Az ápolók egy része kevesebb fizetést kap az új jogviszony óta, mint előtte

Miközben az orvosok bérét jelentősen megemelte a kormány az új szolgálati jogviszony március elsejétől hatályos bevezetésével, addig a szakdolgozók, ápolók rosszabbul jártak a közalkalmazotti jogviszony megfosztása és a kollektív szerződések megszűnése után, mivel nekik nem ajánlottak bérrendezést, mondván, arra már korábban sor került – írja a 444.hu.

Az ápolók bére azonban így sem volt magas, és az orvosok béremelésével a bérkülönbség 3-4-szeresére is emelkedett az orvosok és ápolók között, ami miatt sokan el is hagyták már a pályát. Akik pedig maradtak, most kapták kézhez először a márciusi bérüket, többen ekkor döbbentek rá, hogy habár a kormány jogszabályban rögzítette: a munkáltatónak a korábbi bért kell számukra kifizetnie, ezt nem minden esetben ültették át a gyakorlatba.

A cikk szerint akad olyan vidéki ápoló házaspár, akik most mindketten 20-30 ezer forinttal kevesebbet kerestek, míg egy Covid-intenzíven dolgozó szakápoló bére állítólag 100 ezer forinttal csökkent a havi 60-70 óra túlóra ellenére. Léteznek olyan extrém esetek is, írják, akik koronavírusosak lettek vagy teljesen kimerültek, majd emiatt táppénzre kerültek, és így akár 200 ezer forinttal is kevesebb lett a bérük. Ennek egy részét visszaigényelhetik majd, ha tudják bizonyítani, hogy az osztályon fertőződtek meg, és jár nekik a százszázalékos táppénz.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke is úgy nyilatkozott a lapnak, hogy sok ápoló jelezte, kevesebb lett a bére, de olyanok is vannak, akiknek nem változott, míg másoknak pedig minimálisan emelkedett.

A csökkenésnek több oka is lehet, például:

• Kirendelés esetén még nem számolták el a pótlékokat, azt később kapják meg.
• Másképpen számolták ki a munkaidőkeretet, átlagolva, így megeshet, hogy a következő hónapban több lesz a fizetése, mint tervezi.
• Előfordulhat az is, hogy a munkáltató a jogszabályban foglaltak ellenére lecsökkentette az ápolónak járó pótlékot, és ahol mondjuk eddig 80 ezret fizettek az intenzív osztályon pluszban, ott már csak 30 ezret adnak, hogy spóroljanak a kiadásokon.
• Megeshet, hogy már az önként vállalt túlóráért is kevesebbet fizetnek egyeseknek.
• Az is előfordulhat, hogy az új alapbérbe már nem kalkulálták bele azokat a pluszjuttatásokat, amikről az előző, kollektív szerződés rendelkezett.

Soós Adrianna szerint az sem igazán korrekt, hogy az ápolók nem kapnak pluszpótlékot, csak szabadnapot a hétvégi oltópontos kivezénylésekért. A fentiek miatt megeshet az elnök szerint, hogy április végén újabb felmondási hullám jöhet, illetve majd akkor, ha a felmondási tilalom megszűnik.

Frissítés: csütörtök este az Országos Kórházi Főigazgatóság közleményben reagált a cikkre, és „álhírnek” minősítette az abban foglaltakat.

Az OKFŐ azt írja, az Eszjtv. bevezetésével nem csökkentek az egészségügyi szakdolgozói alapilletmények, mivel jogszabály garantálja, hogy egyetlen – az Eszjtv. hatálya alá tartozó – szakdolgozónak sem lehet alacsonyabb az alapilletménye, mint amit számára 2020. december 31-ig megállapítottak. Az illetményen felüli díjak esetében egyes pótlékokat jogszabály rögzít tételesen, míg az ügyeleti díjak és műszakpótlékok esetében a jogszabály csak törvényi minimumot ír elő, amelytől pozitív irányban – közös megegyezéssel – eltérhetnek a munkaadók és munkavállalók.

A közlemény szerint az ügyeleti díjakkal és műszakpótlékokkal kiegészített fizetés „minden esetben az elvégzett munkával áll arányban, így a fizetésbeli eltéréseket ennek fényében kell vizsgálni.” Azt is írják, a fizetések csökkenésével kapcsolatban az intézmények részéről még nem érkezett jelzés az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Az egyedi esetek kivizsgálása és tisztázása érdekében javasolják, hogy az érintettek forduljanak a munkáltatójukhoz.