AB: Csak úgy a járványra hivatkozva nem lehet visszatartani az adatokat
2021. április 15. – 17:54
frissítve
Fontos döntést hozott csütörtökön az Alkotmánybíróság az adatnyilvánosság szempontjából: eszerint nem lehet automatikusan akár 90 napig visszatartani a közérdekű adatokat. A járványhelyzetben a minisztériumok és az állami szervek a korábbi 15 napos határidő helyett jellemzően csak 45+45 nap alatt válaszolják meg a közérdekű adatigényléseket. Mostantól ezt nem tehetik meg indoklás nélkül.
Szél Bernadett országgyűlési képviselőként még 2020 tavaszán fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy a testület mondja ki: nem alkotmányos az a gumiszabály, amire hivatkozva állami szervek sora tartja vissza a közérdekű adatokat, jellemzően 90 napig.
Normális esetben 15 nap alatt kell az intézményeknek megválaszolniuk a közérdekű adatkéréseket. A járványhelyzetre hivatkozva azonban a felhatalmazási törvénnyel előbb 2020 tavaszán, majd a második hullámban novemberben újra, a kormány a válaszadási határidőt 45 napra tolta ki, amit akár újabb 45 nappal toldhatnak meg, vagyis három hónapig nem kell választ adniuk a kérésekre.
Ezt hivatalosan akkor tehetik meg, ha a válaszadás „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”, a gyakorlatban azonban a tapasztalatok szerint ezt bármire rá lehet húzni, és az intézmények nem is szokták megindokolni, hogy egy válasz miért veszélyeztetné az alapfeladatait.
Szél ezt kifogásolta, azonban az első alkotmányjogi panaszát az AB elutasította, mert szerintük semmilyen hátrány nem érte azért, mert késve kapta meg az adatokat. Az újabb beadványának azonban most már részben helyt adtak, és kimondták: „számos információ az idő múlásával veszít az értékéből, aktualitását veszti és nem, vagy csak kisebb mértékben képes hozzájárulni a közéleti véleményformáláshoz.”
Szél Bernadett szerint többek között hátrányt okozott az adatok visszatartása akkor, amikor „a hosszabbítást kihasználva várta be a válasszal a kormány a Budapest–Belgrád projekt szerződéseinek titkosítását”, így „titkolta el három hónapon keresztül Müller Cecília a szociális otthonok fertőzési adatait, a rendőrség pedig a családon belüli erőszak tragikus számait”. Most már az Oktatási Hivataltól kezdve az állami cégeken át Paks2-ig mindenki kapásból 45 napot kér, indoklás nélkül – írja MTI-s közleményében az ellenzéki képviselő.
Az AB szerint a 15, törvényben meghatározott nap elvileg felülírható, vagyis a felhatalmazási törvény által meghatározott 45 nap önmagában nem alkotmányellenes. Ennek a gyakorlati szabályozása azonban, ha nincs a hosszabbításnak érdemi indoklása, az AB-döntés szerint problematikus. Eszerint az adatkezelőnek részletes indoklással konkrétan rá kell mutatnia, hogy mely közfeladat-ellátása kerül szerinte veszélybe a válasszal. Az AB szerint „a valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell”.
