Tovább támadja a Pride közterület-foglalását a Mi Hazánk

Novák Előd azt állítja, a Kúria a Mi Hazánk Mozgalomnak adott igazat, de a legfelsőbb bírói fórum több ítéletet is hozott a Budapest Pride felvonulás tervezett helyszínét érintő területfoglalási vitában. Volt, amelyben a Pride szervezőinek igényét hozta ki érvényesként.

A szélsőjobboldali párt az Ügyfélkapun keresztül próbálkozott beelőzni a Pride aktivistáit, amikor április 25-én éjfélkor megnyílt a lehetőség arra, hogy a július 24-re tervezett felvonulás útvonalát bejelentsék.

Egy gyűlést leghamarabb a tervezett időpont előtt három hónappal lehet bejelenteni, vagyis a július 24-re tervezett felvonulást legkorábban április 25-én lehetett. A Pride egyik szervezője 25-én éjfélkor személyesen be is adta a kérelmet az V. kerületi rendőrkapitányságon, eközben azonban a Mi Hazánk politikusai tömegével tettek hasonló bejelentéseket elektronikus úton. A hatályos szabályok szerint ugyanis, ha ugyanott egyszerre többen szeretnének gyűlést tartani, azé az elsőbbség, aki előbb jelenti be a rendezvényt.

Egy ellentüntető hetvenhárom másodperccel éjfél után az ügyfélkapun tett bejelentést, hogy a Fővám térnél tartana tüntetést, egy másikuk pedig hetvenkilenc másodperccel éjfél után a Rudas fürdő déli oldalához. Ezeket, a Pride-szervezők elsőbbségére hivatkozva a rendőrség elutasította, ám a párt bírósághoz fordult, kérve, hogy a rendőrség határozatait helyezze hatályon kívül a Kúria.

Csakhogy a Kúria megerősítette, hogy elkéstek, és kimondta azt is, hogy a személyesen benyújtott kérelem nemcsak időben előzött meg több elektronikus bejelentést, hanem az elbírálása során is elsőbbséget élvez. Mindezek nyomán a Budapest Pride csütörtökön közölte: a kúriai döntés értelmében, ha a járványügyi szabályok is engedik, az eredeti útvonalán haladhat a felvonulás. A közleményben az állt:

„a homofób és transzfób szélsőjobboldaliak eljárása nem más, mint visszaélés a gyülekezési joggal. Próbálkozásuk nem arra irányult, hogy teret szerezzenek az ellenvéleményük megjelenítésének, hanem arra, hogy elzárjanak több ezer embert a békés gyülekezés alapjogának gyakorlásától. Nem szabadságjogaikkal akartak élni, hanem minket, a békés többséget próbáltak megakadályozni abban, hogy gyakoroljuk alapvető jogainkat.”

Miközben azonban a Kúria a csütörtökön kihirdetett döntésével valóban elutasította a Mi Hazánk keresetét, egy másik, ugyanaznapi határozatában felperesként nekik adott igazat. Erre hivatkozva Novák Előd alelnök azzal állt a nyilvánosság elé pénteken, hogy:

„A Kúria a Mi Hazánk Mozgalomnak adott igazat – lefoglaltuk az LMBTQP-felvonulás elől az Andrássy utat és számos más közterületet, így Karácsony Gergely bánatában a szivárványos zászlaját félárbocra eresztheti.”

(Az LMBTQP kifejezést kizárólag a Mi Hazánk aktivistái és hozzájuk közel álló szervezetek használják, a P betűvel jelzett pedofíliával megpróbálva összemosni a mozgalmat – a szerk.)

A Mi Hazánk arra hivatkozott, hogy a Kúria az éjféli határidő után 3 másodperccel történt, első érvényes benyújtásként fogadta el Novák Előd saját ügyfélkapus területfoglalását, amikor a rendőrség elutasító határozatát jogsértőnek mondta ki. Arra ugyanakkor a párt nem tért ki, hogy noha a Kúriának ez a határozata valóban hatályon kívül helyezte a rendőrség egyik elutasító döntését, egy másik kúriai ítélet egyértelművé tette, hogy a személyesen bejelentett tüntetés elsőbbséget élvez az online ügyintézéssel szemben, így a Pride szervezőinek területfoglalása lehet érvényes.

Mindezek alapján ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a Mi Hazánk további jogi lépésekre, valamint a Pride felvonulóival szembeni ellentüntetésre is készül július 24-én. Az ügyben a gyülekezési törvény értelmében a rendőrségnek kell tiszta helyzetet teremtenie.