a turisztikai szempontból értelmezhetetlennek, vagy eltúlzottnak látszó költései és valóban hasznos tevékenysége között. Az Alfahír már 2016-ban azt írta, hogy a 300 millió forintból fejlesztett Szamosi élménytér elemeinek nagy része zárva van, a program honlapja alapján pedig nem látszik, hogy azóta beindult volna a forgalom. Nem világos például, hogy egy folyóparton megépített malmon, kilátón, és az úgynevezett meseparkon pontosan milyen marketingkiadások tettek ki az átadáskor 13 millió forintot.

A beruházásokkal és a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az egyesülethez, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Egy biztos a Jót s Jól Egyesülettel kapcsolatban: a sok százmillió forintos támogatásokból építgetett turisztikai birodalom nem látszik működni Géberjénben, és a választókerület sem bővelkedik a prosperáló új projektekben, sőt, Kovács Sándor parlamenti képviselő „erőfeszítései” ellenére az ő választókerületében van Magyarország legszegényebb járása. A Géberjéntől néhány kilométerre fekvő Csengeri járásban 2019-ben valamivel több mint nettó 65 ezer forint volt az egy lakosra jutó összes jövedelem. Mindezt annak ellenére, hogy a térségbe Bayer Zsolt számításai szerint, 30 milliárd forint támogatás érkezett az utóbbi években.