A V4-en belül a magyar fiatalok érzik magukat a legszegényebbnek
2021. december 7. – 20:30
A Friedrich Ebert Alapítvány felmérése szerint a fiatalok fele nem tudna magának tv-t vásárolni, félelmeik ennek ellenére nem anyagi jellegűek. A kivándorlásról és a házasságról alkotott véleményük politikai irányultságtól is függ, a romáktól pedig jobban tartanak, mint a bevándorlóktól vagy a melegektől.
A magyar fiatalok több mint fele érzi úgy, hogy családja nélkülözésre kényszerül, 52 százalékuknak hűtőszekrényre vagy tv-re nem lenne pénze. Ebből 17 százalék gondolja, hogy igazi szegénységben él, ők ruhát vagy cipőt sem tudnának venni. A 15–29 évesek másik fele szerint ezek nekik ugyan nem jelentenek problémát, de autót vagy lakást már csak 7 százalékuk tudna venni. A fiatalok relatív többsége (négytizede) ugyanakkor úgy véli, hogy nincs alapvető anyagi probléma a háztartásban, ahol él, mindössze 5 százalékuk mondta súlyosan nélkülözőnek a saját háztartását.
A Friedrich Ebert Alapítvány által készített felmérés, amit a 24.hu szemlézett, a visegrádi és a balti országokban mérte fel a 15–29 éves fiatalok helyzetét, minden országban odafigyelve a reprezentativitásra.
Gazdasági helyzetüket tekintve a visegrádi országok között a magyar fiatalok számolnak be a legrosszabb anyagi helyzetről, ők is a legkevésbé elégedettek az életükkel, ugyanakkor a legoptimistábbak a jövővel kapcsolatban. Ebben az összehasonlításban tűnik fel az is, hogy Magyarországon a nagyobb településen élők sokkal nagyobb valószínűséggel rendelkeznek felsőfokú képesítéssel, valamint hogy az anyák végzettsége minden visegrádi országban nagy mértékben befolyásolja a gyermekeik végzettségét.
Nemi szakadék a térség minden országában van, azaz a nők mindenhol gyakrabban hagyják el a pályájukat és vállalnak a végzettségük alatt munkát, a különbség azonban Magyarországon a legnagyobb. A magyar fiatalok fele dolgozik, de ez leginkább csak az életkortól függ, minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel van munkája.
A magyar fiatalok legnagyobb félelmei nem anyagi jellegűek, ennek megfelelően a legtöbben (55 százalék) a környezetszennyezés, a társadalmi igazságtalanság (53 százalék) és a korrupció (51 százalék) miatt aggódnak. Ezeket a félelmeket a súlyos betegségek, a munkanélküliség és a világjárványok követik, de jelentős lemaradással. Túl sok bevándorlótól és menekülttől csak a fiatalok egyötöde tart.
A felmérés az előítéletességet is mérte: a magyar fiatalok 82 százaléka rosszul érezné magát, ha a szomszédjába kábítószerfüggők költöznének, 45 százalékuk a romáktól is tart, 30 százalékuk a muszlimoktól, 19 százalékuk a melegektől és 15 százalékuk a zsidóktól érezné rosszul magát.
Érdekesség, hogy a kivándorlásra való hajlamosság Magyarországon leginkább politikai elkötelezettség kérdése, az ellenzékiek között ugyanis háromszor annyian emigrálnának, mint a kormánypártiak között (36 és 12 százalék). Hasonlóan megosztó a házasság kérdése is, minél jobboldalibb valaki, annál inkább szeretne házasságban élni. A felmérés szerint a 15–29 évesek 17 százaléka vallja magát baloldalinak, 18 jobboldalinak, a gondoskodó államot 72 százalékuk támogatja, az egyenlőtlenségek csökkentését pedig 70 százalék. A politikai ideológiák közül a liberalizmus a legnépszerűbb, második helyen a környezetvédelemmel.
A 24.hu részletesen foglalkozott a kutatás eredményeivel, cikkük itt olvasható.
