A kötelező beiskolázás első évében másfélszeresére emelkedett a szülők által kért évismétlések száma

2021. december 29. – 16:57

Másolás

Vágólapra másolva

A kötelező 6 éves beiskolázás hatására 11 ezerrel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévre, és az év végén arányosan több mint másfélszer több szülő kért évismétlést – derül ki a Szél Bernadett Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő által megjelentetett dokumentumból. A Kozma Ákos ombudsmannak írt levélben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezt elsősorban a koronavírus-járvánnyal magyarázta, holott épp a 2020/2021-es tanévben alig voltak lezárások és online oktatás az iskolákban.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt a levelet kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amelyben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár részletesen válaszol a Kozma Ákos ombusman jelentésében megfogalmazott aggályokra. Tavaly megváltozott a beiskolázás rendje Magyarországon. Míg korábban a szülő, az óvónő, az óvoda vezetője és az óvoda pszichológusa dönthetett arról, hogy a 6. életévét betöltő gyerek alkalmas-e az iskola elkezdésére, az új rendszerben mindenkit be kell íratni, aki a 6. életévét az adott év augusztus 31-ig betölti. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. Ott szakértők döntenek arról, megalapozott-e a halasztás.

Az Emmi államtitkára által írt levélben fontos adatok olvashatók az intézkedés hatásáról.

  • 11 364-gyel több elsős iratkozott be a 2020/2021-es tanévben, mint egy évvel korábban. Ebből az állami fenntartású iskolákra plusz 8714 gyermek jutott. A növekedés 12 százalékos volt, az első osztályok száma 6,6 százalékkal nőtt. Az egy osztályra jutó elsősök száma 21,36-ról 22,54-re emelkedett.
  • A több elsős között értelemszerűen több volt az évismétlések aránya, de ez a szám jobban emelkedett, mint az elsősök összlétszáma: az összes elsőshöz viszonyítva 1,6-szer több volt a szülők által kért évismétlések száma idén, mint 2020-ban.
  • Negyedével csökkent azon iskolák száma, ahol javult az elsősök teljesítménye és több mint másfélszeresére nőtt azoké, ahol romlott a teljesítményük.
Részlet Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár Kozma Ákos ombudsmannak írt leveléből
Részlet Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár Kozma Ákos ombudsmannak írt leveléből

Az évismétlések magas számát Maruzsa Zoltán azzal magyarázta, hogy a vizsgált időszak nagyrészt egybeesett a pandémiás időszakkal, „mely a pedagógiai munka, az oktatási folyamatok és a szülői reakciók (például a szülői kérésre történő évfolyamismétlés) egészét is jelentősen befolyásolta, emellett a hat éves kori iskolakezdéssel kapcsolatban számos téves információ vagy mesterségesen generált tényező is hathatott a szülőkre. Természetesen mind a kedvező, mind a kedvezőtlen adatok mögött számos ok és indok húzódik/húzódhat meg.”

Az államtitkár azt írja: kiscsoportos oktatással, fejlesztő pedagógusokkal, utazó gyógypedagógusokkal, külön korrepetálásokkal, mentorálással igyekeznek enyhíteni a korai iskolai kudarcokat. Maruzsa azzal is menteni igyekszik a helyzetet, hogy a 2020-as csökkenéssel, majd a 2021-es emelkedéssel együtt 2021-ben az 1-8. évfolyamok esetében rendszerszinten kevesebb tanulónak kell évet ismételni mint a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben.

Szél Bernadett ezzel szemben úgy látja: a Covid csak részben magyarázza a romló adatokat. A 2020 tavaszi iskolabezárás után nem változtak érdemben az adatok, az évismétlések száma még csökkent is, és egyszerre nőtt a javuló és a romló iskolai teljesítményt mutató iskolák száma. Egy évvel később, a 2020/21-es tanév végén – amikor rövidebb ideig voltak zárva az első osztályok – azonban kilőttek az adatok. Persze a Covid miatt elrendelt időszakos távoktatás vagy karantén ettől még szerepet játszott az adatok romlásában, de a képviselő szerint „nyilvánvaló, hogy a hirtelen 11 ezerrel több elsőst az iskolarendszerre ráeresztő törvény hatása is benne van” ebben.

Az ombudsman a jelentésében több intézkedést is kért a minisztériumtól, például azt, hogy később is lehessen benyújtani az iskolahalasztási kérelmet, kapjanak közérthető tájékoztatást a szülők, erősítsék meg a pedagógiai szakszolgálatokat és indítsanak felmérést az iskolai tapasztalatokról.

Maruzsa Zoltán levelében azt írja: a felmentési kérelem benyújtására nyitva álló határidőt úgy határozták meg, hogy a hatósági eljárás, a szakértői kirendelés, a bírósági jogorvoslat be tudjon fejeződni a beiratkozás napjáig, elvégre a gyereknek és a szülőnek is időben joga van tudni, hogy el kell-e kezdenie az iskolát vagy sem. Mindezzel együtt a felmentési kérelem benyújtási határidejét január 15-ről január 18-ra módosították, az Oktatási Hivatal eljárására szolgáló időt pedig 60 napról 50 napra rövidítették le.

Aki kicsúszott a határidőből, és nehézségei ellenére meg kell kezdenie az iskolát, annak az államtitkár több lehetőséget javasol „egyéni megsegítésre”: a feladatok átütemezését, egyéni munkarendet, vagy a szülő által kért évismétlést. „Igen, ez is szerepel az ajánlások között!” – jegyzi meg Facebook-posztjában Szél Bernadett.

A képviselő szerint nem lehetett megfelelő a tájékoztatás az új rendszerről, hiába jelentek meg információk az Oktatási Hivatal honlapján, hiába kaptak tájékoztatást az óvodák is több alkalommal, mert 3 ezer szülői levél érkezett az Oktatási Hivatalhoz.

Szél Bernadett szerint a pedagógiai szakszolgálatok leterheltségével kapcsolatban sem lát problémát Maruzsa Zoltán, holott, ahogy írja, a pedagógiai szakértői tevékenység és nevelési tanácsadás területen dolgozó szakemberek jogszabályban előírt száma 2591, ehhez képest 2406 a betöltött státuszok száma, vagyis 185 fő hiányzik a rendszerből.

Kövess minket Facebookon is!