Ugyanabból a közhely-szakácskönyvből dolgoztak a politikusok augusztus 20-án

2021. augusztus 20. – 20:30

frissítve

Ugyanabból a közhely-szakácskönyvből dolgoztak a politikusok augusztus 20-án
Németh Szilárd kenyeret vág Csepelen – Fotó: Németh Szilárd / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Hogy mi kell a tökéletes augusztus 20-i beszédhez? Végy egy púpozott evőkanál keresztény hitet, tegyél hozzá egy bögrényi szuverenitást, öntsd fel egy adag honvédelemmel, keverj hozzá egy kis nemzeti összetartozást, majd az így kapott masszát fűszerezd tetszés szerint Brüsszellel vagy kormányváltással, politikai hovatartozás szerint.

Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar politikusok, illetve beszédíróik ezt a jól megszokott receptet követték augusztus 20-i beszédeik, sajtóközleményeik, vagy éppen Facebook-posztjaik megírása során.

Önrendelkezés, hit, haza és nemzeti összetartozás – hidegen tálalva

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már csütörtökön nekiállt az augusztus 20-i főzőcskézéshez. Egy dombóvári eseményen arról beszélt, hogy „az augusztus 20-i ünnep minden magyar számára azt üzeni, hogy az államiság, az önrendelkezés, a hit, a haza és a nemzeti összetartozás olyan érték, amelyre a jövőt építeni lehet”.

Pénteken, a Miniszterelnökség ünnepségén pedig Európa kevés ősi államai egyikének nevezte Magyarországot, és úgy fogalmazott, hogy „a magyar állam megmaradása nagymértékben összefügg azzal, hogy a szuverenitást, a függetlenséget választotta. A kereszténység felvétele jelentette Magyarország számára a függetlenséget és a megmaradást.”

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében az ország építésének konstans fontossága volt a legfőbb alapanyag. „Szent István államalapítása a magyarság megmaradását jelentette, a mai magyarság küldetése pedig az, ami az előző koroké is: az országépítés” – fejtette ki Semjén a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért-díjak átadásakor a karmelita kolostorban.

Semjén Zsolt a karmelita kolostorban – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Semjén Zsolt a karmelita kolostorban – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A KDNP-nél természetesen a kereszténység volt a legfontosabb hozzávaló a sajtóközleményük összegyúrásakor. Az államalapítás idején Szent István „a keresztény hit szilárd alapjaira építve tudott egy erős Magyarországot létrehozni, melyet 2021-ben feladatunk tovább erősíteni és függetlenségét megőrizni. A nemzeti szuverenitás közös érdekünk. A magyar kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy továbbra is hagyományainkat megőrizve, önálló magyar államként működhessünk tovább” – áll a kisebbik kormánypárt közleményében.

Soltész Miklósnál is ugyanez volt az alapanyag. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Keresztúr nevű települések nemzetközi találkozóján arról beszélt pénteken, hogy „a kereszténység felvételének és megőrzésének köszönhetően maradt fent Magyarország több mint ezer évvel az alapítása után is”.

Soltész hozzátette: a találkozón részt vevő települések „a kereszt urát dicsérik”, ezzel megőrizték azt a feladatot, amelyet Szent István király hagyott a magyarokra.

Pozíciójához hűen Németh Szilárd a honvédelemmel fűszerezte a saját ünnepi beszédét. „Magyarország most azért van, mert megvédte magát mindig az ellen, ami létét fenyegette” – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára augusztus 20-ai beszédében Csepelen pénteken. „Bármennyi idegen hódító és megszálló akarta birodalma részévé tenni, a magyarság mindig megvédte hazáját” – tette hozzá.

A legjobban talán Varga Judit igazságügyi miniszter kezében dőlt meg a haza védelmét tartalmazó bögre. Soltvadkerten tartott köszöntőjében arról beszélt, hogy „fontos a keresztény tradíció és a magyar kultúra megtartása, az önazonosság védelme, a nemzet szellemi és lelki egységének ápolása”. „Ez a Szent István-i hagyaték tette lehetővé, hogy a magyarok egy évezreden át fennmaradjanak és gyarapodjanak” – fűzte hozzá.

Varga Judit Soltvadkerten – Fotó: Varga Judit / Facebook
Varga Judit Soltvadkerten – Fotó: Varga Judit / Facebook

Varga a mohácsi csata és a muhi csata közeledő kerek évfordulóira utalva azt mondta, hogy már nincsenek a politikai térképen azok, akik a győzelmeket megünnepelhetnék. „Ugyanígy vált semmivé a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió” – közölte a miniszter, hangsúlyozva: a magyarok, vesztes csatáik ellenére, mégis itt vannak. „A sors kovácsolta a magyar nemzeti büszkeséget és öntudatot, alakította ki a magyarokban az élni akarás és a túlélés ösztönét” – fogalmazott.

„Ezek az ösztönök formálják ma is azt az akaratot, amellyel ellent tudunk állni az újkori népvándorlásnak, a nyugati önpusztító ideológiáknak és a brüsszeli birodalmi törekvéseknek”

– közölte a miniszter. „Most ismét a magyarokon múlik, hogy eldöntsék: megőrzik Magyarországot úgy, ahogy van, vagy hagyják, hogy múló szellemi áramlatok és idegen ideológiák szétzúzzák a nemzetet és annak erős szövetét, a családokat” – jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Szent István által ránk hagyott örökségről, a nemzeti szuverenitás és az összetartozás fontosságáról, az elmúlt években elért eredményekről és a jövő hordozta kihívásokról beszélt a felvidéki Dunaszerdahelyen az MTI szerint. Dömötör például azt mondta, hogy nem értelmezhető az összetartozás érzése az összefogás parancsa nélkül, és a magyar kormány ezért támogatja sokféle módon a külhoni magyar közösségeket. „Nekünk most újra találkozónk van saját felelősségünkkel” – mondta Dömötör Csaba, aki szerint felelősséggel tartozunk azért, hogy ezer év múlva is el lehessen mondani: egy vérből valók vagyunk.

És mit mondott Orbán Viktor? A miniszterelnök augusztus 20-án nem tartott beszédet, részt vett viszont a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, elment a Szent Jobb-körmenetre, és közben a kenyeret is megünnepelte.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook
Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Friss államalapítás egy csipet összefogással

A kormánypárti politikusok mellett az ellenzékiek is belekukkantottak az ünnepi receptbe, igaz, ők egy kicsit máshogy fűszerezték mondandójukat. Náluk az összefogás, az egymás elfogadása és az „új államalapítás” adta meg az ízt.

Úgy tűnik, Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen a harmadik honalapító szeretne lenni Szent István és IV. Béla után. „Szent István öröksége lehetővé tette, hogy most magyarul mondhatjuk ki, ami a szívünket nyomja. Hogy új államalapításra, az állam újraalapítására van szükség” – írta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Facebookon.

Jakab Péter is új államalapítást akar. A Jobbik elnöke a Facebookon közzétett videójában összefogásban gyökerező, új államalapítás szükségességéről beszélt, és azt mondta: az ellenzéki politikusok összefogásával mára megszületett az „új nemzeti egység”.

Az LMP-nél is az összefogás, illetve az egymás elfogadása volt a titkos összetevő. „Augusztus 20-a szellemisége azt üzeni nekünk, hogy széthúzás helyett együtt kell működnünk, elfogadni egymás másságát. Jeles nemzeti ünnepünk ennek tökéletes példája, hiszen mindannyiunknak mást jelent, mégis együtt tudjuk ünnepelni Szent István királyunk napját, az államalapítás és az új kenyér ünnepét” – áll a párt közleményében.