Jogerős bírósági ítéletet támadott meg a bírósági hivatal elnöke

2021. március 23. – 13:35

frissítve

Jogerős bírósági ítéletet támadott meg a bírósági hivatal elnöke
Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Senyei György Barnának, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) megválasztott új elnökének eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én – Fotó: MTI/Illyés Tibor

Másolás

Vágólapra másolva

Nem nyugszik bele egy, a bírósági kinevezési gyakorlatot érintő, jogerős bírói döntésbe az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Senyei György Barna a Kúriával takaríttatná el az elődje, Handó Tünde által hagyott „romokat”, miután jogerősen pert nyert Vasvári Csaba fővárosi törvényszéki bíró a Hivatallal, pontosabban annak korábbi elnöke, Handó Tünde gyakorlatával szemben.

Senyei György úgy fordult a Kúriához, hogy nem tudni, érdemben miért vitatja azt, amit a bíróság jogerősen is megállapított: hiába rangsorolták mindannyiszor az első helyre Vasvári bírói pályázatát, amit a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt állásra adott be, Handó Tünde, az OBH akkori elnökeként újra és újra érvénytelenítette a pályázatot, érdemi indoklás nélkül. A jogerős ítélet kimondta: Handó jogellenesen járt el, és a jogsérelmet orvosolni kell. Az után fordult a Telex az OBH-hoz kérdéseivel, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölte, jogerősen pert nyertek az OBH-val szemben.

Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszéken dolgozó bíróként 2017-ben pályázott a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt bírói állásra. A pályázatát első helyre rangsorolták, de hiába: az OBH elnöke nem helyezte át a megpályáztatott álláshelyre, inkább érvénytelenítette az egész eljárást – érdemi indoklás nélkül. Nem sokkal az után azonban, hogy indokolatlannak ítélte meg a bírói hely betöltését, Handó újra meghirdette ugyanazt az álláshelyet, erre viszont megint Vasvári pályázata került első helyre. Így Handó Tünde (aki Szájer József volt fideszes EP-képviselő felesége) ismét érvénytelenítette a pályázatot, és kezdődött a folyamat elölről.

A – többi között – az Európai Unió Bíróságához intézett beadványa miatt ellene indított fegyelmi eljárás nyomán elhíresült bíró azonban nem hagyta annyiban, és pert indított az OBH elnöke, valamint akkori munkáltatója, a Fővárosi Törvényszék, illetve a pályázaton meghirdetett álláshely gazdája, a Fővárosi Ítélőtábla ellen.

Első fokon Vasvári Csaba nyert is, de a másodfokon eljáró bíróság megszüntette az eljárást. Ezután került a Kúriára az ügy, ahol hatályon kívül helyezték a másodfokú döntést, és új másodfokú eljárás lefolytatását rendelték el. Ebben pedig a Győri Ítélőtábla jogerősen Vasvári Csabának adott igaza, a jogerős ítélet pedig már nemcsak Handó Tünde eljárásának jogellenességét állapította meg, de fontos garanciákat fektetett le a hasonló igazgatási önkénnyel szemben a bírói állások pályáztatása során.

Vasvári Csaba – Fotó: Országos Bírói Tanács
Vasvári Csaba – Fotó: Országos Bírói Tanács

Erre hivatkozva próbáltuk megtudni, hogy az OBH új elnöke mit kíván tenni a törvényes helyzet helyreállítása és a jövőbeni perek elkerülése érdekében. A Senyei György által vezetett OBH azonban először a határidők adta lehetőségeket kihasználva kikerülte az érdemi válaszadást, majd pedig – újbóli kérdésünkre – csupán annyit közölt:

„A megkeresésében megjelölt perben az Országos Bírósági Hivatal elnöke a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XIV. fejezetében foglaltak alapján élt a felülvizsgálat lehetőségével, és ezzel egyidejűleg a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett.”

Miután visszakérdeztünk, hogy mégis mi indokolta Senyei fellebbezését, azaz miért támadja egy – igazgatási hatásköre alá tartozó – eljáró bíróság jogerős döntését a bírósági igazgatásért felelős szerv, már nem kaptunk választ. Mindez meglehetősen rossz színben tünteti fel az eredetileg a jogellenes OBH-elnöki joggyakorlattal való szakítást ígérő Senyeit, illetve az új OBH-elnök tényleges mozgásterét, hiszen mint azt a TASZ megvilágította: az OBH elnöke korábban ragaszkodott ahhoz, hogy bármiféle jogorvoslat nélkül érvénytelenítheti a bírósági pályázatokat, ám a Kúria, és annak nyomán a jogerős másodfokú ítélet, ezt máshogy látta. Magyarán a jogerős döntés azt erősíthetné meg a bírósági szerven belül, hogy igenis lehet bírósághoz fordulni az OBH elnökének bírói álláspályázatokat érvénytelenítő döntése ellen, és a bírósági jogorvoslat túlmutat bármiféle személyes ellentéten vagy egyebeken.

„Így a jövőben sem maradhat jogi következmények nélkül a bírósági igazgatás vezetőjének önkénye, ha jogellenesen próbálja befolyásolni a bírói pozíciókat”

– írta a TASZ, amely ekkor még nem vette kézhez a kúriai felülvizsgálati kérelmet. Az ítélet egyik legelőremutatóbb eleme a jogvédők szerint az, hogy az uniós jogra alapozza a bírói állásokra pályázó személyek jogát a pályázatok érvénytelenítésével szembeni jogorvoslathoz. Az uniós jog ugyanis a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására megfelelő joggyakorlatra kötelezi a tagállamokat. Ennélfogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok ellentmondanak.


A TASZ és a Vasvári képviseletét ellátó ügyvéd, Hüttl Tivadar szerint a jogerős ítélet egyértelművé tette, hogy a bírósági álláspályázatok érvénytelenítése olyan munkáltatói intézkedés, amelyet – például a felmondáshoz hasonlóan – érdemben indokolni kell, az arra okot adó ténybeli körülmények részletezésével. A közvetlen érintettek, vagyis a pályázók csak így tudnak élni a jogorvoslathoz való jogukkal. Handó Tünde ezzel szemben a per tárgyát képező határozatait mindössze annyival indokolta, hogy hivatkozott arra a jogszabályi rendelkezésre, amely felhatalmazza őt a pályázatok érvénytelenítésére. A bírósági ítélet ezzel szemben tisztázta, hogy az OBH elnöke a pályázatokat kifejezetten jogellenesen érvénytelenítette, mert indokolási kötelezettségének nem tett eleget.
A jogvédők hívták fel a figyelmet arra is, hogy a bíróság arra kötelezte az OBH elnökét – azóta már Senyei György Barna tölti be ezt a tisztséget –, hogy érdemben orvosolja az okozott jogsérelmet, és járjon el jogszerűen a Vasvárit első helyre rangsorolt pályázat nyomán. A jogszabályok alapján a TASZ jogértelmezése szerint az OBH-elnök most három dolgot tehet:

  • áthelyezi Vasvárit az általa megnyert pályázatnak megfelelően a Fővárosi Ítélőtáblára, vagy
  • ha nem a nyertes pályázót akarja áthelyezni, illetve kinevezni, akkor ehhez megszerzi az Országos Bírósági Tanács egyetértését, vagy
  • a pályázatot jogszerűen érvényteleníti.

„Megnyugtató érzés, hogy győzött az igazság, bár minden jogerős ítélet annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A labda most Senyei György OBH-elnöknél pattog” – mondta a pert jogerősen megnyert Vasvári Csaba a TASZ-nak. A bíró a rá is vonatkozó nyilatkozattételi szabályokra hivatkozva visszautasította, hogy bármilyen kérdésünkre válaszoljon, ám miután az OBH-elnök a Kúriához fordult, a pernek még minden bizonnyal lesz folytatása.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!