Egymásra vannak utalva a légi irányítók és a HungaroControl, mégsem tudnak megegyezni, és még a politika is bekavar

2021. szeptember 02. – 16:25

Egymásra vannak utalva a légi irányítók és a HungaroControl, mégsem tudnak megegyezni, és még a politika is bekavar
A Liszt Ferenc repülőtér irányítótornya – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Sztrájkra készültek júliusban az évek óta húzódó bérviták miatt a légiforgalmi irányítók, de a kormány váratlanul rendeletben tiltotta meg nekik a munkabeszüntetést. A kormánysajtó szerint kevesellték a felajánlott béremelést, forrásaink viszont 30-40 százalékos fizetéscsökkenésről számoltak be. Egy másik rendeletben a kormány kötelezővé tette az oktatást az irányítók számára, ami tovább növelte a feszültséget az állami cégen belül. A kormányt hiába kérdeztük, hogy miért avatkozott bele a HungaroControl és a szakszervezet vitájába.

Sztrájkra készültek júliusban a légiforgalmi irányítók, miután az évekig tartó bértárgyalások nem vezettek eredményre a HungaroControl és a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete között. A kialakult helyzet elleni tiltakozásul július 24. és 28. között korlátozták volna a leszálló gépek számát. A sztrájkból végül nem lett semmi, a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva váratlanul rendeletben tiltotta meg a légiforgalmi irányítóknak a munkabeszüntetést.

A kormányrendelet a legjobbkor jött a HungaroControl szempontjából: nem sokkal azután jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Fővárosi Törvényszék másodfokon is a szakszervezetnek adott igazat, hogy sztrájk esetén mi tartozik a kötelezően biztosítandó minimális szolgáltatások körébe. A döntés egyben azt jelentette, hogy jogszerű lett volna a tervezett munkabeszüntetés.

Nem példa nélküli, hogy a légi irányítók sztrájkoljanak, nem is olyan rég volt is egy munkabeszüntetés. 2019. április 17-én 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, miután a 100 százalékban állami tulajdonú HungaroControl és a szakszervezet nem tudott dűlőre jutni a munkakörülményekre és a munkaidő-beosztásra vonatkozó követelésekben. Az április 23-ra meghirdetett határozatlan idejű sztrájkra viszont már nem került sor, mert közben sikerült megállapodniuk a vitás kérdésekben.

Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani helyzet nem fog ilyen könnyen megoldódni, főleg az után, hogy a politika is beavatkozott. Egy iparági forrás részletesen elmesélte a Telexnek, hogy mi vezetett a sztrájkhelyzetig. Hangsúlyozta: a sztrájkkal csak a ferihegyi és az ország felett áthaladó forgalmat akarták korlátozni, az állami és a Coviddal kapcsolatos repülések mentességet élveztek volna, miközben a rendelet pont ezekre hivatkozott.

A járványig még minden rendben volt

Forrásunk a 2010-es évek eleje óta dolgozik a területen, a légi irányítók képzésére is van rálátása. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a légi forgalom Magyarország légterében. A koronavírus-járvány kirobbanásáig évről évre egyre több repülőt kellett kiszolgálniuk a légi irányítóknak, ami értelemszerűen nagyobb terhelést jelentett számukra, a teljesítőképességük határán dolgoztak, mesélte informátorunk. Az Egek ura blog szerzője, Varga G. Gábor szerint a járatok számát nézve 50 százaléknál is nagyobb volt a növekedés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az elmúlt nyolc évben.

Ezért is kértek 20 százalékos béremelést a légi irányítók 2018 őszén, amikor a szakszervezet és a HungaroControl megkezdte az esedékes bértárgyalásokat. A munkáltató akkor még nyitott volt, hogy megadja a kért emelést. A pandémia azonban közbeszólt, a tárgyalásokat a cégvezetés kérésére felfüggesztették, 2020 őszén tértek vissza a kérdésre. Addigra megváltozott a HungaroControl álláspontja, valószínűleg nem függetlenül a forgalom drasztikus visszaesésétől, és olyan ajánlattal álltak elő, ami jövedelemcsökkenést eredményezett volna a légi irányítóknál, mondta a forrásunk.

A légi irányítók fizetése több elemből tevődik össze. Egyrészt van a kollektív szerződésben megállapított alapbér (ez bruttó 830 ezer forint körül van), ami a bértábla szerint a szolgálatban töltött idő alapján fokozatosan növekszik. Ehhez jönnek a különböző egyéb juttatások, a műszakpótlékok és a jelenléti bónusz, illetve ha teljesülnek az adott évre kitűzött forgalmi, oktatási és biztonsági célok, akkor két alkalommal prémium is jár az irányítóknak, ami éves fizetésük 16-18 százalékát jelenti. Emellett kéthetes extra szabadságra, úgynevezett rekreációs időre is jogosultak.

A HungaroControl irányítótermében dolgozik egy légiforgalmi irányító, a koronavírus-járvány miatt maszkban, 2021. április 28-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A HungaroControl irányítótermében dolgozik egy légiforgalmi irányító, a koronavírus-járvány miatt maszkban, 2021. április 28-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Így áll össze a sztrájkot megszellőztető Magyar Nemzet által is emlegetett bruttó 1,5–3 milliós fizetés, a légi irányítók valóban a legjobban fizetett dolgozók közé tartoznak idehaza. Ezért sincsenek könnyű helyzetben, nem igazán számíthatnak a közvélemény szimpátiájára, ha a magyar átlagbéreknek a többszörösét keresik meg. Más kérdés, hogy ki vállalná ennyi pénzért a munkájukkal járó stresszt és felelősséget. Kevesen jutnak el odáig, hogy légi irányítóként dolgozhassanak. Sokan kihullanak a többkörös folyamat során, nem is mindenki alkalmas a munkára. Jó, ha a jelentkezők tizede megkezdheti a képzést, ami két évig tart, és aki elvégzi, annak tízéves munkaviszonyt kell vállalnia a HungaroControlnál.

30-40 százalékkal kapnak kevesebbet, főleg a kezdők járnak rosszul

Hiába a mesésnek tűnő fizetés, idén januárban lejártak a korábban megkötött megállapodások, aminek következtében jelentősen csökkent a légi irányítók fizetése.

Onnantól ugyanis nem kapták az alapbéren felüli juttatásokat, ami havonta 30-40 százalékos, több százezer forintot jelentő bevételkiesést jelent számukra.

De mivel a prémiumtól is eleshetnek, így a kiesés éves szinten még ennél is nagyobb lehet. Főleg a kezdőket érintheti érzékenyen ez, mivel ők még a bértábla alján vannak.

A Magyar Nemzet erről nem tett említést, a kormánypárti lap szerint az vezetett a sztrájkhelyzethez, hogy a légi irányítók kevesellték a 2021 és 2023 közötti időszakra felajánlott évi 5 százalékos, összességében 15 százalékos béremelést. A közlemények hangvételében íródott cikk azt is felemlegeti, hogy úgy akartak több pénz kiharcolni maguknak az irányítók, hogy a járvány miatt kevesebb munkájuk van, és egyébként is szinte luxuskörülmények között dolgozhatnak. Mint írják: a légi irányítók „kiemelkedően komfortos környezetben tölthetik el” pihenőidejüket, többek között masszázsfotel, biliárdasztal, napozóterasz és fitneszterem is a rendelkezésükre áll. „A munkáltató a koronavírus-világjárvány kezdetétől fokozottan ügyel a légi forgalmi irányítók egészségének megőrzésére, így külön oltási programot szervezett az irányító kollégáknak, soron kívül biztosítva számukra a Covid–19 elleni védőoltást.” Tekintve, hogy a légi irányítók munkája elengedhetetlen a légi közlekedés biztosításához, minimum furcsa úgy beállítani, mintha a beoltásuk valamiféle extra juttatás lett volna a cég részéről.

Forrásunk ezt annyiban árnyalta, hogy a HungaroControl csak szóban tett ajánlatot az alapbér 5-5 százalékos emelésére, hivatalos formában nem. A szakszervezet legfontosabb követelése a 2019-es fizetések reálértéken tartása volt, de még abba is belementek volna, hogy lezárják a bérvitát, hogy ennél valamivel kevesebbet kapjanak. Már meg is állapodtak erről, de amikor megjelent a sztrájkbetiltásról szóló rendelet, az ajánlatot visszavonta a HungaroControl, megegyezés pedig azóta sincs. Forrásunk állítása szerint a cég egyenként próbál ajánlatot tenni a dolgozóknak, megkerülve a szakszervezetet.

Pénzügyi kényszer vagy a szakszervezetek megtörése?

Azt forrásunk is elismerte, hogy a járvány alatt jelentősen csökkent a légi forgalom, de ez nem jelentette azt, hogy nem volt mit csinálniuk: az áruszállítás ekkor sem állt le, a katonai, rendészeti gépek és a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket szállító gépek ugyanúgy repültek. Három csoportra osztva dolgoztak kéthetes váltásban: akik nem voltak épp szolgálatban, otthon voltak készenlétben, arra az esetre, ha valaki megfertőződik az első csoportból és be kell ugrani a helyükre. (A harmadik csoport pedig a készenlétben állók tartalékja volt.)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója egy tavalyi interjúban erről azt mondta: alacsony forgalom mellett is kifizetődő volt a repülésbiztonság szavatolása, és igaz, hogy a munkarend átszervezése költségekkel járt, de csak így volt fenntartható az üzemfolytonosság. Ugyanebben a nyilatkozatában még külön méltatta is a légi irányítók helytállását: „Irányítóinknak is köszönhető, hogy az egészségügyi védőfelszerelések, a koronavírustesztek, illetve a gyógyszerszállítmányok időben és a legnagyobb biztonságban érkezhettek meg Magyarországra.”

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légi Forgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón 2019-ben – Fotó: Mónus Márton / MTI
Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légi Forgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón 2019-ben – Fotó: Mónus Márton / MTI

A 24.hu ismertetett egy levelet is, amelyben a szakszervezet arról ír, hogy a több mint 770 főt foglalkoztató HungaroControl nem pénzügyi kényszerből akarta csökkenteni a légi irányítók bérét, egyszerűen stratégiai döntésről volt szó, mivel a finanszírozási és likviditási bizonytalanság megszűnése után is ragaszkodtak ehhez. Hogy voltak ilyenek, arra Szepessy Kornél is utalt egyik tavalyi nyilatkozatában: elmondása szerint a légitársaságok késve vagy egyáltalán nem is fizették meg az átrepülési díjakat a légiforgalmi szolgáltatóknak, így a 2020-ra tervezett költségeik 50 százalékát tudják fedezni. Hangsúlyozta azt is, hogy ebben a helyzetben fegyelmezett gazdálkodásra van szükség, nagyon oda kell figyelniük a költségeik alakulására.

Forrásunk szerint ennek ellentmond, hogy tudomásuk szerint más területeken nem tervezett hasonló lépéseket a cég. Az elhúzódó bérvita nem a cég pénzügyi helyzete miatt állt elő, hanem a szakszervezeteket akarják megtörni, mondta. Megkérdeztük a HungaroControlt, hogy van-e összefüggés a pandémia okozta gazdasági helyzet és az elhúzódó bérvita között. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Mindenesetre a kialakult helyzetet a légitársaságok is megérzik, ugyanis a légi irányítók nem gyorsítják útvonal-rövidítésekkel a forgalmat: ez nem is munkalassítás, és nem is kényszerítik felesleges körökre a repülőket, hanem pontosan betartják a repülési tervben szereplő útvonalat. Forrásunk szerint ezzel is próbálnak nyomást gyakorolni a HungaroControlra.

Egymásra utaltak, mégsem tudnak megegyezni

A légi irányítók helyzete azért is érdekes, mert bár a HungaroControl egy száz százalékban állami cég, valójában nem közpénzből működik, sőt nettó befizetője a költségvetésnek: bevételeinek döntő többségét a piacról szerzi, a légitársaságok által az irányításért fizetett különböző díjakból, mondta az Egek ura blog szerzője. Többek között ezért is sérelmezik a kialakult helyzetet a légi irányítók.

A díjakat az európai légi forgalom szervezéséért felelős EuroControl szedi be és osztja tovább a nemzeti légiforgalom-irányító szolgálatoknak a forgalmi és teljesítményadatok alapján. A díjakat minden évben felülvizsgálják a légitársaságok és a légiforgalom-irányító szervezetek. Az EuroControlnak rá kell bólintania a kialkudott irányítási díjakra, a szolgáltatóknak alá kell támasztaniuk a szervezet számára, hogy miért kérnek annyit, amennyit. Tehát nem teheti meg a HungaroControl, hogy például megduplázza az irányítók fizetését, magyarázta a szakértő. Ez az erősen szabályozott rendszer pénzügyi stabilitást biztosít a légiforgalom-irányító cégek számára, elvégre stratégiai fontosságú feladatokat látnak el. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitás nem egyenlő azzal, hogy a dolgozók bérszínvonala változatlan marad, tette hozzá.

Valahol csapdahelyzetet is jelent, hogy a légi irányítók magyarországi viszonylatban nagyon jól keresnek. Egyrészt más munkakörben, más területen nem kapnának ennyit, másrészt ha irányítóként akarnak dolgozni, akkor ezt csak a HungaroControlnál tehetik meg. Nagyon nehéz külföldön elhelyezkedni légi irányítóként, ez a szakma nem annyira nemzetközi, mint például az orvosoké. A másik oldalról a HungaroControl sem teheti meg, hogy ne egyezzen meg a légi irányítókkal, mivel a tudásuk pótolhatatlan. Részben ez az egymásra utaltság magyarázza, hogy korábban mindig sikerült elsimítani a vitás kérdéseket, a munkáltató és a szakszervezet viszonyát is a bizalom jellemezte korábban, mondta Varga G. Gábor.

Légi forgalmi irányító dolgozik a HungaroControl Magyar Légi Forgalmi Szolgálat Zrt. budapesti székhelyén 2019. március 7-én – Fotó: Mónus Márton / MTI
Légi forgalmi irányító dolgozik a HungaroControl Magyar Légi Forgalmi Szolgálat Zrt. budapesti székhelyén 2019. március 7-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

Egy névtelenséget kérő szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta a Telexnek, hogy a sztrájk megtiltása olyan bizalmi deficitet és feszült légkört teremthetett, ami miatt most nem jutnak egyezségre a felek. Megkérdeztük a kormányt, hogy miért avatkoztak bele a HungaroControl és a szakszervezet vitájába, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kötelezővé tennék, amit csak a legjobbak csinálnak

Nemcsak a bértárgyalások körüli viták okoztak feszültséget a HungaroControlnál. A sztrájk megtiltásával egy időben egy másik rendelet is megjelent, ami szintén a légi irányítókra vonatkozott, bár közvetlenül nem kapcsolódott a sztrájkhoz.

Ebben a kormány kötelezővé tette a légi irányítók számára az oktatást.

Ez több részből áll, az elméleti oktatásban (tantermi és szimulátoros oktatás) eddig is kötelező volt részt venniük az itt dolgozóknak, nem kellett hozzá rendelet. A munkahelyi gyakorlati oktatás (úgynevezett on the job training) viszont önkéntes volt, valamennyi pluszjuttatás is járt érte. Körülbelül 200-an dolgoznak irányítóként a HungaroControlnál, az állomány körülbelül 30-40 százaléka oktat is, jellemzően a legjobbak, illetve akiknek van is érzékük, affinitásuk hozzá.

A munkahelyi gyakorlati oktatás már élesben zajlik, a betanuló irányítóknak valós körülmények között kell döntéseket hozniuk, ami hatalmas felelősséget jelent az oktatók számára. Nem véletlen, hogy csak kevesen csinálják a munkahelyi gyakorlati oktatást, külön képesítés is szükséges ehhez, magyarázta forrásunk. Ezért is volt feszültség abból, hogy a légi irányítók szerint a járvány alatt nem tudtak teljes értékű oktatást biztosítani a gyakornokoknak, mivel jelentősen kisebb volt a forgalom a megszokottnál, és ilyen körülmények között nem lehetett őket felkészíteni minden helyzetre. Forrásunk szerint a cégvezetés korábban is szerette volna előírni a munkahelyi gyakorlati oktatást az irányítóknak.

A rendelet nem részletezi, hogy csak az elméleti oktatási lesz kötelező, vagy a munkahelyi gyakorlati képzés is, csupán annyit ír, hogy „polgári légi forgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott légi forgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató – a polgári légi forgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni”. Forrásunk értelmezésében a munkahelyi gyakorlati oktatásra is vonatkozik az intézkedés, viszont az előbb említett okok miatt nem lenne szabad kötelezővé tenni azt. Részben emiatt, részben pedig válaszul a sztrájk megtiltására és a bérvitákra, a munkahelyi gyakorlati oktatást végző irányítók tavaly szinte kivétel mind felmondták oktatási szerződésüket a HungaroControllal. Így esetükben duplán kérdéses, hogyan vonatkozik rájuk a rendelet, előfordulhat, hogy ezentúl ingyen kell elvégezniük, amiért korábban pénzt kaptak. Erről is megkérdeztük a kormányt és a HungaroControlt, de erre sem érkezett reakció.

Kiakadtak a szakszervezetek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Akciószövetsége július végén az alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez fordult a kormány húzása miatt. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormány ezzel újabb bizonyítékot adott arra, hogy ma Magyarországon a munkabeszüntetés alkotmányos jogának gyakorlását minden eszközzel ellehetetleníti.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a 24.hu-nak elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az eleve korlátozott sztrájkjogok mellett ehhez az eszközhöz nyúlt a kormány. Nemzetközi visszahangja is volt a sztrájk betiltásának: a légi közlekedési alkalmazottakat is képviselő Európai Közlekedési Szakszervezet (ETF) levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, tiltakozásukhoz az osztrák VIDA légügyi szakszervezet is csatlakozott.

Kövess minket Facebookon is!