Orkánerejű széllökést is regisztráltak vasárnap

2021. augusztus 2. – 10:34

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Orkánerejű széllökést is regisztráltak a vasárnapi zivatarok alatt, az előzetes adatok alapján pedig a napi szélrekord is megdőlt, írta az Országos Meteorológiai Szolgálat egy friss bejegyzésben.

Azt írják, vasárnap több hullámban érkeztek a záporok, zivatarok, amelyeket egy hullámzó frontrendszer meleg-, majd hidegfronti visszahullámzása gerjesztett, és hozzáteszik, jelentős bizonytalansággal kerültek ki az előrejelzések, még ultra rövid távon is jócskán okozott meglepetéseket a frontálzóna.

A meteorológiai szolgálat automata szélmérői 121 kilométer/órás maximális széllökést is mértek – ami már orkánnak számít –, és az előzetes adatok alapján ez lehet az új augusztus elsejei szélrekord.

Hozzátették, a térségben akár ennél nagyobb széllökések is előfordulhattak. A 121 kilométer/órás széllökést egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tiszavasváriban mérték. Ezt követi a Nyíregyháza Napkor állomáson és a Veszprém megyei Kab-hegyen mért 116,6 kilométer/órás érték. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason és a Csongrád-Csanád megyei Kiszomboron is mértek 100 kilométer/órásnál erősebb széllökéseket.

Jelentős csapadék csak az északi, valamint a nyugati megyékben hullott, a Nógrád megyei Mihálygergén csaknem 40 milliméternyi eső hullott le vasárnap.

Több helyen viharkárokról is beszámoltak, írja az OMSZ, és ha már viharkárok:

a júliusi viharkárok miatt a biztosítók csaknem tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint cascokárokra

– írja az MTI a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfői közleménye alapján.

Az összesítés szerint a júliusi viharok miatt közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot.

Autóra borult fákat távolítanak el vihar után Nyíregyházán, a Sóstói úton 2021. augusztus 1-jén – Fotó: MTI/Balázs Attila
Autóra borult fákat távolítanak el vihar után Nyíregyházán, a Sóstói úton 2021. augusztus 1-jén – Fotó: MTI/Balázs Attila

A Mabisz kiemelte, hogy rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. A 2019-es teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot, tavaly pedig 6,6 milliárd forint volt ez az összeg. A szervezet felidézte azt is, hogy az elmúlt évtizedben a legrosszabb évben is nyolcmilliárd forint körül állt meg a számla.

Az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is, a cascóval rendelkező gépjárműtulajdonosok közül hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot, de ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvégi vihar adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás hatásaihoz, beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, továbbá Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből.

Bár a július 10-e körüli jégverés után egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak – közölte a biztosítók szövetsége.

Az ipari és intézményi átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a cascoátlagkárok ötszázezer forint körül mozognak. Magyarországon nagyjából minden negyedik ingatlanra, azaz több mint egymillió otthonra nem kötöttek lakásbiztosítást. Cascóval alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik, kevesebb mint húsz százalék. Ez sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis a részcasco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan cascobiztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat – jelezte a Mabisz.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!