Karácsony Gergely: Ha fel akarjuk dolgozni a múltat, a baloldalnak is be kell lépnie Trianon árnyékába

Pénteken, 2021. június 4-én van a trianoni békeszerződés 101. évfordulója, erről már Orbán Viktor is megemlékezett a Kossuth rádióban reggel. Azt mondta: „Volt egy országvesztés, hetedíziglen sem fogjuk elfelejteni, de akiket elszakítottak tőlünk, azok lélekben mindig velünk maradtak.” Az összetartozás napja (nemzeti emléknap június 4-e 2010 óta) szerinte egy kísérlet arra, hogy kijöjjünk a veszteségérzetből, és inkább az erőt és sikert respektáljuk, mert „a gyengével senki sem akar barátkozni”.

Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt, fővárosi polgármester hosszú bejegyzést szentelt az emlékezésnek a Facebookon. „Trianon belesűrűsödik sokunk életébe. Vitán felül áll, hogy Trianon sorstrauma. (…) Kár lenne ezt bagatellizálni, tán heroizálni sem muszáj, de egyvalamit biztosan nem lehet: eltekinteni tőle. (…) Évtizedeken keresztül azt hallhattuk baloldali politikusoktól, hogy lépjünk ki Trianon árnyékából. Én meg azt mondom: ha fel akarjuk dolgozni a múltat a jövő érdekében, ahhoz a baloldalnak is be kell lépnie ebbe az árnyékba. Úgy kezdődik ez, ha kimondjuk: Trianon nem a jobboldalé, hanem mindannyiunké, magyaroké” – írta egyebek mellett Karácsony azzal, hogy újra kell egyesíteni Magyarországot.

A Momentum a trianoni békeszerződés 101. évfordulójáról egy Facebook-videóban emlékezett meg, amiben Cseh Katalin európai parlamenti képviselő és Tomos Endre, a külhoni magyarokat képviselő országgyűlési képviselőjelölt beszéltek a saját életükről, a családjuk történetéről, az ezekhez kapcsolódó tapasztalataikról és a Momentum céljairól. „A Momentum célja, hogy 2022-től a lehető legmagasabb szinten képviselje a külhoni magyarok ügyét. Ha sikeres nemzet akarunk lenni, akkor túl kell lépnünk a 101 év keserűségén. Emlékezzünk a múltra, de tekintsünk bizalommal a jövőbe!” – mondta Tomos.

Az MSZP sajtóközleményt küldött, amiben azt írták: „Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt, ehhez pedig a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út. Az Európai Unió tagjaként sokkal többet tehetünk a határon túli magyarokért, mint kívülállóként. 101 év elteltével egy olyan unió tagjai vagyunk, amelyben a magyarságot megosztó határok egyre jelentéktelenebbek vagy már meg is szűntek, és úgy gondoljuk, hogy ebben a közösségben lehet elérni, valamint hatékonyan megerősíteni a szabad anyanyelv használatot, az önrendelkezést, a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését.”

Jakab Péter, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott: „Trianonra, a szétszakítottságra, a megosztottságra, a gyűlölködésre egy válaszunk lehet. Az összefogás. A közös nemzeti minimumok megtalálása. A feladat sokáig nekem is lehetetlennek tűnt. Valójában azért, mert éveken át meg sem akartuk próbálni. (…) Mi, jobbikosok nagyon távolról érkeztünk ahhoz az asztalhoz, ahol meg kellett találni a közös nevezőt. Változnunk kellett nekünk is és másoknak is. Megtettük a nemzetért. Hidakat építettünk egymás felé. Kezet nyújtottunk ököl helyett. 2022-től a közös kormányzás felelősségével immár nemcsak egymásnak, de a nemzet minden tisztességes tagjának szeretnénk kezet nyújtani.”