Az erdészek, a rendőrök, de az állatvédők sem láttak még ahhoz foghatót, amit a vadleseket rongáló páros művelt

2020-ban furcsa jelenségre lettek figyelmesek a vadászok a Pilisi Parkerdő területén. Ismeretlenek több tucat vadászlest rongáltak meg szándékosan Piliscsaba, Solymár és Budapest II. és XII. kerületének környékén: felborogatták őket, elfűrészelték a létrafokokat.

„Más esetben a lest tartó oszlopot teljesen átfűrészelték, majd a vágás helyét sárral gondosan betapasztották, hogy az láthatatlanná váljon, így veszélyeztetve a szolgálatot végző vadászok és kirándulók, közöttük gyerekek testi épségét” – számolt be az esetről 2020 novemberében a Pilisi Parkerdő.

Az erdészet szerint csak a szerencsének és az erdészek éberségének volt köszönhető, hogy nem történt súlyos baleset. Emellett vadkamerák és egyéb berendezések tűntek el az erdőkben, ötmillió forintos kár keletkezett. Az erdészet veszélyeztetés és rongálás miatt tett feljelentést.

Így akarta kiélni a frusztrációját

Azonban egészen idén januárig nem sikerült megtalálni az elkövetőket. Az áttörést a police.hu-n közzétett felhívás hozta meg, amiben fotókat is közöltek a rongálókról. Többen is jelentkeztek, hogy látták a párost, így fogták el január 7-én budapesti lakásukban (tehát közel másfél évvel az első eset után) a 45 éves férfit és a 27 éves nőt. A rendőrség jelentős kárt okozó rongálás miatt indított büntetőeljárást ellenük, és vizsgálják, hogy van-e közük az eltűnt vadkamerákhoz.

Azt nem tudjuk, mi motiválta a rongálókat. Adja magát a magyarázat, hogy dühös természetvédőkről van szó, akiket az állatok védelme vagy a vadászat gyűlölete hajtott. Mindenestere a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője, Patkó László a Telexnek azt mondta, idehaza egyébként sem jellemző az ilyen típusú radikális szemlélet, más országokban viszont van rá példa, hogy szélsőséges csoportok vadászokat fenyegetnek meg. Patkó László szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy a természetbe kihelyezett magaslesek, szénarácsok, vadkamerák és szórók a tervezett és jogszabályok által is szabályozott vadgazdálkodás és vadászat eszközei. Másrészt a rongálások ön- és közveszélyesek lehetnek, hiszen a vadlesekre túrázók is felmászhatnak, illetve ezek egy részét kutatómunkára (például vadmegfigyelés) is szokták használni.

A graffitik és a lopások okoznak bosszúságot az erdőkben

Az eset abszurditása miatt rákérdeztük a Pest Megyei Főkapitányságnál, mennyire gyakoriak az ilyen súlyosságú rongálások. A rendőrségi híreket böngészve egyetlen ügyet találtunk, amikor vadlest rongáltak meg, és a motiváció is sokkal prózaibb volt: a Nógrád megyei Etes nevű falu közelében elfogott 65 éves férfi szétszedte az erdőben felállított vadlest, majd hazavitte a darabjait, hogy eltüzelje.

A Pest megyei rendőrök válasza szerint kirívónak számít a Pilisi Parkerdőben történt rongálás, nem volt példa hasonlóra korábban. Az országos statisztika is azt mutatja, hogy nem mindennapos az ilyesmi. Az elmúlt három évben összesen 44 vadlest rongáltak meg, és ebben valószínűleg már a budapesti pár által elkövetett rongálások is benne vannak. Arról nincs információja a rendőrségnek, hogy mi volt a rongálok motivációja a többi esetben. Kamerákat és egyéb berendezéseket 111 esetben loptak el vagy rongáltak meg ez idő alatt. Az esetek többségében nem sikerült megtalálni a rongálókat és a tolvajokat.

A Pilisi Parkerdő a Telexnek megküldött válaszában azt írta: annak ellenére, hogy évente 32 millió látogató fordul meg az általuk kezelt erdőkben, nem jellemzők a számottevő rongálások. Kisebbek persze előfordulnak, elsősorban az információs táblák esnek áldozatául a graffitizőknek. A rendőrség több mint 40 hasonló ügyet vizsgál, a felborogatott és megrongált vadlesek esete viszont példa nélküli. A Vérteserdőben sem gyakoriak a komolyabb rongálások, évente néhány olyan eset történik, ami feljelentéssel jár. „Az utóbbi időben az erdő ökoturisztikai funkciói felértékelődtek, ezért ugrásszerűen megnőtt az erdőlátogatók száma. Ez óhatatlanul magával hozza azokat a kirándulókat, akik nem ismerik az erdőjárás írott és íratlan szabályait. Akarva-akaratlanul rongálják a berendezéseket, kárt tesznek az állat- és növényvilágban” – írták. Sajtóanyagokkal, kiadványokkal és a helyszínen elhelyezett táblákkal igyekeznek rávezetni a látogatókat a helyes magatartásra.

A Somogy megyei SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. által kezelt területeken sem találkoztak még a mostanihoz hasonló vandalizmussal, inkább sorompókat, villanypásztorokat, automata vadetetőket szoktak megrongálni. Gyakoribbak a kisebb lopások, legtöbbször vadkamerákat, akkumulátorokat, napelemeket és a vadászházakból trófeákat, agancsokat tulajdonítanak el. Az elmúlt két évben rongálás miatt négy esetben, lopás miatt két esetben tettek feljelentést.