Balog Zoltán nem értett egyet a kerítés megépítésével, és a Fidesz ellenségképei helyett az összefogásban hisz

Interjút adott a Népszavának Balog Zoltán korábbi emberierőforrás-miniszter, aki jelenleg dunamelléki református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Néhány megállapítás az interjúból:

• Arra a kérdésre, hogy miért fordított hátat a politikának, Balog azt válaszolta: belső elhívást érzett, megérett benne az elhatározás, hogy direkt módon szeretné szolgálni az egyházát.
• 2010 előtt a parlament emberi jogi bizottságának elnökeként vált országosan ismert politikussá. A Fidesz megszüntette az emberi jogi bizottságot, és hadjáratot indított a jogvédő szervezetek ellen, az „emberi jogokat” szitokszóvá tette – hangzott a Népszava kérdése. Balog szerint ma nem gyengébb az emberi jogok védelme, mint tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt volt. A 2006-os zavargások utáni helyzet viszont szerinte emberi jogi szempontból az újkori magyar demokrácia mélypontja volt.
• Balog szerint a politikának általában szüksége van ellenségképre, mert „ez a szomorú világ alakult ki”. „Negatív indulatokból könnyebb szavazatokat csiholni, mint pozitív üzenetekből”, ő viszont továbbra is a 2002-es polgári szlogenhez tartja magát: hisz a szeretet és az összefogás erejében.
• A református püspök azt mondta: a homoszexuális hajlamot nem minősítik, a homoszexuális kapcsolatot viszont nem tudják elfogadni. „Az Úristennek és tanítványainak gyűlölniük kell a bűnt, de szeretniük kell a bűnöst.”
• Az LMBTQ-ellenes kiegészítésekkel megtoldott pedofilellenes törvénycsomagról azt mondta: teljes mértékig egyetért azzal, hogy a 18 éven aluliak körében korlátok közé szorítják a homoszexualitás népszerűsítését.
• Továbbra is jó viszonyban van Orbán Viktorral. Szokott „mély beszélgetéseket” folytatni hitbéli kérdésekről a miniszterelnökkel, a közélet és kulturális élet számos ismert szereplőjével is, de ezekről nem akart részleteket elárulni.
• Amíg kormánytag volt, sokszor előfordult, hogy meggyőzték egy kérdésben, és az is előfordult, hogy az ő álláspontja érvényesült. „Kerítésügyben hajnalig elhúzódó vita folyt a kormányülésen. Én azon a véleményen voltam, hogy ne építsünk kerítést a határon. A miniszterelnök meggyőzött az ellenkezőjéről. Máig neki adok igazat. Még akkor is, ha a hangsúlyokban másként gondolkodom, és ezt miniszterként sem rejtettem véka alá. Az ugyanis, hogy a migrációra – helyesen – nemet mondunk, nem jelenti azt, hogy nem tekintjük az Úristen teremtményeinek és felebarátinknak a migránsokat. Egyházunk nagyon komoly menekültügyi szolgálatot tart fenn.”
• Balog azt látja, a református gyülekezetek egyik legfontosabb elvárása, hogy az egyház ne politizáljon. Általában kívülről várják el az egyháztól, hogy alkosson véleményt közéleti, politikai kérdésekről.