Az Alkotmánybíróság közel 300 bejelentés után kimondta, hogy nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók kötelező oltása

Július 30-án lépett életbe az a kormányrendelet, amely szerint kötelező a koronavírus elleni oltás az egészségügyben dolgozóknak. Az első oltást szeptember 1-jéig kellett felvenniük – módosítás után 15-ig – az érintetteknek, kivéve azoknak, akiknek erre szakorvosi véleménnyel alátámasztott egészségügyi indokuk van. A kormányrendelettel kapcsolatban többen, közel 300-an az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a testület mondja ki: alkotmányellenes az oltásra kötelezés az egészségügyi dolgozóknál. Friss közleményükben azonban azt írják:

Az Alkotmánybíróság elutasította a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat.

Azt írják, a nagyszámú indítványban támadott rendelkezések alapján az egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatottak az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kötelesek egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. szeptember 1. napjáig (a rendelet módosítását követően 2021. szeptember 15. napjáig), kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban felvenni. A 2021. november 19. napján hatályba lépett kormányrendelet pedig előírta a harmadik oltás felvételének kötelezettségét is.

Az oltások felvételének elmaradása esetén a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és a foglalkoztatottat felmentési idő vagy felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg.

Ugyanakkor mentesül a foglalkoztatott a kötelezettség alól, ha részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Az Alkotmánybírósághoz a Covid–19 elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tétele miatt nagyszámú (közel 300), különböző indítványminták alapján előkészített, de lényegében azonos szövegű alkotmányjogi panasz érkezett. Az Alkotmánybíróság ezeket a típusindítványokat a jelen ügy alatt egyesítette, és az alkotmányjogi panaszt 2021. október 5-én befogadta, majd ezt követően, az érdemi vizsgálat során, soron kívül járt el az ügyben – írják.

Az indítványozók a kormányrendeletek hatálya alá tartozó egészségügyi foglalkoztatottak voltak.

Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések

• sértik az emberi méltósághoz való jogot,
• az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot,
• valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot.

Az indítványokban azt kifogásolták, hogy a rendeletek „aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek”.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott szabályozás az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését, illetve a betegellátás biztonságát, ezen államcélok keretei között pedig a társadalom tagjai, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Az Alkotmánybíróság határozatában, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

További részletek az indokolásból az Alkotmánybíróság oldalán.

Az Alkotmánybíróság októberben azt is kimondta, hogy nem jogsértő az oltatlanokat védettségi igazolvánnyal korlátozni, erről itt írtunk hosszabban.