Egymásra vannak utalva a légi irányítók és a HungaroControl, mégsem tudnak megegyezni, és még a politika is bekavar

Sztrájkra készültek júliusban a légiforgalmi irányítók, miután az évekig tartó bértárgyalások nem vezettek eredményre a HungaroControl és a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete között. A kialakult helyzet elleni tiltakozásul július 24. és 28. között korlátozták volna a leszálló gépek számát. A sztrájkból végül nem lett semmi, a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva váratlanul rendeletben tiltotta meg a légiforgalmi irányítóknak a munkabeszüntetést.

A kormányrendelet a legjobbkor jött a HungaroControl szempontjából: nem sokkal azután jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Fővárosi Törvényszék másodfokon is a szakszervezetnek adott igazat, hogy sztrájk esetén mi tartozik a kötelezően biztosítandó minimális szolgáltatások körébe. A döntés egyben azt jelentette, hogy jogszerű lett volna a tervezett munkabeszüntetés.

Nem példa nélküli, hogy a légi irányítók sztrájkoljanak, nem is olyan rég volt is egy munkabeszüntetés. 2019. április 17-én 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, miután a 100 százalékban állami tulajdonú HungaroControl és a szakszervezet nem tudott dűlőre jutni a munkakörülményekre és a munkaidő-beosztásra vonatkozó követelésekben. Az április 23-ra meghirdetett határozatlan idejű sztrájkra viszont már nem került sor, mert közben sikerült megállapodniuk a vitás kérdésekben.

Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani helyzet nem fog ilyen könnyen megoldódni, főleg az után, hogy a politika is beavatkozott. Egy iparági forrás részletesen elmesélte a Telexnek, hogy mi vezetett a sztrájkhelyzetig. Hangsúlyozta: a sztrájkkal csak a ferihegyi és az ország felett áthaladó forgalmat akarták korlátozni, az állami és a Coviddal kapcsolatos repülések mentességet élveztek volna, miközben a rendelet pont ezekre hivatkozott.

A járványig még minden rendben volt

Forrásunk a 2010-es évek eleje óta dolgozik a területen, a légi irányítók képzésére is van rálátása. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a légi forgalom Magyarország légterében. A koronavírus-járvány kirobbanásáig évről évre egyre több repülőt kellett kiszolgálniuk a légi irányítóknak, ami értelemszerűen nagyobb terhelést jelentett számukra, a teljesítőképességük határán dolgoztak, mesélte informátorunk. Az Egek ura blog szerzője, Varga G. Gábor szerint a járatok számát nézve 50 százaléknál is nagyobb volt a növekedés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az elmúlt nyolc évben.

Ezért is kértek 20 százalékos béremelést a légi irányítók 2018 őszén, amikor a szakszervezet és a HungaroControl megkezdte az esedékes bértárgyalásokat. A munkáltató akkor még nyitott volt, hogy megadja a kért emelést. A pandémia azonban közbeszólt, a tárgyalásokat a cégvezetés kérésére felfüggesztették, 2020 őszén tértek vissza a kérdésre. Addigra megváltozott a HungaroControl álláspontja, valószínűleg nem függetlenül a forgalom drasztikus visszaesésétől, és olyan ajánlattal álltak elő, ami jövedelemcsökkenést eredményezett volna a légi irányítóknál, mondta a forrásunk.

A légi irányítók fizetése több elemből tevődik össze. Egyrészt van a kollektív szerződésben megállapított alapbér (ez bruttó 830 ezer forint körül van), ami a bértábla szerint a szolgálatban töltött idő alapján fokozatosan növekszik. Ehhez jönnek a különböző egyéb juttatások, a műszakpótlékok és a jelenléti bónusz, illetve ha teljesülnek az adott évre kitűzött forgalmi, oktatási és biztonsági célok, akkor két alkalommal prémium is jár az irányítóknak, ami éves fizetésük 16-18 százalékát jelenti. Emellett kéthetes extra szabadságra, úgynevezett rekreációs időre is jogosultak.

Így áll össze a sztrájkot megszellőztető Magyar Nemzet által is emlegetett bruttó 1,5–3 milliós fizetés, a légi irányítók valóban a legjobban fizetett dolgozók közé tartoznak idehaza. Ezért sincsenek könnyű helyzetben, nem igazán számíthatnak a közvélemény szimpátiájára, ha a magyar átlagbéreknek a többszörösét keresik meg. Más kérdés, hogy ki vállalná ennyi pénzért a munkájukkal járó stresszt és felelősséget. Kevesen jutnak el odáig, hogy légi irányítóként dolgozhassanak. Sokan kihullanak a többkörös folyamat során, nem is mindenki alkalmas a munkára. Jó, ha a jelentkezők tizede megkezdheti a képzést, ami két évig tart, és aki elvégzi, annak tízéves munkaviszonyt kell vállalnia a HungaroControlnál.

30-40 százalékkal kapnak kevesebbet, főleg a kezdők járnak rosszul

Hiába a mesésnek tűnő fizetés, idén januárban lejártak a korábban megkötött megállapodások, aminek következtében jelentősen csökkent a légi irányítók fizetése.

Onnantól ugyanis nem kapták az alapbéren felüli juttatásokat, ami havonta 30-40 százalékos, több százezer forintot jelentő bevételkiesést jelent számukra.

De mivel a prémiumtól is eleshetnek, így a kiesés éves szinten még ennél is nagyobb lehet. Főleg a kezdőket érintheti érzékenyen ez, mivel ők még a bértábla alján vannak.

A Magyar Nemzet erről nem tett említést, a kormánypárti lap szerint az vezetett a sztrájkhelyzethez, hogy a légi irányítók kevesellték a 2021 és 2023 közötti időszakra felajánlott évi 5 százalékos, összességében 15 százalékos béremelést. A közlemények hangvételében íródott cikk azt is felemlegeti, hogy úgy akartak több pénz kiharcolni maguknak az irányítók, hogy a járvány miatt kevesebb munkájuk van, és egyébként is szinte luxuskörülmények között dolgozhatnak. Mint írják: a légi irányítók „kiemelkedően komfortos környezetben tölthetik el” pihenőidejüket, többek között masszázsfotel, biliárdasztal, napozóterasz és fitneszterem is a rendelkezésükre áll. „A munkáltató a koronavírus-világjárvány kezdetétől fokozottan ügyel a légi forgalmi irányítók egészségének megőrzésére, így külön oltási programot szervezett az irányító kollégáknak, soron kívül biztosítva számukra a Covid–19 elleni védőoltást.” Tekintve, hogy a légi irányítók munkája elengedhetetlen a légi közlekedés biztosításához, minimum furcsa úgy beállítani, mintha a beoltásuk valamiféle extra juttatás lett volna a cég részéről.

Forrásunk ezt annyiban árnyalta, hogy a HungaroControl csak szóban tett ajánlatot az alapbér 5-5 százalékos emelésére, hivatalos formában nem. A szakszervezet legfontosabb követelése a 2019-es fizetések reálértéken tartása volt, de még abba is belementek volna, hogy lezárják a bérvitát, hogy ennél valamivel kevesebbet kapjanak. Már meg is állapodtak erről, de amikor megjelent a sztrájkbetiltásról szóló rendelet, az ajánlatot visszavonta a HungaroControl, megegyezés pedig azóta sincs. Forrásunk állítása szerint a cég egyenként próbál ajánlatot tenni a dolgozóknak, megkerülve a szakszervezetet.

Pénzügyi kényszer vagy a szakszervezetek megtörése?

Azt forrásunk is elismerte, hogy a járvány alatt jelentősen csökkent a légi forgalom, de ez nem jelentette azt, hogy nem volt mit csinálniuk: az áruszállítás ekkor sem állt le, a katonai, rendészeti gépek és a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket szállító gépek ugyanúgy repültek. Három csoportra osztva dolgoztak kéthetes váltásban: akik nem voltak épp szolgálatban, otthon voltak készenlétben, arra az esetre, ha valaki megfertőződik az első csoportból és be kell ugrani a helyükre. (A harmadik csoport pedig a készenlétben állók tartalékja volt.)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója egy tavalyi interjúban erről azt mondta: alacsony forgalom mellett is kifizetődő volt a repülésbiztonság szavatolása, és igaz, hogy a munkarend átszervezése költségekkel járt, de csak így volt fenntartható az üzemfolytonosság. Ugyanebben a nyilatkozatában még külön méltatta is a légi irányítók helytállását: „Irányítóinknak is köszönhető, hogy az egészségügyi védőfelszerelések, a koronavírustesztek, illetve a gyógyszerszállítmányok időben és a legnagyobb biztonságban érkezhettek meg Magyarországra.”

A 24.hu ismertetett egy levelet is, amelyben a szakszervezet arról ír, hogy a több mint 770 főt foglalkoztató HungaroControl nem pénzügyi kényszerből akarta csökkenteni a légi irányítók bérét, egyszerűen stratégiai döntésről volt szó, mivel a finanszírozási és likviditási bizonytalanság megszűnése után is ragaszkodtak ehhez. Hogy voltak ilyenek, arra Szepessy Kornél is utalt egyik tavalyi nyilatkozatában: elmondása szerint a légitársaságok késve vagy egyáltalán nem is fizették meg az átrepülési díjakat a légiforgalmi szolgáltatóknak, így a 2020-ra tervezett költségeik 50 százalékát tudják fedezni. Hangsúlyozta azt is, hogy ebben a helyzetben fegyelmezett gazdálkodásra van szükség, nagyon oda kell figyelniük a költségeik alakulására.

Forrásunk szerint ennek ellentmond, hogy tudomásuk szerint más területeken nem tervezett hasonló lépéseket a cég. Az elhúzódó bérvita nem a cég pénzügyi helyzete miatt állt elő, hanem a szakszervezeteket akarják megtörni, mondta. Megkérdeztük a HungaroControlt, hogy van-e összefüggés a pandémia okozta gazdasági helyzet és az elhúzódó bérvita között. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Mindenesetre a kialakult helyzetet a légitársaságok is megérzik, ugyanis a légi irányítók nem gyorsítják útvonal-rövidítésekkel a forgalmat: ez nem is munkalassítás, és nem is kényszerítik felesleges körökre a repülőket, hanem pontosan betartják a repülési tervben szereplő útvonalat. Forrásunk szerint ezzel is próbálnak nyomást gyakorolni a HungaroControlra.

Egymásra utaltak, mégsem tudnak megegyezni

A légi irányítók helyzete azért is érdekes, mert bár a HungaroControl egy száz százalékban állami cég, valójában nem közpénzből működik, sőt nettó befizetője a költségvetésnek: bevételeinek döntő többségét a piacról szerzi, a légitársaságok által az irányításért fizetett különböző díjakból, mondta az Egek ura blog szerzője. Többek között ezért is sérelmezik a kialakult helyzetet a légi irányítók.

A díjakat az európai légi forgalom szervezéséért felelős EuroControl szedi be és osztja tovább a nemzeti légiforgalom-irányító szolgálatoknak a forgalmi és teljesítményadatok alapján. A díjakat minden évben felülvizsgálják a légitársaságok és a légiforgalom-irányító szervezetek. Az EuroControlnak rá kell bólintania a kialkudott irányítási díjakra, a szolgáltatóknak alá kell támasztaniuk a szervezet számára, hogy miért kérnek annyit, amennyit. Tehát nem teheti meg a HungaroControl, hogy például megduplázza az irányítók fizetését, magyarázta a szakértő. Ez az erősen szabályozott rendszer pénzügyi stabilitást biztosít a légiforgalom-irányító cégek számára, elvégre stratégiai fontosságú feladatokat látnak el. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitás nem egyenlő azzal, hogy a dolgozók bérszínvonala változatlan marad, tette hozzá.

Valahol csapdahelyzetet is jelent, hogy a légi irányítók magyarországi viszonylatban nagyon jól keresnek. Egyrészt más munkakörben, más területen nem kapnának ennyit, másrészt ha irányítóként akarnak dolgozni, akkor ezt csak a HungaroControlnál tehetik meg. Nagyon nehéz külföldön elhelyezkedni légi irányítóként, ez a szakma nem annyira nemzetközi, mint például az orvosoké. A másik oldalról a HungaroControl sem teheti meg, hogy ne egyezzen meg a légi irányítókkal, mivel a tudásuk pótolhatatlan. Részben ez az egymásra utaltság magyarázza, hogy korábban mindig sikerült elsimítani a vitás kérdéseket, a munkáltató és a szakszervezet viszonyát is a bizalom jellemezte korábban, mondta Varga G. Gábor.

Egy névtelenséget kérő szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta a Telexnek, hogy a sztrájk megtiltása olyan bizalmi deficitet és feszült légkört teremthetett, ami miatt most nem jutnak egyezségre a felek. Megkérdeztük a kormányt, hogy miért avatkoztak bele a HungaroControl és a szakszervezet vitájába, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kötelezővé tennék, amit csak a legjobbak csinálnak

Nemcsak a bértárgyalások körüli viták okoztak feszültséget a HungaroControlnál. A sztrájk megtiltásával egy időben egy másik rendelet is megjelent, ami szintén a légi irányítókra vonatkozott, bár közvetlenül nem kapcsolódott a sztrájkhoz.

Ebben a kormány kötelezővé tette a légi irányítók számára az oktatást.

Ez több részből áll, az elméleti oktatásban (tantermi és szimulátoros oktatás) eddig is kötelező volt részt venniük az itt dolgozóknak, nem kellett hozzá rendelet. A munkahelyi gyakorlati oktatás (úgynevezett on the job training) viszont önkéntes volt, valamennyi pluszjuttatás is járt érte. Körülbelül 200-an dolgoznak irányítóként a HungaroControlnál, az állomány körülbelül 30-40 százaléka oktat is, jellemzően a legjobbak, illetve akiknek van is érzékük, affinitásuk hozzá.

A munkahelyi gyakorlati oktatás már élesben zajlik, a betanuló irányítóknak valós körülmények között kell döntéseket hozniuk, ami hatalmas felelősséget jelent az oktatók számára. Nem véletlen, hogy csak kevesen csinálják a munkahelyi gyakorlati oktatást, külön képesítés is szükséges ehhez, magyarázta forrásunk. Ezért is volt feszültség abból, hogy a légi irányítók szerint a járvány alatt nem tudtak teljes értékű oktatást biztosítani a gyakornokoknak, mivel jelentősen kisebb volt a forgalom a megszokottnál, és ilyen körülmények között nem lehetett őket felkészíteni minden helyzetre. Forrásunk szerint a cégvezetés korábban is szerette volna előírni a munkahelyi gyakorlati oktatást az irányítóknak.

A rendelet nem részletezi, hogy csak az elméleti oktatási lesz kötelező, vagy a munkahelyi gyakorlati képzés is, csupán annyit ír, hogy „polgári légi forgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott légi forgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató – a polgári légi forgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni”. Forrásunk értelmezésében a munkahelyi gyakorlati oktatásra is vonatkozik az intézkedés, viszont az előbb említett okok miatt nem lenne szabad kötelezővé tenni azt. Részben emiatt, részben pedig válaszul a sztrájk megtiltására és a bérvitákra, a munkahelyi gyakorlati oktatást végző irányítók tavaly szinte kivétel mind felmondták oktatási szerződésüket a HungaroControllal. Így esetükben duplán kérdéses, hogyan vonatkozik rájuk a rendelet, előfordulhat, hogy ezentúl ingyen kell elvégezniük, amiért korábban pénzt kaptak. Erről is megkérdeztük a kormányt és a HungaroControlt, de erre sem érkezett reakció.

Kiakadtak a szakszervezetek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Akciószövetsége július végén az alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez fordult a kormány húzása miatt. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormány ezzel újabb bizonyítékot adott arra, hogy ma Magyarországon a munkabeszüntetés alkotmányos jogának gyakorlását minden eszközzel ellehetetleníti.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a 24.hu-nak elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az eleve korlátozott sztrájkjogok mellett ehhez az eszközhöz nyúlt a kormány. Nemzetközi visszahangja is volt a sztrájk betiltásának: a légi közlekedési alkalmazottakat is képviselő Európai Közlekedési Szakszervezet (ETF) levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, tiltakozásukhoz az osztrák VIDA légügyi szakszervezet is csatlakozott.