Dobrev szerint a kisemberek nélkül nincs zöldpolitika, Márki-Zay szerint ez két teljesen különböző dolog

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a klímaváltozásról vitázott csütörtök este a Greenpeace online eseményén, ez volt a két politikus utolsó nyilvános beszélgetése az ellenzéki előválasztás második fordulójában az urnazárás előtt. A felmerült témákban nem sűrűn értettek egyet a miniszterelnök-jelöltek. Az derült ki, hogy amíg a hódmezővásárhelyi polgármester szerint a „kisemberek és a környezetvédelem két külön dolog”, addig a DK-s jelölt szerint nem populizmus, ha az a cél, hogy a klímakatasztrófa elleni küzdelem árát nem a kisemberekkel akarják megfizettetni.

Már rögtön az első témánál egymásnak feszült a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Bár a beszélgetés moderátora, Gergely Márton, a HVG főszerkesztője arról kérdezte a politikusokat, hogy a gyermeknevelésükben hogyan érvényesülnek környezetvédelmi elvek, seperc alatt odakanyarodott a beszélgetés, hogy Márki-Zay arról kérdezte Dobrevet, hogy a DK képviselői miért nem szavazták meg az uniós agrárpolitikát vagy a 65 százalékos kibocsátáscsökkentésről szóló klímatörvényt.

„Péter, ez nem igaz” – érkezett a válasz Dobrevtől, aki szerint utána is lehet nézni annak, hogy a DK-s képviselők megszavazták a 65 százalékos csökkentést. A közös agrárpolitikával pedig az volt a problémája a pártjának, hogy nem tartalmazott megfelelő klímavédelmi garanciákat, ráadásul egyáltalán nem küzdött az oligarchák ellen.

Márki-Zay erre azt monda, hogy ő nem volt ott a szavazásokon, csak az LMP kérdéseit tolmácsolta.

Mennyire veszi komolyan Márki-Zay a környezetvédelmet?

Felmerült kérdésként, hogy miért hiányoznak Márki-Zay programjából a környezetvédelem és a klímavédelem szavak. Erre a hódmezővásárhelyi polgármester azt válaszolta: ezek fontos témák, olyannyira, hogy önálló minisztériumot érdemelnének.

Dobrev azt is szóba hozta, hogy amikor nyáron a Greenpeace körkérdést intézett a miniszterelnök-jelöltekhez, Márki-Zay nem válaszolt, mert „akkor még nem volt fontos” neki a téma. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje beismerte, hogy nem válaszolt az akkori kérdésre, ezért elnézést is kért, majd azt mondta:

„De az a szerencsém, hogy azok a politikusok, akik engem támogatnak, azok épp azok, akik ezt a zöld területet fogják vinni a leendő kormányban az elképzelésem szerint.”

Dobrev arról beszélt, hogy az önálló minisztérium nem elég, a környezetvédelmi hatóságnak is vissza kell adni a jogokat, és el kell venni ettől a hatóságtól a jelenlegi szerepét, miszerint „a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz ad zöldkártyát”. A DK-s miniszterelnök ezenkívül javasolta, hogy legyen „jövendő nemzedék ombudsmanja”.

Atomenergia

Paks 2-t még a 2010 előtti kormány szavazta meg, még akkor indították el – kezdte Márki-Zay az atomenergia témában az első megszólalását. Szerinte ez a beruházás nem környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból problémás, mert drága hitelből valósul meg, és nem lesz megtérülő. Márki-Zay az atomenergiát a legtisztábbnak tartja addig, amíg nem lehet megújuló energiaforrásokból biztosítani a teljes energiaigényt.

Dobrev határozottan vitatkozott az ellenfele álláspontjával, ugyanis Paks 2-t környezetvédelmi katasztrófának is tartja, ezért azt mondja róla, hogy „úgy, ahogy van, le kell állítani”. A DK-s politikus Márki-Zayra reagálva azt mondta: nem igaz, hogy a 2010 előtti kormány akarta Paks 2-t, pusztán arról van szó, hogy a parlament 15 évvel ezelőtt elfogadott egy határozatot annak a megvizsgálásáról, hogy kell-e atomerőmű, erre építette a Fidesz-propaganda, hogy 2010 előtt atomerőművet akartak. Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni energiahatékonysági beruházásokra, hogy Dobrev szerint akár olyan energiamixet is össze lehet rakni, amivel akár Paks 1 működését is meg lehet rövidíteni.

Ne az emberekkel fizettessék meg?

A pénzügyi megtérülési számítások nem veszik figyelembe a legszegényebb embereknél jelentkező társadalmi hatásokat – mondta Dobrev, hozzátéve, hogy ő nem szereti, amikor a jobboldali politika zöldügyi kérdéseket onnan közelíti meg, hogy „pénzügyileg rentábilis-e”. Externáliákat, külső költségeket is kell figyelni, Dobrev ezért bátrabb kormányzást szeretne. Márki-Zay szerint viszont a „ne az emberekkel fizettessék meg”, az egy populista szlogen, attól függetlenül, hogy a kormány vagy épp az ellenzék használja, és fontos kérdés, hogy a már elindult és a hódmezővásárhelyi polgármester által „nagyon helyesnek” tartott átállásnak milyen költségeit vállalják be a lakosok.

A Dobrev vitatta, hogy populizmus lenne, ha az a cél, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a klímakatasztrófa elkerülésének érdekében a felmerülő hatalmas költségeket. Szerinte ezt igazságosan kell elosztani, ennek eszköze a multik minimumadója és a szennyező nagyvállalatok megadóztatása. Semmit nem ér az, ha Európából más kontinensekre viszik a szennyező iparágakat, így az adóztatáskor a teljes termékciklust kell figyelembe venni – tette hozzá Dobrev.

Márki-Zay amellett érvelt, hogy az olcsó energia túlfogyasztáshoz vezet, a saját egyesült államokbeli és kanadai tapasztalatára hivatkozva elmesélt két történetet is. Az egyik szerint amikor drágább lett a benzin, akkor az amerikai főnöke és kollégái is hajlandók voltak fenntarthatóbb módon közlekedni. Egy másik szerint egy kanadai barátja, akinek a bérleti díjában benne volt az energiafogyasztás ára is, folyamatosan égette a pincében a lámpát, és bár gazdasági szempontból racionális döntést hozott, de környezetvédelmi szempontból nem.

„Ahhoz, hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, igenis érezni kell az energiaár-növekedést a fogyasztóknak”

– összegezte a saját tanulságát Márki-Zay. A rezsicsökkentés kivezetéséről ugyanakkor nem beszél, mert az nehéz lenne, de tovagyűrűző káros hatása van. Szerinte az ingyen adott energia populizmus, de támogatja a szociális alapú komponens megjelenését az energiaárakban.

„Péter nem lehetsz ilyen érzéketlen, sok millió ember számára megfizethetetlen az az élet, ami itthon van” – válaszolta erre Dobrev, aki szerint sávosan minimális fogyasztást ingyen kellene adni. Magyarországon 15 év az autók átlagéletkora, folytatta a DK-s jelölt. Hibrid autót csak a gazdagok tudnak venni, ezért ha a benzinárral büntetik a benzinfogyasztást, az leginkább a szegényeket terheli, tette hozzá:

„Nem lehet azt mondani, hogy az áram meg a fűtés, az pusztán piaci termék, van a 21. században egy olyan minimális fogyasztás, ami minden embernek a méltóságához jár.”

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés kérdése volt az a téma, ahol a jelenleg egymás ellen versengő jelöltek véleménye a legközelebb járt egymáshoz. Dobrev arról beszélt, hogy a mobilitás sem lehet piaci termék, a tömegközlekedés ezért alapszükséglet. Szerinte kell csökkenteni a jegy- és bérletárakat, össze kell hangolni a különböző közlekedési eszközök menetrendjeit. Ösztönözni kell az embereket a tömegközlekedés használatára, de ahol ez nem lehetséges, ott segítséget kell adni ahhoz, hogy a kisemberek fokozatosan le tudják cserélni a most szennyező autókat környezetbarát kocsikra.

„A kisemberek meg a környezetvédelem, az két külön dolog”

– reagált Márki-Zay arra, hogy Dobrev szerint a kisemberek védelme nélkül se Magyarországon, se máshol a világban nem lehet környezetbarát politikát csinálni. Az MMM jelöltje arról beszélt, hogy Hódmezővásárhelyen remek példát valósítottak meg a tömegközlekedés tekintetében, ott ugyanis már nem kétóránként, hanem óránként járnak a buszok, óránként kétszer át lehet szállni egy központi helyeken a körjáratokról, gyermekeknek és felnőtteknek olcsó, a nyugdíjasoknak pedig ingyenes a városi tömegközlekedés.

„Hiába vagyunk mi felvilágosult politikusok, és hozunk okos döntéseket, ha ebben nem tudjuk a magunk oldalára állítani a sok milliárd embert a Földön, akkor nem leszünk sikeresek”

– vágott vissza Dobrev, aki szerint egy sor olyan feladat vár az emberekre, ami azt jelenti, hogy a hétköznapi életüket kell drasztikusan átalakítani. Azt, hogy ezt anyagilag is segítsék a politikusok, „elementáris érdeknek” nevezte a DK-s jelölt.

Baloldali vs. jobboldali zöldpolitika?

Márki-Zay inkább olyan betétdíjat vezetne be, ami miatt „még a szegény emberek sem fogják eldobni a műanyag palackokat és a fémdobozokat, illetve ha eldobják, valaki kínosan fog ügyelni arra, hogy összeszedje, mert abból valami kis pénz lehet”. A hódmezővásárhelyi politikus szerint a légszennyezést is a lehető legszigorúbban büntetni kéne, de a rászorulóknak „természetesen” olyan megoldásokat kell nyújtani, hogy tiszta tüzelőanyaggal fűthessenek.

„Akkor miért használod a büntetés kifejezést?” – kérdezte Dobrev, aki szerint az emberek nem jókedvükből fűtenek gumi és ruha égetésével, hanem azért, hogy ne fagyjanak meg télen. Márki-Zay viszont állította, hogy van olyan ismerőse, aki csak tudatlanságból égetett szemetet, szerinte ez felvilágosítás kérdése, amihez büntetés és tilalom kell. Továbbmenve ezen a vonalon, azt is felvetette, hogy a szelektív szemét nem megfelelő gyűjtését is ellenőrizzék, és büntessék vagy épp jutalmazzák a szemétdíj megállapításán keresztül.

„Ebben is látszik, hogy mekkora különbség van egy jobboldali és egy baloldali politikus között” – reagálta Dobrev. Erre a vita során vissza-visszatérő témára Márki-Zay azt mondta: a jobboldali politika emlegetése mindig megcsapta a fülét, mert a 2010 előtti szocialista kormányzat környezetvédelmi és szociális kérdésekben, illetve a rezsiárak tekintetében is olyan jobboldali politikát csinált, amihez képest „még a Fidesz is baloldali volt”.

Mit vállalnak 2026-ig?

Márki-Zay a betétdíjon kívül a körforgásos gazdaság erőltetését, az épületszigetelési programot, a tömegközlekedés és az elektromos közlekedés szorgalmazását, a megújuló energiatermelésre való átállást ígérte. Ehhez azt tette hozzá, hogy Magyarország geotermikus energiatartaléka Izland után a második legnagyobb Európában, szerinte ezt jelenleg még nem használjuk ki megfelelően.

Dobrev arról beszélt, hogy a pártja 2030-ig vállalta a 65 százalékos kibocsátáscsökkenést, ezt a következő ciklusban épületszigeteléssel, közösségi közlekedéssel és erőműátállással kezdené meg, méghozzá EU-s forrásokból. Azt is hozzátette, hogy bár nem jutott idő a mezőgazdaság kérdésére, de szigorú kritériumokat kell bevezetni, a hatalmas, felhalmozott földbirtokok miatt át kell alakítani a magyar mezőgazdaságot.