Akár 8-9 hónapig is elhúzódhat, mire lezárul egy-egy hagyatéki ügy – írja a Népszava olvasói levelekre hivatkozva. A lap megkérdezte erről a Jegyzők Országos Szövetségének elnökét, Göd jegyzőjét is, aki azt mondta: jogos, hogy bosszúsak az örökösök, amiért nem tudják eladni a javakat, de azt igazságtalannak tartja, ha valaki ezért az ügyintézőkre haragszik. Tóth János szerint egyébként főleg a kistelepüléseken kritikus a helyzet, mert ott egy munkatársra sokféle ügy jut egyszerre, ráadásul egy 2020-ban hatályba lépett kormányzati intézkedés pluszterheket ró az ügyintézőkre.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke inkább a fővárosi kerületeket említette, amikor a késlekedésről esett szó. Tóth Ádám szerint több budapesti kerületben 8-9 hónapra tolódott ki a járvány időszakában a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz, de például Ferencvárosban Tóth ilyet nem tapasztalt. Ugyanakkor egyes helyeken problémát jelenthetett, hogy egy-egy ügyintéző megbetegedett, és akár hónapokig is betegállományban volt, emiatt feltorlódtak az ügyek.
Tóth szerint a késlekedés okai között lehet, hogy a 2019-es önkormányzati választást követően több tapasztalt ügyintézőt lecseréltek újabb, tapasztalatlan munkatársakra, a betanítás pedig lassította a munkát, ahogyan a home office is – innen ugyanis sok helyen nem férhettek hozzá a központi tárhelyen őrzött hagyatéki anyagokhoz. Emellett januártól megnőtt a hagyatéki ügyintézők feladata is egy januárban életbe lépett törvény miatt, ami a földterületek ingatlan-nyilvántartásának rendezését szabályozza.