Extrém magas kiégettségi szint az egészségügyben – 12 pontban javasolnak azonnali intézkedéseket

Az orvosokat tömörítő Magyar Orvosi Kamara (MOK), és az ápolókat, asszisztenseket összefogó Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) 12 pontban fogalmazta meg javaslatait az egészségügy helyzetének rendezésére.

A két szervezet szerint azonnali szakmai párbeszédre, tárgyalásokra és intézkedésekre van szükség, hogy javítani lehessen a járványkezelés hatékonyságát és sikerüljön fenntartani a hazai egészségügy működőképességét.

„Mindezek deklarálását erkölcsi kötelességünknek tartjuk egyrészt a járvány során elhunyt több, mint 40 000 honfitársunkkal, másrészt minden jelenlegi és eljövendő betegünkkel szemben” – írják közös nyilatkozatukban.

A 12 pont

1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon. Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
2. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozójának, szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
3. A járványkezelés eddigi gyakorlatának elemzése a szakmai szervezetek bevonásával. Fontos, az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
4. Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára a lakosság járványtudatosságának javítása, és a megalapozott szakmai döntések érdekében.
5. A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
6. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.
8. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.
9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.
12. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével.

Nincs közük a kampányhoz, most van helyzet

„Tudjuk, hogy mi a baj az egészségügyben, és tudjuk, hogy mit kellene tenni” – mondta a szerda délelőtt tartott sajtótájékoztatón Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke. Az egészségügyben dolgozókat tavaly márciusban a közalkalmazotti státuszból az egészségügyi szolgálati jogviszony alá terelték. Mindegyik csoport kapott új kötelmeket, de az orvosok bérét legalább jelentősen emelték. A Magyar Orvosi Kamara azonban szolidáris az ápolók béremelése érdekében, nélkülük ugyanis nem lehet gyógyítani: „egy egészségügy van, legyen tisztességes jövedelme a szakdolgozóknak is” – mondta Kincses.

A kamara nem tart attól, hogy a választások közeledtével politizálással vádolják meg őket. „Az orvosi kamara nagyon konzekvensen politikamentesen működik, nem valamelyik kormány ellen szól mindez, hanem most van helyzet, nem lehet várni. A magyar egészségügynek nincs fél év vesztegetnivalója. Most kell elkezdeni ezt munkát, bármelyik kormány használhatja a tudásunkat, ez nem a kampány része” – mondta Kincses Gyula.

A kamara vezetője azt mondta: a Covid-járvány nagyon nagy megterhelést jelent az egészségügynek, ezért fontos lenne látni a legfontosabb adatokat és azt, milyen körülmények között, mekkora terhelés alatt dolgoznak a kórházakban. A kamara ezért egyetért a Fővárosi Törvényszék döntésével is, amely a Telex keresete alapján jogerősen megállapította: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból, erről a kórházigazgatók dönthetnek.

Álmos Péter, a MOK alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy nehéz volt azokkal az egészségügyi dolgozókat elítélő véleményekkel szembesülni, amelyek megjelentek a sajtóban, vagy amiket megfogalmaztak politikusok, ezek ugyanis nem rezonáltak a valóságra. Álmos szerint emellett jogos igény, hogy a társadalom választ kapjon arra: nálunk miért 40 ezren haltak meg a járványban, miközben a szomszédos országokban ennek csak kétharmada a halálozás.

Túlterhelés, alulfizetettség, alulértékeltség, kiégés

„A koronavírus-járvány csak feltárta azokat a gyengeségeket, amelyeket az egészségügyi ráfordítások hiányosságai okoznak, ez nemcsak nálunk jellemző” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Most olyan munkaerőhiánnyal szembesülnek a szakdolgozók körében, amire a kamara már évekkel ezelőtt hiába próbálta felhívni a döntéshozók figyelmét, és amely az elmúlt 2 évben a Covid miatt még csak tovább erősödött. „A kollégák a rendkívüli munkaterhelés miatt szenvednek, alulfizetettség és alulértékeltség jellemzi leginkább az ágazatot”.

A túlterhelésre, a rossz munkaidőeloszlásra több példa is elhangzott a sajtótájékoztatón. Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke arról beszélt: régen a kórházi műszakváltásokat „ölelkező módon” végezték, azaz a délelőttösök 15 óráig maradtak, a délutánosok már 14 órakor beléptek. Így volt idő a rendes műszakátadásra. A kevés ember miatt ez már régóta nem így van. Aki 14-kor lépne le, annak még – munkaidőn kívül, kifizetetlenül – háromnegyed órájába telhet, amíg a 14 órakor belépő kollégájának átadja a betegeket. Irinyi kiszámolta: az elmúlt 32 év alatt ő így 2,5 évet dolgozott ingyen.

A Covid-osztályon dolgozók most 12 óráznak. 12 óra nappal, a következő nap 12 óra éjszaka, a következő nap 12 óra éjszaka, majd egy szabadnap és ez kezdődött elölről. Így jött ki, hogy 240-260 órákat dolgoztak a 160-164 óra helyett. Ilyen megterhelés mellett sok kolléga hihetetlen rossz lelkiállapotba került, amelyben a betegek biztonsága érdekében jobb lenne nem dolgozni. 2001-ben a kiégettségi szint a szakdolgozók körében 35 százalék volt, most 2021-re ez 69 százalék lett.

A súlyos kiégettség 2001-ben 17 százalék volt, 2021-ben 46 százalék. Beszédes az az adat is, hogy a Covid előtt még 10 nyugdíj előtt álló szakdolgozóból 8-9 kérte a továbbfoglalkoztatását, ma legfeljebb 1-2.

A kormány idén ugyan (2020-hoz képest) 21 százalékkal emeli a szakdolgozók bérét, de több szakmában végül a dolgozók akár kevesebb fizetést is kaphatnak mint eddig. Bizonyos hiányterületeken (intenzív ellátás, onkológia, traumatológia) a kórházak korábban egyedi pótlékokat adtak a szakdolgozóknak is, de nem biztos, hogy ezt ezután ki tudják gazdálkodni. Irinyi Tamás felolvasta egy kollégája levelét, aki januárban a kórház udvarán tudta meg a munkaügyi vezetővel, hogy ezután már nem fogják megkapni a kiemelt pótlékot. Babonits Tamásné, a MESZK általános alelnöke ezt azzal egészítette ki: jelentést kérnek arról, hogy a kórházak hogyan hajtották végre az illetményemelést. „Szomorú, hogy vannak kórházak, amelyek az adósságállományukat a szakdolgozók kontójára akarják enyhíteni.”

A magánszféra kiszámíthatóbb

Nagy szükség lenne egy független szakmai intézményre (ilyen volt a korábbi ÁNTSZ), mert az meg tudná mutatni a politikának a helyes utat, és akkor nem politikai, hanem szakmai döntések születnének – mondta a sajtótájékoztatón Álmos Péter, a MOK alelnöke. Ez nemcsak a járványkezelésnél jönne jól. Álmos megemlítette egy kollégája esetét, aki egy beavatkozással egyszerre távolított el egy vastagbéldaganatot és egy májáttétet, de ezzel a mai rendszerben rosszat cselekedett. A mostani finanszírozási rendszerben ugyanis a kórháznak az az érdeke, hogy ez két külön műtét legyen, így ugyanis több pénzhez jut az intézmény.

Sok szó esett az orvosok átáramlásáról a magánszférába. Svéd Tamás, a MOK titkára szerint ennek egyik következménye például bizonyos szülészeteken, hogy egyes speciális ellátások már nem érhetők el állami kórházban, az ezt végző szakemberek ugyanis már csak privát ellátásban dolgoznak. Az átvándorlás a kamara képviselője egyáltalán nem csak az elveszett hálapénz miatt van. Egyetértett ezzel Álmos Péter alelnök is. Ő azt mondta: az orvosi alapbér emelés csak a tömeges elvándorlást állította meg, de ahogy a sportolóknál, úgy az orvosoknál sem csak a pénz számít: fontosak a normális körülmények és a kiszámíthatóság, amit jelenleg nem mindenki talál meg az állami szférában.

A beszélgetésen szó volt az egyre hosszabbá váló kórházi várólistákról. Ahogy egy kérdés kapcsán elhangzott: nem lehet csak és kizárólag a hálapénz megszűnésének tulajdonítani, hogy most kevesebb műtétet végeznek. A paraszolvencia kiesése bizonyos területeken valóban csökkenthette a motivációt, de Álmos Péter MOK-alelnök azt mondta: ezt részben cáfolja, hogy azokon a területeken is van ellátási hiány, ahol nem volt jellemző a hálapénz. A fő ok inkább az, hogy a Covid teljesen szétzilálta a kórházi struktúrákat, a sebészek és képzett műtősök egy része jelenleg a Covid-osztályokon vagy oltópontokon teljesít szolgálatot.