Nem mutatja meg a minisztérium a roma felzárkóztató szervezeteknek a roma felzárkóztatás stratégiáját

2021. március 31. – 14:49

frissítve

Nem mutatja meg a minisztérium a roma felzárkóztató szervezeteknek a roma felzárkóztatás stratégiáját
Pintér Sándor belügyminiszter (b2) éves meghallgatásán az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán-termében 2020. december 10-én. Mellette Vecsei Miklós roma stratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat általános alelnöke, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár és Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője (b–j) – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Hónapok óta készül a belügyminisztériumban a következő tíz évre szóló romastratégia, de a felzárkóztatással foglalkozó civil szervezetek szerint az csak teljesíthetetlen általánosságokat tartalmaz. 14 civil szervezet most nyilvánosságra hozta a tervezetnek azt a verzióját, amit utoljára láttak ősszel, miután hiába kérik, hogy valóban bevonják őket a stratégiaalkotásba.

14 roma felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet hozta nyilvánosságra a kormány készülő romastratégiájának utolsó, általuk ismert verzióját, miután hiába kérik a belügyminisztériumból (BM), hogy látszategyeztetések helyett valóban vonják be őket a stratégiaalkotásba. A szervezetek szerint a készülő stratégiából hiányzik a koherencia, nincsenek benne valóban teljesíthető és számonkérhető elemek, és nem vet számot a magyarországi cigányság és romapolitika olyan alapvető problémáival, mint a cigányellenesség, a pályázati források elterelése és a stratégiai célokkal ellentétes szociálpolitikai irányok. „Legyen valami, aztán meglátjuk, mi lesz!” – szerintük nagyjából így lehet összefoglalni az egyelőre csak tervezetben létező új romastratégia lényegét.

A kritika szerint a hivatalosan Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia néven futó dokumentum a jelek szerint inkább mutatóba készül, hogy az európai uniós vagy éppen az újrainduló norvég alapos programok érdekében lehessen hivatkozni rájuk, de a tényleges társadalmi-politikai problémákkal nem néz szembe. Ez szerintük azért is nagyon súlyos hiányosság, mert elég komoly pénzről van szó: elvileg a felzárkózási stratégia alapján kap majd az ország sokmilliárdnyi uniós és egyéb fejlesztési forrást, és ez alapoz meg az EU-s helyreállítási alapból lehívható támogatások felhasználásának is.

Véglegesített stratégia még nincs, ezekben a hetekben is zajlik ennek az előkészítése. Az egyes tagállamoknak szeptemberig kell Brüsszelbe elküldeniük a saját nemzeti stratégiájukat, de a jelek szerint a magyar kormány hamar szeretné elfogadni a sajátját. Ennek lehet kommunikációs oka is: 2011-ben, az akkori magyar soros uniós elnökség alatt Magyarország javasolta, hogy legyen egy közös európai keretstratégia. Ezt a tényt igyekeztek is kihasználni, a Balog Zoltán és Farkas Flórián fémjelezte integrációs politika kudarcaival, a pénzfelhasználás szabálytalanságaival kapcsolatban vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataival szemben a magyar kormány romaügyi elkötelezettségét kívánták a segítségével demonstrálni.

Ez a 2011-es romastratégia a valóságban aztán nem annyira teljesült. A Tárki 2020-ban az Innovációs Minisztérium (ITM) számára készített egy átfogó értékelést arról, hogy az operatív programok mennyire járultak hozzá az évek során a célok megvalósításához, nem utolsósorban a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek javulásához. A bizonyítvány elég lehangoló: „bár vannak pozitív példák, de összességében nem sikerült megállítani a területi leszakadást, sőt, a korábban felzárkózó területek is lejjebb csúsztak” – állapították meg a társadalmi mutatók alapján. Arról, hogy a roma integráció címén lehívott támogatások a gyakorlatban hova mennek, csak egy idézet a jelentésükből: „A programok nem megfelelő célzottságát jól mutatja, hogy az összes elnyert projekt 34%-át olyan települések nyerték, amelyek nem is voltak a Stratégia szempontjából kedvezményezett települések.”

Az új, 2030-ig érvényes Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia előkészítése még 2020-ban kezdődött. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság addigra átkerült az Emmiből a BM-be, így ott zajlik a munka, és ősszel a minisztériumból még elküldték az anyagot véleményezésre a nagyobb civil szervezeteknek, amelyek információink szerint elég keményen kritizálták is az anyagot. Ezt követően azonban megszakadt az érdemi együttműködés: bár a minisztérium azt állítja, hogy beépítették a civil javaslatokat a dokumentumba, a szervezetek azóta is hiába kérik, azt nem kapták meg a BM-ből. A civilek ezért most nyilvánosságra hozták az általuk ismert, őszi kormányzati tervet. Ez még csak egy munkaanyag, készítői jelezték is, hogy ez még nem tekinthető a kormány álláspontjának, de azért feltételezhető, hogy a fő irányokat kijelöli. A 160 oldalas dokumentum itt érhető el.

Bár a tervezet már felütésként leszögezi, hogy „megerősítjük a magyar kormányzat elkötelezettségét a szegénység felszámolása és a cigányság felemelkedése mellett”, a civilek kritikája szerint az „csupán egy kvázi kötelező, az EU-források felhasználását olajozó dokumentum”. A szöveg szerintük szemérmesen nem tér ki a valódi kulcskérdésekre – márpedig „a romák magyarországi helyzete”, mint írják, „nem vizsgálható és értékelhető a politikai és az államhatalom működési anomáliáinak meghatározása nélkül”. A civilek szerint az is egyértelmű, hogy a nagy rendszerekhez, mint a közoktatás, a szociális terület, az egészségügy, a szakképzés, nem akar hozzányúlni a BM. „Nem tervezi a szociális alapellátások kiterjesztését, azokat nem kívánja összehangolni, a roma telepek felszámolása mint végső cél pedig végképp nem jelenik meg az anyagban” – írják.

A szöveg alapján a felzárkóztatási stratégiája a kormány kiemelt civil partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programját követi. Ez nem lenne túl meglepő, hiszen a máltaiak az elmúlt években a kormányzat kiemelt civil partnerei lettek, a roma integráció ügye mások szerint ma az ő monopóliumuk, Vecsei Miklósnak, a volt máltai vezetőnek minisztériumi megbízottként a BM-ben saját adminisztrációja van. Az uniós helyreállítási alap révén Magyarországra érkező nagyjából 6000 milliárd forint 3 százalékát a korábban kommunikált tervek szerint a kormány a „felzárkózó települések” máltaiak által kidolgozott programjára szánja – vagyis akár 200 milliárd forint is rendelkezésre állhat. Ez a hazai roma felzárkózás meghatározó összege, és bár a máltaiak elvi elkötelezettségét nem szokták kétségbe vonni, a szakmai megvalósításnak vannak kritikái, ahogy az sem világos, hogy ennek a programnak mennyire része a telepfelszámolás, a szegregáció csökkentése.

Vecsei Miklós, a diagnózisalapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszél az Alapfokú közösségi zeneoktatás program sajtótájékoztatóján a pécsi Gandhi Gimnáziumban 2020. július 22-én. – Fotó: Sóki Tamás / MTI

„Van számos terület, ahol a civil szereplők tudása, szakmai tapasztalata kamatoztatható lenne az állami felzárkóztatási programokban. Nem pénzeken hadakozunk, a kritikát megfogalmazó szervezetek többsége nem is akar ezekből részesedni, de az eddigiekből azt látjuk, hogy az egész anyagnak rossz a koncepciója” – mondta a Telexnek Nun András. A minisztériumi stratégiát szintén bíráló Autonómia Alapítvány vezetője úgy látja, hogy egy ilyen átfogó stratégiának „gránitszilárdságúnak kellene lennie”, melybe be kellene vonni a szakmai szereplőket.

„Ez nem csak EU-s elvárás, hanem a józan ész is ezt diktálja. Ez azonban egy tét nélküli, teljesíthetetlen és számonkérhetetlen dokumentum, ez alapján nem lehet hatékony a nagyon komoly uniós és egyéb források felhasználása”.

Az Autonómia Alapítvány vezetője úgy érzi, a civilekkel csak látszategyeztetés zajlik, hiszen még magát a szövegtervezetet sem olvashatják, ehhez pedig ők nem kívánnak asszisztálni. A 14 civil szervezet csak akkor vesz részt a továbbiakban a stratégiai egyeztetéseken, ha a minisztérium nem titkolja tovább a roma felzárkóztatás alapdokumentumát. A tiltakozó szervezetek listája: Cigányságkutató Intézet – Romano Instituto, Oltalom Karitatív Egyesület, Idetartozunk Egyesület, Bagázs Közhasznú Egyesület, Új Start Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Romaversitas Alapítvány, Gyerekesély Egyesület, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Élménylelő Ifjúsági Egyesület, InDaHouse Magyarország Egyesület, 1 Magyarország Kezdeményezés, Uccu Alapítvány, Partners Hungary Alapítvány, Utcáról Lakásba Egyesület.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!