A „súlyosodó és éleződő problémák” miatt az ügyeleti díjakról is tárgyalni akar Kásler Miklóssal a Magyar Orvosi Kamara

2021. június 25. – 14:43

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A súlyosodó és éleződő problémák, a növekvő elégedetlenség és a magyar egészségügy zavartalan működése érdekében más témák mellett az orvosok ügyeleti díjairól, a szabadságokról és a másodállásokról is tárgyalni kell – írja a Magyar Orvosi Kamara egy Kásler Miklósnak címzett levélben. A levél szerint „általános felháborodást kelt a 70 százalékos óradíj kérdése”. A problémát nem lehet belső átcsoportosításokkal megoldani, ehhez plusz állami forrásokra lesz szükség.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján nyilvánosságra hozott levél szerint a márciusban életbe lépett és jelentős alapbéremelést hozó egészségügyi szolgálai jogviszonyról szóló törvény számos hibáját korrigálták a veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletek, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság utasításai.

A kamara szerint azonban még több más problémát is rendezni kell ahhoz, hogy a járvány után az egészségügy újraindítása és működése zavartalan legyen. Ahogy a levélben szerepel: „a súlyosodó és éleződő problémák és a növekvő elégedetlenség miatt” a Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa 2021. május 26-án egyhangú szavazással döntött arról, hogy a kamara elnöksége kezdeményezzen tárgyalást az Emberi Erőforrások Minisztériumával.

A kamara a következő problémákat sorolta fel, amelyekhez mindegyik esetben megoldási javaslatokat is mellékelt:

Az ügyeletek díjazása az orvosok számára áttekinthetetlen, érthetetlen, kórházanként különböző lehet, helyi értelmezésekre és alkukra ad lehetőséget, igazságtalan és nem motiváló. „Általános felháborodást kelt a 70 százalékos óradíj kérdése: A kollegák méltatlan igazságtalanságnak élik meg azt, hogy az ügyeletben, túlmunkában töltött idő díjazása kevesebb, mint a normál munkaidőben töltötté” – olvasható a levélben. A díj semmilyen arányosságot nem tartalmaz a feladatellátás nehézségével, felelősségével, az ügyeleti terheléssel és az ellátó hely progresszivitási szintjével. Az ügyeletek főként a rezidenseket és fiatal-középkorú szakorvosokat terhelik, leginkább ők viszik hátukon a rendszert, és ez pont őket nem motiválja ügyelet vállalására. (Részben a fenti problémákat mutatja, hogy a Zala megyei kórházban éppen az ügyeletek díjazása miatt mondott fel hét traumatológus). A problémára egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt a csütörtöki kormányinfón, ahol arról beszélt: nem ugyanaz a terhelés egy bőrgyógyászati és egy traumatológiai ügyeletben.

A kamara szerint egyszerűbb, átlátható, kórházi szinten egységes, az orvosok számára tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazásra van szükség, amelyben az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj. Fontosnak tartják azt is, hogy az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet. A MOK szerint az ügyelet díjazásának alapdíját nemcsak a szolgálati időhöz kell kötni, hanem a feladathoz, az ügyeletben betöltött pozícióhoz is. A MOK úgy látja: az ügyeleti díjak rendezéséhez plusz költségvetési forrásokra lesz szükség, ez ugyanis önmagában a források belső átrendezésével nem oldható meg, A levélben azt írják: az ehhez szükséges pénz az eddigi többletforráshoz képest elenyésző.

Összeférhetetlenség – Nem jelent meg az a törvényben ígért kormányrendelet, ami szabályozza a betegek köz- és magánellátásban való kezelését. A törvény ugyanis a hálapénz megszüntetése érdekébe alapvetően tiltja, hogy egy orvos a privát betegét állami kórházban (is) kezelje, de ezt bizonyos speciális betegségben szenvedő betegek kezelése érdekében meg kellene engedni. Ha például valaki egy államilag finanszírozott magánszolgáltatónál (pl. művese állomáson) kezelt egy beteget, akkor nem folytathatja az ellátását az állami kórház nephrológiai osztályán.

Másodállások engedélyezése – Az új törvény szerint az orvosok másodállásait a kórházigazgatók javaslatára az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) engedélyezi, de ez egyelőre nem történt meg. Az Okfő utasítása szerint a másodállások ugyan folytathatók az elbírálásig, de új orvosi másodállás így egyelőre nem végezhető. A kamara szerint ha az Okfő rövid határidőn belül nem adja ki az engedélyeket, akkor a 2021. március előtt keletkezett másodállások folytatását és a személyes közreműködés lehetőségét 2022. június 1-ig kell törvényben engedélyezni.

Szabadság – Az új egészségügyi jogviszony hátrányosan érinti az orvosok szabadságát a korábbi közalkalmazotti státuszhoz képest. A kamara azt javasolja, hogy állítsák vissza a 2021 előtti szabályokat.

A jubileumi jutalom kérdése – Miután az orvosok korábbi közalkalmazotti és az új egészségügyi szolgálati jogviszonya szerinti besorolása eltérhet, előfordul, hogy a dolgozó nem kapja meg a jubileumi jutalmat, mert az új besorolással átugorja ennek időpontját. A MOK szerint akinél ez történik, annak visszamenőleg meg kell kapnia a jutalmat.

A lejáró működési engedélyek érvényességének meghosszabbítása – A pandémia miatt elrendelt, második éve tartó, elhúzódó veszélyhelyzet miatt az orvosok nem tudták teljesíteni időben a továbbképzési kötelezettségüket. Nemcsak az volt a probléma, hogy az ehhez szükséges továbbképzéseket, konferenciákat is online formára kellett átszervezni, de az orvosok nagy része a gyakran kiszámíthatatlan covidos ügyeleti beosztások, átvezénylések miatt sem tudott részt venni a kurzusokon. Az orvosi kamara azt kéri, hogy a Covid-időszakra előírt pontszerzési kötelezettséget vizsgálják felül, és a teljesítési határidőt hosszabbítsák meg 2022. december 31-ig.

Praxisközösségek – A lakosság jobb ellátása érdekében a kormány ösztönzi a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisok egyesülését és szolgáltatásaik bővítését. A praxisközösségekben legalább 5 és legfeljebb 10 praxis vehet részt. Előírás ugyanakkor, hogy az arány 5:1 lehet, tehát 5 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxisonként egy fogorvosi praxis csatlakozhat. A MOK ezt nem tartja elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint „ez minden szakmai indok nélkül fogorvosok tömegét zárja el a minőségibb ellátás és magasabb jövedelem elől”. A praxisközösségeknél emellett számos, egyéb szakmai, finanszírozási, eredménymérési problémát kell megoldani.