A Policy Solutions a magyarok társadalmi és egyéni félelemeiről készített átfogó felmérést. A kormánypáriak magabiztosabbak a jövőjükkel kapcsolatban, mint az ellenzékiek.
Milyenek a magyarok általános hosszú távú várakozásai a személyes életük, az ország és az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan? A Policy Solutions kutatása szerint mindhárom kérdésnél relatív többségben voltak az optimista válaszadók (38–44% között), a pesszimista jövőkép nagyjából a magyarok harmadára jellemző. Ugyanakkor a megkérdezettek 22-26 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.
Mindenesetre általánosságban bizakodunk: tízéves távlatban, Magyarország jövőjével kapcsolatban
- 44% gondolja úgy, hogy a helyzet javulni fog,
- a személyes várakozások ehhez nagyon hasonlóak (42%),
- és az EU jövőjével kapcsolatban pedig szintén tízből négyen (38%) vélik úgy, hogy a következő tíz év pozitív változásokat hoz majd.
Az életkori csoportok szerint az idősebbek felé haladva trendszerűen csökken a személyes jövővel kapcsolatos, bizakodó válaszadók aránya. Míg a 30 év alattiak több mint fele (53%) pozitívan tekint a jövőjére, a negyvenes-ötvenes korosztályokban ez az arány már csak 43%, a 60 év felettieknek pedig kevesebb mint a harmada vélekedik hasonlóan (31%).
Ráadásul a politikai hovatartozás is egyértelműen hatással van arra, hogy ki, mennyire látja pozitívan a saját személyes lehetőségeit. A kormánypárti válaszadók között ugyanis jóval többen vannak (59%) azok, akik a személyes helyzetük javulására számítanak, mint az ellenzékiek között (35%), és a bizonytalan válaszadók a legpesszimistábbak saját személyes helyzetük alakulását illetően (30%).
Utóbbi két csoportban jelentősen (7-11 százalékponttal) többen voltak az érdemi választ nem adó megkérdezettek, mint a kormánypártiak körében.
A leginkább elterjedt személyes félelem a magyar társadalomban az, hogy a szeretteinknek baja esik: ez a válaszadók csaknem kétharmadának (63%) erős félelme. Ezt a komolyabb megbetegedéstől, kórházba kerüléstől való félelem követi (50%). A személyes félelmek között a harmadik helyen a kiszolgáltatottságtól való félelem áll, 48% tart ettől. Alig marad el ettől a legelterjedtebb gazdasági jellegű félelem, vagyis annak a veszélye, hogy anyagi bizonytalanság miatt nem fogja tudni az egyén befizetni a számláit (47%).
A négy leggyakrabban említett félelem után egy törés mutatkozik. A felgyorsuló világtól már csak a válaszadók 39 százaléka, a bevándorlástól 31%, az eladósodástól 30% tart. A válaszadók mintegy negyede számára okoz szorongást az, hogy kivándorol valamely családtagja, illetve az, hogy erőszakos támadás áldozatává válik (24-24%). A lista végén a hajléktalanná válástól való félelem, a párkapcsolat felbomlása vagy sikertelen párkeresés, illetve az iskolai vagy munkahelyi diszkrimináció állnak (18, illetve 19% tart ezektől).
A Policy Solutions elemzéséből az is kiderült, hogy az első öt probléma az összes politikai csoportban ugyanaz, és majdnem teljes mértékben egyezik ezek sorrendje is. Az egyetlen különbség, hogy az ellenzékiek között az első két probléma (megélhetés költségei és fizetések) fordított sorrendben van jelent, mint a többi csoportban.
Az is egyértelművé vált, hogy a Magyarország hosszú távú jövőjével kapcsolatos helyzetértékelés nagyban hasonlít a személyes várakozásokhoz. A relatív többség derűlátó (44%), ettől 10 százalékponttal marad le a pesszimista válaszadók csoportja (34%). Az optimisták és pesszimisták között is kisebbségben vannak azok, akik biztosak a várakozásaikban. Itt is hasonlóan anyagi, avagy gazdasági jellegűnek mondhatóak a problémák, pontosabban az okok, hiszen a megélhetés magas költségeit említették a legtöbben, a megkérdezettek 55 százaléka nevezte meg ezt a problémát.
Az alacsony fizetések ügye ettől nem sokkal maradt el, ezt a problémát 52 százalék említette meg. Az egészségügy helyzete fért még fel a képzeletbeli „dobogóra”, ezt a válaszadók 42%-a nevezte problémásnak. Ugyanakkor fontos lehet az is, hogy a kutatás résztvevőinek több mint ötöde nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Az adatfelvételhez 2021. március 2–11. között a Závecz Research végezte a közvélemény-kutatást, méghozzá reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel.
