Egy amerikai diák négy hónapot tanult Pécsen, több dolog sokkolta, beteg lett, és a csalódásairól írt cikket

Nagyon sok minden befolyásolhatja azt, hogyan érezzük magunkat egy másik országban. Ha koszosak az utcák, pofátlanok a pincérek, és csótányok mászkálnak a hotelszobában, az valószínűleg mindenkinek feltűnik, szóval ezek tekinthetők objektív szempontnak. De mi van, ha mi érzékenyebbek vagyunk az átlagnál, túlzottak az elvárásaink, vagy mondjuk végig betegek vagyunk az utazáson, és még egy világjárvány is van közben? Ez is alaposan befolyásolhatja a véleményünket, de persze ami rossz, arról ezután is kimondhatjuk, hogy rossz.

Ez járt az eszemben, amikor elolvastam egy amerikai diák beszámolóját a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) töltött négy hónapjáról. A Brendan nevű fiú a PTE-vel partneri kapcsolatban álló Denveri Egyetemről érkezett tavaly szeptemberben Pécsre. Tapasztalatait részben a Facebook-oldalán osztotta meg (ahonnan valamiért mára törölte a posztot), de megírta bővebben is a Denveri Egyetem lapjában a nem túl hízelgő „Külföldi tanulmányok: frusztráció, betegség és csalódás Magyarországon” című cikkben. A Pécsi Tudományegyetem részletes válasza a cikk végén olvasható. Az egyetem összefoglalóan úgy látja: a diák néhány megjegyzése valószerűtlen, de kétségtelenül vannak fejlesztendő területek, összességében azonban korántsem olyan a helyzet, amilyennek azt a cikk beállítja. Nem ezt mutatják a kollégiumról vagy az egyetemről készült értékelések sem.

Rideg épület, villogó lámpák, rosszul működő vécék

Az amerikai egyetemi lapban megjelent cikk hitelességét rögtön erősen csorbítja, hogy a címlapképen nem az egyetem, hanem a pécsi vasúti pályaudvar kissé lerobbant épülete látható, igaz, egy fél mondat erejéig valóban szó van a cikkben a vasútállomásról is. A diák a cikkben azt írja, egész életében arról álmodozott, hogy külföldön, Európában tanuljon, és végül az elvárásai finoman szólva nem találkoztak a valósággal. Következzen tehát egy amerikai diák találkozása Közép-Európával.

A hallgató tavaly szeptemberben érkezett Pécsre. A kollégiumba belépve rögtön sokkolta „a rideg, régi épület”, amelyben állítása szerint nem volt megfelelően működő vízvezeték és áram. Leírása szerint a vécéket nem lehetett rendesen lehúzni, a lámpák villogtak, bogarak másztak a mennyezeten, nem volt internet. A kollégiumban két alig működő mosógép jutott 800 emberre. (A dolog azért érdekes, mert nem egy teljesen elhanyagolt és régi egyetemi kollégiumról van szó, hanem az eredetileg a hetvenes években épített Boszorkány úti kollégiumról, amely 2008-ban teljes felújításon esett át.)

Órákig kellett sorban állnia, hogy bejelentkezhessen az egyetlen angolul beszélő munkatársnál, írta a cikkben. Külön részt szentelt a bonyolult adminisztrációnak. Öt időpontot kellett egyeztetnie öt irodában, öt papírt elhoznia, hogy igényelhessen diákigazolványt, ami végül egy papírlap volt. Mint írta, a kollégiumban éjszakánként többször is felébredtek a tűzjelzőre. A csak magyarul beszélő személyzet benyitott a szobáikba, és észszerűtlen időpontokban, például szombat reggel 8 órakor végeztek takarítást. Egyszer arra ébredt, hogy a személyzet egyik tagja az ágyára állt, és egy felmosórongyot mutatott az arcába.

Az ott dolgozók angoltudásáról (anyanyelvűként) nem volt túl jó véleménnyel az amerikai diák. Mint írta, hiába van 4500 külföldi hallgató a Pécsi Tudományegyetemen, a személyzet angol nyelvtudása hiányos, és a professzorai sem tudtak jól angolul, nehezen találták a szavakat. Az amerikai diák külön kiemelte, hogy az egyik professzor naponta azzal szólt rá a hallgatókra, hogy „kuss legyen” (shut up). Nem tetszett neki az sem, hogy az osztályzatokat csak a félév végén adták ki, így a távozásáig fogalma sem volt arról, hogyan teljesítette a feladatait. Ez az amerikai és a nem angolszász rendszerű európai egyetemi oktatás alapvető különbségéből fakadhat.

Az orvos az iPhone zseblámpájával vizsgál

A cikk nagyobb részét azonban az teszi ki, hogy a diák a Magyarországon töltött négy hónap alatt szinte végig beteg volt. Három hónapon át arcüreggyulladással küzdött, hörghurutja lett, torokgyulladása, és kétszer volt mandulagyulladása. Hónapokig betegen feküdt az ágyban, állítása szerint az átélt élményektől 9,5 kilót fogyott, és étkezési zavara alakult ki.

Bár az egyetemen voltak orvosok, ő úgy tapasztalta, hogy sem ő, sem általában a diákok nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz. Többször ezért Budapestre utazott magánorvosokhoz, és ott íratott fel magának antibiotikumot. Az amerikai hallgató annak a kelet-európai báját sem tudta értékelni, hogy az egyik orvos az iPhone-ja zseblámpáját használta a vizsgálathoz, majd azt mondta, ő nem fül-orr-gégész, forduljon szakemberhez. A diák a Covidot is elkapta Magyarországon, ami biztosan nem tette szebbé a napjait. Cikkében kritizálta azt is, hogy 2021 őszén nem vezettek be online oktatást az egyetemen, a termek így „a kórokozók szaporodóhelyeivé váltak, a folyamatos köhögés, hörgés és tüsszögés mellett nehéz volt koncentrálni a teremben”.

Az már nem az egyetemet érinti, hogy a diák nem találta jónak a közbiztonságot sem Pécsen. Leírása szerint egy helyi banda két külföldi diákcsoportot is megtámadott közel a kollégiumhoz. Egy törött állkapocs, monokli és egy törött orr lett az eredmény (erről az esetről a magyar sajtó is beszámolt). Az amerikai diák azt írta: nem volt tisztában a környék roma kultúrájával, félt a tömegközlekedési eszközökön, a vasútállomás környékén és a városközponton kívüli sétáktól.

PTE: Vannak fejlesztendő területek, de jók az értékelések

Megkerestük az ügyben a Pécsi Tudományegyetemet. Az egyetem sajtóirodája azt kérte, válaszukat változtatás nélkül közöljük.

„A Pécsi Tudományegyetem vezetése sajnálattal értesült a külföldi hallgatónk negatív visszajelzéséről. Nem reagálunk tételesen, csak rögzítünk néhány fontos pontot, amely jelentősen árnyalja a kollégiumról festett képet.

Az írás fő illusztrációja egy, a PTE-től független épület a vasútállomáson, nem az ominózus Boszorkány-kollégium.

Az amerikai kapcsolattartó, akin keresztül ide érkeznek ebből az intézményből a hallgatók, néhány évvel ezelőtt a PTE meghívására járt Pécsett, pontosan azzal a céllal, hogy megtekintse az egyetemet és a várost, annak érdekében, hogy az érdeklődő hallgatóit megfelelően orientálhassa, ismeri tehát a helyszíneket és adottságokat, így nem érheti/érhetné meglepetés az ide jelentkező hallgatót, ha megfelelően informálódik.

Sokat elárul a szóban forgó kollégiumról, hogy a többség által alapul vett Google-értékelés (5-ös skálán) jelenleg 4,3 csillagnál jár, többek között olyan szöveges értékelésekkel, mely szerint »A Boszorkány Kollégium Pécs egyik legjobb kollégiuma. Többszintes épület, étkezővel és étteremmel felszerelve. Hűtő szinte mindenhol van. Szobák tágasak, fürdők korszerűen felszerelve«; vagy egy másik: »Jól felszerelt szobák, kulturáltan néznek ki, van bőven konnektor és net hozzáférés. Blokkonként fürdőszoba, vécé és egy korrekt hűtő.«

A PPP-konstrukció ugyan jelentősen megnehezítette a kollégiumok fejlesztését, de a konstrukció közelmúltbeli kiváltásával ez az akadály is elhárult, így a vezetéknélküli internetkapcsolat is hamarosan elérhető lesz a jelenleg is meglévő, magas sávszélességű, vezetékes netkapcsolat mellett.

Fontos megjegyezni, hogy a modern tűzjelző berendezés soha nem szólal(t) meg a kollégiumban ok nélkül. Ha füst van az épületben (például egy hallgató megfeledkezik a szabályzatról, és rágyújt az egyik szobában), akkor megszólal, akár éjszaka is, ami fontos, és életmentő is lehet a működése.

A takarítás és a rovarírtás rendszeres, a higiéniára nemigen lehet panasz – nem is szokott lenni. Viszont a takarítás mindig hétköznap van, soha nem hétvégén, így a leírásban említett szombat reggeli ébresztés finoman fogalmazva valószerűtlen.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a PTE Klinikai Központ a régió központi betegellátó egysége, így természetesen mindenkit ellátnak, a lehető legmagasabb színvonalon. Ugyanakkor a külföldi hallgatók egységes egészségbiztosítása valóban gyorsíthatná, gördülékenyebbé tenné az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét számukra, ezt a PTE is szorgalmazza az érintetteknél.

Összefoglalóan elmondható, hogy vannak fejlesztendő területek, melyek megvalósítása a tervek szerint a közeljövőben be fog következni, de korántsem olyan a helyzet, amilyennek ezt a cikk beállítja.

A nemzetközi hallgatókkal minden évben végez egyetemünk elégedettségi felmérést, amelyben 1-től 5-ig (5-ös a legjobb értékelés) terjedő skálán jelezhetik, mennyire ajánlanák a PTE-t ismerőseiknek, barátaiknak. A legfrissebb, tavaly nyári felmérés során közel ezer válaszadó több mint kétharmada 4-es vagy 5-ös választ adott erre a kérdésre. Az elmúlt évek felmérései alapján az is kijelenthető, hogy a hallgatók mind Magyarországgal, mind Pécs városával, mind a Pécsi Tudományegyetemmel egyre elégedettebbek.”