A szövevényes Alstom-ügy egyik mellékszálán csatát nyert a magyar ügyészség

2021. június 29. – 10:07

frissítve

A szövevényes Alstom-ügy egyik mellékszálán csatát nyert a magyar ügyészség
A francia Alstom Transport cég 4-es metróvonalra gyártott Metropolis nevű szerelvényének prototípusa 2013-ban – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Másolás

Vágólapra másolva

Fordulatról számolt be kedden a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett Alstom-ügyben. A lényeg: az ügyészség indítványozta, hogy helyezzenek hatályon kívül egy tavaly decemberi bírósági ítéletet, mert szerintük tévesen állapították meg a tényállást. A Fővárosi Ítélőtábla június 15-én hatályon kívül helyezte a határozatot, és az elsőfokú bíróságot arra kötelezte, hogy folytassa az eljárást.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 áprilisában emelt vádat a vesztegetési ügyben, amit az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgált 2012 óta. Eszerint a francia Alstom cégcsoport kenőpénzzel intézte el, hogy a budapesti metró 2-es és 4-es vonalán az ő szerelvényeik álljanak forgalomba. Hat embert hallgattak ki gyanúsítottként, négyük ellen emeltek vádat. A vádlottak között két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár volt.

Később, 2019 augusztusában újabb vádemelésről adtak hírt, ennek a vádlottnak az ügyében történt fejlemény most.

Korábban az Indexen írtuk, hogy az Alstom 2,2 milliárd forintot juttathatott két cégen keresztül a BKV-nak 2006–2007-ben. Az azóta kiadott ügyészségi közlésekben 8 463 643 euró szerepel. Az ügyben Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozott.

Az egyik közreműködő cég osztrák volt, így Ausztriában is volt büntetőeljárás. Az ügy ötödrendű vádlottja, aki bűnsegédként vett részt a vesztegetésben egy „külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgár”. Vele szemben „az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítása és vádemelése nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték” – olvasható a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.

Ezt azonban az ügyészség téves álláspontnak értékelte, ezért fellebbeztek. Ugyanis – és itt újra átadjuk a szót a vádhatóságnak – „a magyarországi nyomozás és vád több »tanácsadói szerződés«️, valamint a 2006–2010. évek közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen 2007. évi korrupciós ügylet feltárására irányult”.