Ringier-tulajdonos: A Népszabadságot a „magyar politikai realitások” miatt kellett eladni, de a megszüntetése üzleti döntés is lehetett

2021. szeptember 06. – 16:51

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Népszabadság átengedése Heinrich Pecinának és a majdani Mediaworksnek magyar politikai realitás volt – nyilatkozta a Forbesnak adott interjújában Michael Ringier a legnagyobb baloldali napilap 2014-es eladásáról. Pecina nem sokkal később továbbadta a lapot a Mediaworksnek, akik pedig bezárták a Népszabadságot. A családi kézben lévő Ringier svájci médiakonszern elnöke ennek ellenére azt is el tudja fogadni, hogy a lap megszüntetése üzleti döntés volt, Magyarország pedig nekik idáig egy szabad piac, az illiberális demokráciában azonban nem hisz.

Magyarországon lehet üzletelni, mindezidáig kevés akadályba ütköztek, azt azonban nagyon veszélyesnek látja, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban és Magyarországon is megpróbálják a politikusok csökkenteni – nyilatkozta a Forbesnak Michael Ringier, a családi kézben lévő médiakonszern feje.

Magyarországon a Ringier-é a Blikk, valamint a Kiskegyed, a Glamour és például a Profession.hu, méghozzá júliustól teljesen az övék: korábban az Axel Springerrel osztoztak felesbe a magyar portfóliójukon, a németek azonban a közelmúltban több régiós országhoz (Szerbia, Szlovákia és a baltiak) hasonlóan Magyarországról is kivonultak, korábbi tulajdonukat pedig a Ringier vette át. Bár Magyarországon idáig nagyobbrészt a printlapokban voltak jelen, a jövőben főleg a digitális szegmenst erősítenék.

Az interjú politikai szempontból érdekesebb része azonban a magyar médiakörnyezetről szólt svájci tulajdonosi szemszögből. A Ringier-t a Médiatanács és a GVH éppen az Axel Springerrel kötött házassága miatt kényszerítette 2014-ben a Népszabadság és a Nemzeti Sport eladására (kettejüknek együtt a magyar hivatalok szerint túl nagy médiabefolyása lett volna), ezt utólag Michael Ringier úgy minősíti, hogy a döntés a „magyar politikai realitásokon” alapult, ezért kellett eladniuk a (sokak által csak strómannak tartott) osztrák Pecinának a lapokat – aki aztán megalapította a kormánysajtó nagyját összefogó Mediaworkst, a Népszabadságot pedig bezáratta.

A megszüntetésről Ringier most diplomatikusan nyilatkozik, a Forbesnak azt mondta, azt is el tudja fogadni, hogy a Népszabadság bezárása üzleti és nem politikai döntés volt.

„Ez nem csak politikai döntés. Nem tudom, hogy a Népszabadságnak volt-e lehetősége a túlélésre. (…) A Népszabadság már a politikai gondok nélkül is nehéz helyzetben volt”

– mondta Ringier a lapnak, hangsúlyozva, hogy már akkor is látták a jövőbeli nehézségeket, amikor még ők voltak a Népszabadság tulajdonosai.

Magyarországi politikai tapasztalatairól a svájci médiatulajdonos az interjúban azt mondta, hogy

  • a média működését szabályozó jogi keretek Kelet-Európában fenyegetve vannak;
  • ma még a régióban is legalább nagy részben független az igazságszolgáltatás a politikától, de „Lengyelországban és Magyarországon a politikusok azon vannak, hogy ez megváltozzon, amit nagyon veszélyesnek találok”;
  • illiberális demokrácia szerinte nem létezik, „egy demokrácia vagy liberális, vagy ha nem az, akkor nem is demokrácia”;
  • az ő tapasztalatuk szerint Magyarországon lehet üzletelni, kevés akadályba ütköznek. „Ez idáig számunkra Magyarország egy szabad piac.”