Megszűnik a névtelen adományozás lehetősége, a kormány tudni akar a civilek adományozóiról

A szerdán a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelettel csütörtöktől megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére – írta meg a 444.

Az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük minden évben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy „a civil szervezet köteles feltüntetni a részére támogatást, adományt nyújtó személy tekintetében a végső adományozót”.

Mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől, vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni.

A civilek adományozásokról való beszámolási kötelezettségét nem először szigorítja a kormány. 2017-ben elfogadott, nagy port kavaró civiltörvény értelmében azok a szervezetek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, viselniük kellett a „külföldről támogatott szervezet” címkét, illetve név szerint be kellett számolniuk, hogy kik a külföldi támogatóik.

Az Európai Bíróság végül úgy ítélte, hogy a civiltörvény összeférhetetlen az uniós joggal, így a kormány kénytelen volt azt visszavonni idén májusban. Az előző helyett újonnan meghozott friss civiltörvény azonban a civilek szerint szintén aggályokra ad okot. Eszerint a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék – ezt szigorítja tovább az újonnan meghozott kormányrendelet.

Kevesebb adományozóra számítanak

Az új rendelettel kapcsolatban megkerestük a Transparency International civil szervezetet. Ők szintén ma értesültek a változásról, egyelőre nekik sem világos minden részlet. A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a kormányrendelet meghozatalánál a kormányt látszólag az átláthatóság vezérli, de hogy valójában erről lenne szó, az kérdéses. Szerinte azoknak a civil szervezeteknek lehet ez nagy ütés a kormánytól, amelyek nem férnek hozzá a hazai, akár kormány által biztosított nagy összegű forrásokhoz, miután a civil szektor kormánykritikus szereplői fokozottan rá vannak szorulva az egyéni és a céges adományokra.

„Az biztos, hogy ez fékezőleg fog hatni az adományozási kedvre”

– mondta Ligeti. Azzal kapcsolatban, hogy például a kormánnyal jó viszonyt ápoló, és kormányzati forrásokhoz könnyebben hozzáférő civil szervezetek számára kényelmetlen lehet-e, hogy fel kell fedniük az adományozókat, Ligeti azt válaszolta, hogy nem valószínű, hogy ez számukra nehézséget jelenthet, hiszen amúgy sem szorulnak rá olyan mértékben a magánszemélyek vagy cégek adományaira.

Külön kérdés volt egyébként, hogy az adományozási rendelet ezen módosítása érintheti-e a politikai pártokat, amelyek esetében egyébként az 500 ezer forint alatt adományozó magánszemélyek megőrizhették névtelenségüket. Ez a rendelet módosításával sem fog változni. Az továbbra is kérdés, hogy a rendelet milyen kivételeket tartalmazhat, az előző civiltörvénynél például kivételt élveztek a pártalapítványok, illetve a nemzetiségi, vallási és sportszervezetek.

Problémás kérdés az is, hogy már az idei, 2021-es beszámolást is a rendelet szerint kell csinálni, miközben idén úgy folytak az adománygyűjtő kampányok, hogy a szervezetek nem tudtak róla, hogy később le kell adniuk az adományozók nevét. Ha visszamenőleg, a rendelet előtti adományozók nevéről is be kell számolni, az okozhat problémát a szervezeteknek.