Iskolázottság, lakhely és nem – ezek befolyásolják, hogy ki mennyire hajlik az oltás beadatására

A nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltási hajlandóságot – közölte Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem gazdasági karának professzora szombaton az MTI-vel.

A Semmelweis Egyetem vezetésével, az Óbudai Egyetem, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetemek, illetve a Debreceni Egyetem készített erről közös felmérést, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium is támogatott.

Az idén májusban készült, 78 ezer fős, reprezentatív kutatás azt mutatta, a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál. A megkérdezett nők 70,7 százaléka, a férfiak 66 százaléka válaszolt igennel – ismertette a professzor.

Nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között, a diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást.

Az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást. Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal. A községekben volt a legkisebb a lelkesedés, mindössze 62,5 százalék.

A szakember szerint a felmérés azt mutatta, a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság. Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát, májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka hajlott az oltás beadatására.