Varga Judit szerint az Európai Bizottság a legfrissebb jogállamisági jelentésében a magyar esetben tüzetesen elemzett olyan témákat, amik más országok esetében akár említés szintjén sem jelentek meg.
A Magyar Nemzetben megjelent értelmezése szerint több olyan kiemelt téma is van, ami részletesen csak a magyar fejezetben jelenik meg, de a Benelux és észak-európai országok esetében maximum említésszerűen szerepel. Varga azt állítja, hogy
„a Bizottság nem látta szükségét, hogy olyan kérdéseket, mint az OLAF-vizsgálatokban való együttműködés minősége, egyedi strasbourgi döntések végrehajtása vagy az állami hirdetések témaköre, érdemben más országokban is vizsgáljon”.
Kedden a Facebookon már reagált Magyarország igazságügyi minisztere az Európai Bizottság 2020-as évről szóló jogállamisági jelentésére, amely szerint hazánkban korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet van. Akkor azt írta, hogy „a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság”, annak ellenére, hogy a jogállamisági jelentésben egyáltalán nem említették a júniusban elfogadott, módosításokkal eltérített pedofiltörvényt.
Varga ezenkívül már korábban is kijelentette, hogy a magyar kormány igenis biztosítja és védi a legalapvetőbb jogokat nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. „A ma kiadott jogállamisági dokumentum is ugyanannak a hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz.”