Közel 1000 milliárd forint uniós pénzt költhetünk a járvány után az egészségügy reformjára

A betegeket inkább a háziorvoshoz vagy a szakrendelőkbe irányítanák, átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben és a fővárosi centrumkórházakban lehet majd hozzájutni, uniós pénzből épül meg az új budai centrumkórház – olvasható abban az anyagban, amelyet a kormány készített a magyar egészségügy megújítására. A koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítás részeként közel 1000 milliárd forintot költhetünk majd az egészségügy reformjára – írja a Portfolio.

Magyarország is elkészítette azokat a programokat, amelyeket az Európai Unió finanszírozásával akar megvalósítani a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek felszámolására. A Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv 9 komponensből áll, teljes forrásigénye 5900 milliárd forint. Ennek egyhatoda az egészségügy fejlesztését érinti, ami 983 milliárd forintot tesz ki. Cserébe a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban.

A főbb tervek:

A háziorvosi ellátás megerősítése. A kórházközpontúság csökkentésének jegyében egyre több embert szeretnének átterelni a kórházi ellátásból az alapellátásba és a járóbeteg-ellátást végző szakrendelőkbe. Az alapellátás fejlesztésével szeretnék a fő halálokot jelentő népbetegségek (2018-ban az összes halálozás 49%-át a keringési, míg 25%-át a daganatos megbetegedések okozták) megelőzését. Az alapellátásban a praxisközösségek létrehozása az elsődleges cél. A betegek így az alapellátásban más szakorvosi vizsgálatokkal összhangban juthatnak a megfelelő szakorvosi ellátáshoz.

Az infektológiai ellátóhelyek teljes infrastrukturális megújítása, a legmodernebb orvostechnikai és védőeszközök beszerzése. Ezek hiányára a járvány mutatott rá.

A Dél-budai Centrumkórház megépítése, a megyei és városi kórházak feladatainak szétválasztása. A kormányzati dokumentum szerint a járvány olyan akadályokat állított a jelenlegi ellátórendszer elé, amelyeket csak annak megfelelő fejlesztésével lehet biztonságosan megvalósítani. A dokumentum a már évek óta hangoztatott terveket sorolja fel arról, hogy a magasabb szintű ellátást a megyei és a főváros centrumkórházakba kell összpontosítani. „Annak érdekében, hogy egy esetlegesen bekövetkező, újabb világjárvány felkészülten érje a hazai ellátórendszert, azokat a nagy betegszám ellátására alkalmas intézményeket – amelyek a világjárvány idején is biztosítják a legsúlyosabb állapotú betegek ellátását, illetve kezelni képesek a fertőzésgyanús, egyéb sürgősségi beavatkozást igénylő eseteket – meg kell erősíteni.” A profiltisztítás lehetővé teszi, hogy az aktív ellátásokat végző 40 kórházban az ellátás hatékonyan valósuljon meg. Az új struktúrában a kisebb térségi, városi kórházak a megyei vezető intézmény irányítása alá kerülnek. Az anyag szerint a változás következtében bizonyos kórházakban profilváltásra is sor kerülhet, így ezeknél a szolgáltatóknál nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások, illetve a járóbeteg-szakellátás irányába is átcsoportosíthatók további kapacitások

Az egészségipar digitalizálása. A kormány az információs és kommunikációs technológiákat használná nagyobb mértékben a megelőzésben, a diagnosztikában, a betegellátásban, valamint a nyomon követés javítása érdekében. A papíralapú dokumentáció csökkentése mellett ezzel a gyógyítást a személyes találkozók helyett a telemedicina nyújtotta lehetőségek felé lehet terelni.

Az egészségügyi dolgozók megbecsülése. A célok elérése nem lehetséges megbecsült, jól képzett, elkötelezett egészségügyi dolgozók nélkül – olvasható a dokumentumban, amely felsorolja az orvosi béremelés lépéseit. Ez valamelyest enyhített az orvosok kivándorlásán, de az anyag szerint a megkezdett folyamat folytatása elengedhetetlen.

Rendszeres sportolási lehetőségek fejlesztése a lakosság egészségének megőrzése érdekében.

Az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások.