Ombudsman: A védettségi igazolvány szabályozására lehetnek korrekciós igények, de nem visszás

Csütörtökön dr. Kozma Ákos ombudsman a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos alkotmányossági követelményekről beszélt, és javasolta bizonyos, a gyakorlatban előforduló kérdések megoldását, közölte az MTI az OS alapján.

Az ombudsman hivatalához magánszemélyektől pár nap alatt több mint 800 panasz érkezett, amikre megoldási javaslatait eljuttatta az operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.

Azzal kezdte, hogy a védőoltás ugyan Magyarországon nem kötelező, de a jogi szabályozás a minél szélesebb körű oltásra ösztönöz, mert a védőoltások nemcsak az oltott személy, hanem az egész társadalom védelmét szolgálják. Az ösztönzés addig nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, amíg a teljes beoltható lakosság számára elegendő vakcina áll rendelkezésre.

Az érintettek saját döntésén múlik a vakcina felvétele, illetve, amíg a szabályozás nem alapvető jogok gyakorlását vagy alapvető szükségletek kielégítését köti a védettség igazolásához.

Védettségi igazolvánnyal jelenleg sportrendezvényen, kulturális eseményen nézőként, vendéglátó üzlet belső terében, szálláshelyen vendégként lehet tartózkodni. Az alapvető jogok biztosa szerint

a nem védett személyek kizárására ezekből a tevékenységekből járványvédelmi okokból történik, ami alapjogi szempontból nem kifogásolható.

Ezzel csak akkor lenne gond, ha alapvető jogok gyakorlását és a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket kötnének az igazolványhoz.

Azt mondta, a védettségi igazolvány hatályos szabályozása önmagában nem visszás, de egyes részeivel kapcsolatban felmerülhetnek „alapjogi szempontú korrekciós igények.”

Szerinte az igazolványt kiállító Kormány feladata és felelőssége, hogy akkor adjon ki védettségi igazolványokat, amikor az érintettben már kialakult a védettség, és kialakul a vele kapcsolatba kerülők megfertőzése elleni védelem szükséges szintje.

Az ombudsman szerint azzal, hogy védettségi igazolványhoz kötik az egyes szolgáltatásokat, olyanokat is ösztönöznek az oltásra, akik egyébként nem mentek volna el. Bár úgy gondolja, hogy aki nem az egészsége védelme miatt oltatja be magát, az nem fog megjelenni a második oltáson, mert nem fogja szükségesnek érezni a hosszabb ideig tartó védettséget, ezért

az igazolvány kiállításának felülvizsgálatát javasolta.

A védőoltáshoz kötött védettségi igazolványon nincs feltüntetve annak érvényessége, az igazolvány kiállításának egyéb eseteiben pedig a jogi szabályozás hat, illetve négy hónapos érvényességet ír elő. Az ombudsman szerint a védettségi igazolvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy az az orvostudomány jelenlegi állása szerint valószínűsíthetően fennálló védettségi időszakra terjedjen ki.

Ezért szükséges, hogy a Kormány a veszélyhelyzet alatt folyamatosan vizsgálja a körülményeket, amik szükségessé tehetik a védettségi igazolvány érvényességi idejére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát.

Az alapvető jogok biztosa kiemelte, fontos, hogy azok a személyek, akik a felmerülő egészségügyi kockázatok miatt nem kaphatnak védőoltást, a fertőzés visszaszorítása érdekében tett intézkedések (különös tekintettel egyes jogosultságok védettségi igazolványhoz kötése) ne járjanak alapvető jogaik korlátozásával.

Illetve elmondta, hogy

„a jogegyenlőség sérelmét veti fel, ha a jogi szabályozás a külföldön beoltott személyek részére nem biztosít azonos jogokat a Magyarországon ugyanolyan engedélyezett vakcinával oltottakhoz képest”,

ugyanis erre észszerű magyarázat nincsen.

Azt javasolta, hogy a jogalkotó tekintse át, hogy tudják biztosítani, hogy a külföldön igazoltan oltott személyek gyakorolhassák azokat a jogokat, amikre a Magyarországon azonos típusú védőoltás is feljogosít.