Tényleg a bántalmazóknak kedvez Varga Judit törvényjavaslata a válásról?

Október közepén nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter azt a salátatörvényt, ami úgy módosítaná a polgári törvénykönyvet, hogy a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelhetné a bíróság a gyermek közös felügyeletét a válásnál. A miniszter szerint a kiskorú gyermekek érdekét szolgálja a módosítás, mivel egy nagy konfliktusforrást szüntetne meg. A javaslatot azonban nem mindenki támogatja, több nőjogi szervezet is élesen bírálta, de gyerekjogi szakértők sincsenek meggyőződve, hogy magyar viszonyok között ebben a formában működőképes lehet, és a gyerekek hasznára válik majd.

De mit is mond a törvénymódosítás?

A bíróság az egyik szülő kérelmére dönthetne a közös felügyeletről, valamint arról, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban – például heti vagy kétheti váltásban – gondozhassák a gyereküket, ha ez az érdeke a gyereknek. Erre eddig is volt lehetőség, amennyiben a szülők közösen megegyeztek erről – ilyenkor a bíróság vizsgálja, hogy a szülők alkalmasak-e a közös szülői felügyelet gyakorlására, reális-e a közös megállapodás betartása, és hogy a gyerek érdekeit szolgálja-e a közös felügyelet. Ez tehát nem újdonság. Ami viszont az, hogy a törvénymódosítás értelmében már nem lenne szükség a konszenzusos megállapodásra, sőt, olyan esetekben jöhet szóba ez a megoldás, amikor a két szülő között vita van a kérdésben. Erre utalhatott Varga Judit, amikor a konfliktusforrás megszüntetéséről beszélt. Szerinte az élet már túlhaladta a megegyezéses megoldást, ezért van szükség a közös felügyelet szabályainak a módosítására.

Azt is mondta a miniszter, hogy a váltott elhelyezés garantálná, hogy minél kevésbé legyen megterhelő a gyerekeknek a különélés, és mindkét szülőjével bensőséges kapcsolatban maradhasson. Szerinte ezt támasztják alá a nemzetközi tapasztalatok és a legfrissebb kutatások is. Még akkor is jobban járnak a gyerekek a váltott gondoskodással, ha a szülők viszonya nem kifejezetten jó, mivel együttműködésre ösztönzi őket. Ha a bíró olyan körülményt észlel, ami csak még nagyobb konfliktust és problémát generálna, akkor természetesen nem fog a váltott elhelyezés mellett dönteni, tette hozzá. Szintén érvként említi Facebook-posztjában, hogy az Európai Unióban elterjedt a közös szülői felügyelet, és sok országban rendelheti el azt a bíróság az egyik szülő kérelmére.

A nőjogi szervezetek szerint a bántalmazóknak adna több jogot a javaslat

Varga Judit állítja: a civil társadalom régóta igényelte a módosítást, ezt mutatja az is, hogy többek között a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és az Apaszív Egyesület is üdvözölte a javaslatot. Arra viszont már nem tért ki, hogy nőjogi szervezetek szerint komoly problémák vannak a törvénymódosítással. A NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös állásfoglalásában azt írta, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, emiatt kifejezetten ellenzik a bevezetését. Úgy fogalmaztak: „A kormány úgy védi a családon belüli erőszak áldozatait, hogy több jogot ad a bántalmazók kezébe.”

Mindhárom szervezet tagja a 2020-ban felállított családjogi civil munkacsoportnak, amelynek támogatására Varga hivatkozik. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza a Telexnek azt mondta, jelezték aggályaikat a minisztériumnak, de semmiféle visszajelzést nem kaptak, és észrevételeiket sem vették figyelembe. Ez nem annyira meglepő, a kormány gyakran spórolja meg az érdemi egyeztetést érintett szakmai szervezetekkel, sokszor úgy, hogy csak a számára kedves szervezeteket vonja be a folyamatba.

Varga Judit ezeket az aggályokat azzal intézte el egyik bejegyzésében, hogy

„na ne vicceljünk már…”

Komolytalannak nevezte „a Patent és társai” kritikáját, szerinte fel sem vetődhet a közös felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja.

Spronz Júlia hangsúlyozta: a probléma, amit felvetettek, egyáltalán nem elméleti, több ezer nőt és gyerekeiket érintheti hátrányosan a törvénymódosítás. Jelenleg is több mint 200 ezer nő él fizikai vagy szexuális erőszakkal érintett kapcsolatban Magyarországon a kutatások szerint, és ehhez jönnek még a lelki, szóbeli és gazdasági bántalmazás áldozatai. Cinikusnak nevezte, hogy a kiskorú gyermekek védelmére hivatkozik Varga Judit. „Az ügyfeleink sem boldogok a törvénymódosítás miatt, tudják, érzik, hogy nem lesz jó nekik, érzik a veszélyt.”

A Patent Facebook-oldalán idéznek egy érintett anyát, aki arról ír, hogy a törvénymódosítással elveszik a lehetőséget az anyáktól, hogy kilépjenek a bántalmazó kapcsolatból. A Patent Egyesület korábban próbálta megtudni az Országos Bírósági Hivataltól, hogy a válások mögött hány százalékban áll bántalmazás, de azt a választ kapták, hogy ilyen adatot nem gyűjtenek.

Győzött az apalobbi?

Spronz Júlia szerint a törvénymódosítás várhatóan csökkenteni fogja a nők válási kedvét, vagyis nehezebben lépnek ki egy bántalmazó kapcsolatból. A válások száma a 2000-es évek vége óta folyamatosan csökken egyébként idehaza, a KSH adatai szerint tavaly közel 15 ezer válás volt, míg 2008-ban 25 ezer.

Spronz Júlia az „apajogi lobbi” győzelmének tartja a törvénymódosítást, szerinte az erőszakkal foglalkozó nőszervezetek a világon mindenhol küzdenek a közös felügyelet primátusa ellen, Magyarország az utolsó országok egyike, ahol ez még nincs.

A nemzetközi tapasztalatok és a Patent Egyesület saját tapasztalatai szerint a váltott elhelyezés és a közös szülői felügyelet egyoldalú követelése olyan bántalmazó eszközök, melyeket a családon belüli erőszak elkövetői előszeretettel alkalmaznak a szétválást követően, mondta Spronz Júlia. Úgy látja, most is sok olyan férfi kéri a kizárólagos felügyeletet, aki az együttélés során egyáltalán nem vett részt a gyereknevelésben. A közös felügyelet elrendelése is visszájára fordulhat a bántalmazók kezében, és arra használnák, hogy fenntartsák ellenőrzésüket a családtagok felett.

Életszerűtlennek nevezte az elképzelést, hogy a bíróságok jelentik majd a garanciát a visszaélések kiszűrésére. Eddig sem voltak képesek felismerni a bántalmazásra, családon belüli erőszakra utaló jeleket, így megvédeni sem az áldozatokat a további bántalmazástól, a 2019-es győri tragédia is ezt bizonyítja szerinte. Az sem egyedi eset volt, rendszerhibát jelzett, aminek felszámolására nem történtek érdemi lépések, magyarázta a jogász. 2019-ben egy férfi megfojtotta két gyerekét, majd öngyilkosságot követett el. A férfi úgy kapott láthatást, hogy korábban megpróbálta megölni a feleségét. A történtek után Varga Judit vizsgálatot rendelt el, a győri tragédia nyomán hozták létre 2020-ban a családjogi civil munkacsoportot is.

A Patent Egyesület jogásza is elismerte, hogy a közös felügyelet elrendelése megfelelő eszköz lehet azokban az esetekben, amikor a szülők a válás előtt is fele-fele arányban osztoztak a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokon, de Spronz Júlia szerint ez az esetek elenyésző részére jellemző, a jogalkotó pedig nem indulhat ki a kivételből. „Lehet azzal érvelni, hogy az apák is egyre több szerepet szeretnének a gyereknevelésben, és a törvénymódosítás ezt szolgálja, a magyar valóság azonban ennek ellentmond. A szerepváltozásokat nem úgy kell megteremteni, hogy a semmire jogot adunk, hanem először történik a tudatformálás, amire később lehet építkezni.”

Az érvényben lévő szabályozás épp azt ismerte el, hogy a közös felügyeletet nem lehet ráerőltetni az egymással ellenséges viszonyban lévő válófélben lévő szülőkre, mert csak akkor működhet jól ez a gyereknevelési forma, ha mindketten igénylik, és jó a viszony köztük, együttműködők. „Nem látjuk, mi indokolja a törvénymódosítást, miért lesz jobb a családoknak, ha kötelezően is el lehet rendelni a közös felügyeletet. Alapjaiban sántít a koncepció, kényszerrel próbálnak jó viszonyt, együttműködést elérni, miközben a belső motiváltság lenne a lényeg”.

Való igaz, amire Varga Judit is hivatkozik, hogy az EU-ban sok helyen létezik váltott elhelyezés, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen a jogalkalmazói környezet az adott országban, ahol jobban odafigyelnek a családon belül erőszak kiszűrésére, ott jobban működhet, mondta Spronz Júlia. Arról viszont megoszlanak a szakértői vélemények, hogy a váltott gondoskodás mennyire szolgálja a kisgyerekek érdekeit: legalább annyi kutatást és tanulmányt lehet felhozni ellene, mint mellette: vannak olyan kutatások, amelyek stresszről, szorongásról, depresszióról és pszichoszomatikus tünetekről számolnak be.

Elvált apák: félreértik a törvényjavaslatot

Az apajogi szervezetek, köztük a Varga Judit által is említett Apaszív Gyermekjogi és Családvédelmi Egyesület, nagy előrelépésnek tartják a törvénymódosítást, és támogatják azt. A 2015-ben alakult Apaszív régóta lobbizott más szervezetekkel karöltve a javaslatban foglaltakért, szerintük a módosítással 60-70 éves lemaradást pótol a jogalkotó, a javaslattal megvalósul a szülők jogegyenlősége, és „az emberileg, anyagilag ellehetetlenített és megalázott édesapák évtizedes harca válik így feleslegessé”.

Szeretnék azt is elérni, hogy a folyamatban lévő és a már elbírált ügyekre is érvényes legyen majd a módosítás. A Telex kérdéseire azt írták: a törvénymódosítás megszünteti a játszmahelyzetet, és együttműködésre kényszeríti a hatalmaskodó, a joggal visszaélő szülőket. Bár külön nem nevesítették, de „az erőszakoskodó és együttműködést akadályozó” szülők vagy „ellennevelést folytató” szülőkön vélhetően a nőket értik. Elítélik a kapcsolati erőszak minden formáját, viszont félreértésnek tartják, amit a nőjogi szervezetek mondanak a törvénymódosításról. Szerintük a válások elenyésző részében van szó kapcsolati erőszakról, miközben az apákat, férfiakat sújtó érzelmi, fizikai erőszak ugyanilyen arányban van jelen a házasságokban. Érdekes egyébként, hogy Varga pont az Apaszív támogatását emelte ki, ugyanis Facebook-oldalukon rendszeresen osztanak meg oltásellenes és a Covid veszélyeit relativizáló tartalmakat.

Jó megoldás lehet, ha mellé mediáció és családterápia is van

Némileg meglepő, hogy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is üdvözölte a nőjogi szervezetek által élesen bírált törvénymódosítást, mint ahogyan azt Varga Judit állította a javaslatról szóló posztjában. A Hintalovont nem lehet azzal vádolni, hogy kritikátlanul támogatná a kormány politikáját. Élesen bírálták például, amikor a magyar kormány megvétózta az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadását az LMBTQ-propagandára hivatkozva.

A Telex kérdésére azt írta a civil szervezet, hogy félreértés, hogy a teljes törvényjavaslatot támogatta, bizonyos részeivel egyetértettek, más részeire pedig kritikai megjegyzéseket és javaslatokat tettek, de erre is csak írásban volt lehetőségük. Többek között pozitívumként értékelték a családjogi eljárások határidejének lerövidítését és a a gyermekjogi ügygondnok bevezetését.

A Hintalovon is csak a sajtóból értesült az előterjesztésről, javaslataikra ugyanúgy nem kaptak visszajelzést a családjogi civil munkacsoport tagjaként, mint a Patent Egyesület. Arra sem volt lehetőségük, hogy más szervezetekkel egyeztessenek a munkacsoportban, pedig hasznosnak tartották volna. A Hintalovon sem látja megoldottnak a törvényjavaslatban, hogy mi történik akkor, ha bántalmazás merül fel a családban, ezt szerintük is jogosan sérelmezik a nőjogi szervezetek.

Ugyanakkor a Hintalovon Alapítvány elsősorban gyermekjogi szempontból közelítette meg a javaslatot, mivel elsősorban a gyermekelhelyezés alternatív megoldásairól kérték ki véleményüket. Alapvetően az az álláspontjuk, hogy a kapcsolattartás nem a szülő, hanem a gyerek joga, és a szülők konfliktusos viszonya nem igazolhatja automatikusan, hogy a korlátozzák a gyerek egyikkel való kapcsolattartását. (Kivéve, ha a gyerek bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak van kitéve.) Inkább az lenne a cél, hogy különböző eszközökkel (terápiás célú családterápia, mediáció, edukációs programok) csökkentsék a gyermekek konfliktusoknak való kitettségét, ahogy a német vagy az osztrák családjogi rendszerben is teszik. Vagyis a közös felügyelet elrendelése és a váltott gondoskodás jó jogi megoldás lehet, amennyiben melléjük vannak téve az előbb említett támogató eszközök.

Minden a szülők együttműködésén múlik

Franciaországban például ez úgy működik, hogy a bíróság határozott időre rendelheti el a közös felügyeletet az egyik szülő kérésére, viszont ezt követően mediáción vesznek részt a felek, ami után a bíróság megint mérlegeli, hogy működőképes-e a váltott elhelyezés vagy sem. A magyar törvényjavaslatban azonban nem találni utalást speciális támogató eszközökre, de legalább a gyerekjogokra mint legfőbb érdekre hivatkoznak benne, amire nem sok példa volt korábban, mondta Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogsegélyközpontjának vezetője. Szintén előremutatónak tartják a mostani javaslatban, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése, a váltott gondoskodás csupán egy lehetőség lenne, és csak abban az esetben alkalmaznák, ha a gyerek érdeke kifejezetten indokolja, és a szülők életkörülményei alapján is biztosítható.

A Hintalovon által hivatkozott kutatások szerint a gyerek akkor is profitálhat a váltott gondoskodásból, ha a szülők kapcsolata konfliktusos, nem együttműködők. Ez egybevág a gyermekjogi szervezet tapasztalatával: vannak olyan szülők, akik között ugyan vannak viták, mégis a gyerek érdekében félre tudják tenni ezeket. Akkor van probléma, ha nem képesek változtatni a hozzáállásukon. Svédország példája is arra mutat rá, hogy a szülők együttműködésén múlik a váltott elhelyezés sikere. Amikor ott ezt vizsgálták, a gyerekek pozitívumként említették, hogy mindkét szülővel szoros maradt a kapcsolatuk, a stabil, biztos otthon hiányát viszont hátrányként élték meg. Az együttműködő szülők is jó megoldásnak tartották a váltott elhelyezést.

Varga Judit arra sem tért ki, hogy a Hintalovon is fogalmazott meg hiányosságokat a javaslattal kapcsolatban. A minisztériumnak megküldött állásfoglalásukban jelezték, hogy a jogi megoldásokon túl nagy szükség lenne az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek képzésére is, ez ugyanis jelenleg még nagy hiányosság. Nincs egységes és rendszeres képzés, oktatás, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy akik családjogi ügyeket tárgyalnak, felismerjék a gyerekbántalmazás jeleit, így alapjaiban sérülnek a gyermekbarát igazságszolgáltatás alapelvei.

Sok vitát okoz majd a szülők között a módosítás

Katonáné Pehr Erika, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi docense, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségének tagja a Telexnek azt mondta: az egyik szülő akarata ellenére elrendelt közös szülői felügyelet esetén sok vita és végrehajtási eljárás várható. Valós igény, hogy a külön élő szülő – akik jellemzően az apák – intenzívebben jelen lehessen a gyerek életében, és erre valóban a közös felügyelet az egyik legjobb megoldás, azonban együttműködés nélkül sok lesz a konfliktus, ami végül is a gyereket terheli majd. Sokan ellenzik a váltott gondoskodás intézményét, például a folyamatos költözködés, állandó otthon hiánya miatt.

A Hintalovonhoz hasonlón úgy látja, hogy a közös felügyelet kizárólag a szülők teljes egyetértése mellett lehetséges. Ezért is tartja sajnálatosnak, hogy a törvénytervezet fel sem veti a mediáció lehetőségét, ami ilyen esetekben akár kötelezően önkéntes is lehetne.

„A szülői együttműködés, a családi béke nem a bírói döntéssel fog ugyanis megszületni.”

Magára a mediációra egyébként van lehetőség most is, sőt, akár kötelezhetik a szülőket erre. A felmerülő konfliktusok miatt azt is megfontolandónak tartaná a jogász, hogy még a támogató szolgáltatások mellett is csak ideiglenes intézkedésként határozott időre – például 3–6 hónapra – rendeljék el a váltott gondoskodást, vagyis minden esetben felülvizsgálat kövesse a döntést, ahogy erre más országokban is van példa. Katonáné Pehr Erika úgy látja, a bíróság kizárólag széles körű bizonyítási eljárás után, tanúvallomások, pszichológiai szakértői vélemények, környezettanulmányok és a gyerek véleményének ismeretében tudja megítélni, hogy a gyerek érdekében áll-e a közös felügyelet és a váltott elhelyezés.

Tud olyan belgiumi bírósági ítéletről, ahol a gyerek alacsony életkora miatt utasították el a váltott elhelyezést, míg például Ausztráliában a 2010-es évek elején a 4 éven aluliak és a veszélyeztetett gyerek esetében tartották kockázatosnak ezt a gyereknevelési formát. Rengeteg gyakorlati nehézséggel is járhat a váltott gondoskodás, alapvető feltétel, hogy a szülők közel lakjanak egymáshoz, hogy a gyerek az otthon váltogatása mellett is ugyanabba az iskolába tudjon járni, kapcsolatban maradhasson a barátaival, magyarázta. A bántalmazást is reális veszélynek tartja, főleg, hogy családon belül nem csak a fizikai abúzus fordulhat elő.