13 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak január óta

Országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az októberi adatokhoz képest, januárhoz képest pedig már 13 százalékos a növekedés, tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com legújabb lakbérindexéről az MTI-t.

A közleményből kiderül, a drágulás ellenére a járvány előtti csúcsot még nem érték el az átlagos bérleti díjak.

A 2015-ös szintekhez képest novemberben több mint 42 százalékkal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020 januári csúcsot, amikor közel 46 százaléknál járt a mutató, erről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélt.

Azt mondta, éves szinten az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb az áremelkedés, az érintett megyékben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád – átlagosan több mint 12 százalékkal drágultak az albérletek. A többi országrészt – Pest megyét, Közép-Dunántúlt, Nyugat-Dunántúlt, Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és Dél-Alföldet 7,2-10,5 százalékos növekedés jellemezte.

A fővárosban az átlagos bérleti díj 150 ezer forint, de óriási különbségek vannak az albérletárak között. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol 240 ezer forintos havi díj a jellemző, ez megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek. Budapesten legolcsóbban a XXIII. kerületben lehet lakást bérelni, ezekért 107,5 ezer forintot kell fizetni havonta.

Székesfehérváron a legmagasabbak az árak a fővároson kívüli részek közül, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat. Ezzel megelőzi a novemberben még élen álló Veszprémet, ami múlt hónapban 122,5 ezer forinttal a második volt, Debrecen pedig a harmadik a maga 120 ezres átlagos díjával. Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, mindkét megyeszékhelyen 120 ezres bérleti díjjal volt jellemző december közepén.