Mindannyian belecsöppentek az ország utolsó vidámparkjának üzemeltetésébe

2022. január 10. – 16:45

Mindannyian belecsöppentek az ország utolsó vidámparkjának üzemeltetésébe
A debreceni vidámpark bejárata 1974-ben – Fotó: Debreceni Állatkert és Vidámpark / Fortepan

Másolás

Vágólapra másolva

Hatvanéves lett a Nagyerdei Kultúrpark, ami egyszerre vidámpark, állat- és növénykert – és itt van az ország egyetlen állandó vidámparkja, de Európában is kuriózumnak számít. Az intézményt negyvenkét éve ugyanaz a család vezeti, ráadásul Nagy Gergely Sándor még csak 29 éves volt, amikor 2015-ben a kultúrpark élére került.

A Nagyerdei Kultúrpark 1961-ben jött létre – tehát tavaly volt hatvanéves –, amikor az 1958-ban épített állatkertet és az akkor még Lúdas Matyi nevet viselő, 1960-ban épült vidámparkot egyesítették Debrecen egykori királyi lőtérének helyén. Mára ez lett az ország utolsó működő vidámparkja, de amellett, hogy egyedüli az országban, hasonló konstrukciót, tehát közösen üzemeltetett állat- és növénykertet, valamint vidámparkot Európa-szerte is csak tizenegyet tartanak nyilván.

Erről már 36 éves Nagy Gergely Sándor mesél, aki 2015 óta kezdetben édesapjával közösen, majd 2018 óta egyedül igazgatja a kultúrparkot működtető céget ügyvezetőként. Az intézményt 1979 óta a Nagy család vezeti, amikor a nagyapját, Nagy Sándor Ambrust nevezték ki igazgatónak, akit később Gergő apja, Nagy Sándor Tibor 1998-tól, majd 2000-től a létrehozott Nagyerdei Kultúrpark ügyvezetőjeként váltotta. Az ő három évvel ezelőtti halála után lett Gergely a park vezetője, így mondhatni, beletanult a vezetésbe.

„Mindannyian belecsöppentünk a szakmába, édesapám, nagyapám és én is, nem volt ez predesztinálva egyikünk számára sem” – mondja Gergely. Neki jogász és természetvédelmi mérnöki diplomája van, és bár gyerekként sok időt töltött a parkban, a munkába csak az egyetem alatt csatlakozott be önkéntesként. Ez az időszak vált számára meghatározóvá, állítása szerint ekkor lett az apjához és nagyapjához hasonlóan az állatkert és a vidámpark szerelmese. „Teljesen más itt lenni dolgozóként és látogatóként, de még családtagként is” – mondja erről. Édesapja halála előtt egy rövid ideig még együtt dolgoztak, így rendelkezik vezetési tapasztalattal. De közben a mai napig tanul is, amihez sok segítséget kap az ott dolgozóktól, akik közül többeknek hozzá hasonlóan a felmenői is a parkban dolgoztak egykor, vagy akik akár az ő nagyapja igazgatósága idején már a kultúrpark munkatársai voltak.

„Nemrégiben volt harmincöt éve annak, hogy az egyik kollégám idekerült, erre meg is emlékeztünk. De számos ilyen család dolgozik nálunk, akiknek szüleik, nagyszüleik révén alakult ki a kötődése hozzánk. Volt, akinek az édesanyja takarítónőként került ide, míg belőle kertész lett. Egy családias, de egyben szakmai közösség a miénk.”

A vidámpark kisvasútjának építése 1960-ban – Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1960. április 28. (17. évfolyam, 99. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár
A vidámpark kisvasútjának építése 1960-ban – Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1960. április 28. (17. évfolyam, 99. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár

Ha már múltidézés, felelevenítettük, milyen volt a fogadtatása 1958-ban a vidámpark avatásának. Az akkori Hajdú-Bihari Napló széles társadalmi összefogásról számolt be: a helyi vállalatok, állami intézmények, köztük iskolák is bekapcsolódtak az építkezésbe. A vidámpark megnyitását a munka ünnepére, május elsejére időzítették, ekkora már 21 játékelem várta a látogatókat, köztük az akkor még úttörővasútnak nevezett kisvasút, a 19. században épített paripákkal rendelkező lovasforgó, valamint a körhinta és átfordulós hajóhinta.

Kádár János nem sokkal az átadás után, május közepén Debrecenben járt, és meg is tekintette a pártvezetéssel a nemrég átadott vidámparkot. A helyi lap akkori cikke szerint azt emelte ki a látogatása után, hogy „az állatkertet és a vidámparkot is társadalmi munkával hozták létre az itteni emberek. Vannak tehát itt szép eredmények is, de van már egy új szocialista öntudattal rendelkező dolgozó tömeg is! És ez mindennél több!”

A Nagy család a nagyapa, Nagy Sándor Ambrus révén került kapcsolatba az akkor már összevont kultúrparkként működő vidámparkkal és állatkerttel. Ő a város tanácselnökének hívására érkezett, mint műszaki vezető, és akit az átadás után műszaki vezetőnek és igazgatóhelyettesnek, majd 1979-ben igazgatónak neveztek ki. Az ő vezetésével alakult a kultúrparkban egy olyan vidámparki szakmai csapat, amely később Gergely biológusként dolgozó édesapját is segítette. A park elemei közben folyamatosan bővültek, ekkor már működött az Elvarázsolt Kastély, a hetvenes években dodzsemkocsik érkeztek, majd a nyolcvanas években interaktív repülési lehetőségek is épültek, köztük a Repülő csészealj nevű asztronautajáték is. Apa és fia hosszú évekig dolgoztak együtt, kiegészítették egymást, valamint a csapat is kibővült az évek során, gyakran a már említett módon, a dolgozók gyerekeivel és unokáival.

Életképek a vidámparkban 1974-ben – Fotó: Debreceni Állatkert és Vidámpark / Fortepan Életképek a vidámparkban 1974-ben – Fotó: Debreceni Állatkert és Vidámpark / Fortepan
Életképek a vidámparkban 1974-ben – Fotó: Debreceni Állatkert és Vidámpark / Fortepan
Életképek a vidámparkban 1974-ben – Fotó: Debreceni Állatkert és Vidámpark / Fortepan

A rendszerváltás után nehéz évek következtek a vidámparkok számára. Előbb a vidéki vidámparkok szűntek meg, mint a nyíregyházi, veszprémi, pécsi vagy miskolci, majd 2013-ban a budapesti is bezárta a kapuit. Igaz, ennek számukra megvolt az az előnye, hogy a vidámparkot szeretők az utóbbi években felfedezték a Nagyerdei Kultúrparkot is.

Ezekhez a bezárásokhoz Gergely szerint gyakran a menedzsment rossz működése, egy hibás gazdasági döntés, egy tulajdonosi döntés, vagy egy nagyobb kockázatú befektetés vezethetett. Egy vidámpark működtetése már ezelőtt húsz-harminc évvel is sok száz millióba került, így akár egy-egy rossz befektetéssel, több hitel felvételével túlvállalhatta magát egy park, mint a budapesti, így nagyon könnyen megborulhatott egy intézmény költségvetése.

Az, hogy ma az ország több pontján találkozhatunk kisebb, utazó vidámparkokkal rendezvényeken, nagyobb turisztikai látványosságoknál, az csak az üzemeltető vállalkozókon múlik, a nagy vidámparkok működtetéséről ugyanis lemondtak az önkormányzatok, mondja az igazgató. Ez a változás szerinte nem feltétlenül baj, egy önkormányzatnak eléggé kockázatos vállalkozás egy vidámparkba befektetnie. Ahogyan fogalmazott: ki kell jönnie a mateknak, mert a köz tulajdonával sáfárkodni felelősségteljes munka, így ők nonprofit kft.-ként is igyekeznek a legtöbbet kihozni a parkból, nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is. Munkájuk során a svéd Göteborgot tartják követendő példának. Az ottani vidámpark ugyanis kizárólag önkormányzati fenntartásúként is milliós bevételeket tud generálni – Debrecenben is erre törekednek. A Nagyerdei Kultúrpark is önkormányzati fenntartású, a Városfejlesztési és a Közbeszerzési osztály segíti a fejlesztéseket, beruházásokat.

Az óriáskerék és a gyermekvasút a debreceni Nagyerdőben 2020. március 15-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI Az óriáskerék és a gyermekvasút a debreceni Nagyerdőben 2020. március 15-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az óriáskerék és a gyermekvasút a debreceni Nagyerdőben 2020. március 15-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Szerinte a parkokra mindig volt és lesz igény, ezért próbálnak minél több társadalmi csoport és korosztály felé nyitni, ilyenek az éjszakai parktúrák vagy az ún. karszalagos hétvégék is, amikor minden elemet lehetett látogatni a megvásárolt karszalaggal. Az évek alatt több olyan akciójuk is volt, amelynek során közös jeggyel lehetett látogatni az állatkertet és a vidámparkot, továbbá olyan projekten is dolgoznak, ahol tizenévesek a szüleik nélkül is biztonságosan jól érezhetik magukat a parkban.

A pandémia, mint mindenki mást, őket is érzékenyen érintette, a közintézményekhez hasonlóan ők is zárva voltak. Emiatt elestek a jegybevételektől, csak a fenntartó támogatására és a parkot támogató felajánlásokra hagyatkozhattak. Így is sikerült elérniük, hogy minden dolgozó megtarthatta az állását. A lezárások alatt több fontos rendezvényüket, mint a Vidámpark 60. születésnapjára, 2020. május 1-jére tervezett jubileumi majálisukat is el kellett halasztaniuk, valamint több programjukat is csak létszámkorlátozásokkal és maszkviselési, távolságtartási szabályok bevezetésével tudták megtartani. Emellett a saját erőből tervezett fejlesztéseik egy jelentős részéről is le kellett mondaniuk. A lezárás alatt főleg a karbantartásokra és a játékgép-kínálat felújítására és bővítésére tudták fordítani idejüket, amelynek köszönhetően viszont a 2020-as évben és 2021-ben is sikerült minden állatkerti és vidámparki újdonságokat átadniuk.

Valik Zagyva Sándor festőművész, dekorációs munkatárs a lovasforgó egyik lovát, mellette Kerek Róbert karbantartó munkatárs a kacsajáték elemét újítja fel a Debreceni Vidámpark karbantartó műhelyében 2020. január 10-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Valik Zagyva Sándor festőművész, dekorációs munkatárs a lovasforgó egyik lovát, mellette Kerek Róbert karbantartó munkatárs a kacsajáték elemét újítja fel a Debreceni Vidámpark karbantartó műhelyében 2020. január 10-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Jelenleg a 24 játékkal és eszközzel rendelkező vidámpark a húsvéti nyitásig ugyan zárva tart – mindig a tavaszi szünetben nyitnak –, viszont az állat- és növénykert most is látogatható, a felnőttjegy 2500 forintba került, de van diákjegy is. A pandémia miatt egyébként a vidámpark árbevétele a 2019-es adatokhoz képest tavalyelőtt 16%-kal esett vissza, de a 2019-es 17 ezres látogatószámot így is meg tudták őrizni. Ezt a számot 2021-ben még 10 ezer fővel meg is haladták, ami évtizedes rekord, továbbá az összesített vidámparki-állatkerti árbevétel is növekedést mutatott a lezárások ellenére. Tavaly összesen 148 800 vendég járt a kultúrparkban, főként a vidámparkban, ahol 160 ezer alkalommal vettek igénybe játékokat, mondta az igazgató.

Egy 2016-ban beadott uniós pályázatnak köszönhetően hamarosan felújítják a közműveket a gazdasági épülettel együtt, túl vannak a közösségi médiafelületek kialakításán és kapcsolatokat építettek más állatkertekkel is. Az országban elsőként természetpedagógiai szakirányú továbbképzést dolgoztak ki az egyetem mezőgazdasági karával közösen. Ebben nemcsak a korábban természetvédelmi mérnökként vagy biológusként végzett hallgatók vehetnek részt, hanem a pedagógia szakos hallgatók is. Mindezek mellett dolgoznak egy, az egyetem természettudományi karával, közös posztgraduális képzésen is.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass