Jó hír: a magyarok ugyanolyan boldogok, mint eddig. Rossz hír: eddig sem voltak túlságosan azok
2021. március 19. – 21:37
frissítve
Idén is közzétette a Gallup az ENSZ megbízásából készített globális boldogság felmérésének (World Happiness Report) eredményét, amelyben 149 országot rangsoroltak aszerint, hogy különböző szempontok alapján mennyire érzik magukat boldognak az emberek az adott országban – írja a BBC. A teljes jelentést erre lehet megtalálni (PDF), ha csak a toplistára kíváncsi, akkor tekerjen le a 17. oldalig.
A felmérés értelmében Finnország a világ legboldogabb országa, idén egyébként zsinórban negyedik alkalommal szerezték meg a finnek az első helyet.
Őket követi a dobogón Izland és Dánia. Izland egyébként a negyedik helyről jött fel, Dánia pedig a másodikról csúszott vissza egyet.
A további sorrend így néz ki, zárójelben a korábbi eredmény:
4. Svájc (3.)
5. Hollandia (6.)
6. Svédország (7.)
7. Németország (15.)
8. Norvégia (5.)
9. Új-Zéland (8.)
10. Ausztria (9.)
Figyelemre méltó a középmezőny felé haladva Szlovákia megerősödése, a 22. helyre jöttek fel a 33.-ról, Észtország a 28. lett a korábbi 41. hely helyett, de a Top30-ban a legnagyobbat Horvátország ugrotta azzal, hogy a 61. helyről feljöttek a 23. helyre. Jelentőset javított még Kirgizisztán (58. → 33.), Lettország (46. → 34.), Szerbia (51. → 42.), Kína (69. → 52.) és Bulgária is (70. → 56.).
Magyarország helyzete változatlan. A korábbi években is ugyanúgy a 43. helyet szereztük meg a boldogságranglistán, mint idén. A környező országok közül csak Ukrajnában érzik magukat rosszabbul az emberek, mint Magyarországon. Igaz, az idei táblában nem találtuk meg Romániát, de egy korábbi évek átlagai alapján készült másik táblázatban viszont előzik Magyarországot.
A pontszámok olyan szempontok alapján születtek, mint a szociális intézmények, a személyi szabadság, a GDP, valamint többek között a korrupció érzékelt szintje.
A felmérést végző kutatók megjegyezték, hogy az adatokban nem érezni különösebben a koronavírus-járvány hatását, az országok csupán harmadából érkeztek erősen negatív adatok, sok ország javítani tudott a korábbi években elért helyezésén.
Erre az egyik lehetséges magyarázat a kutatók szerint, hogy a világjárványt a legtöbben egy olyan külső veszélynek élik meg, amely valójában sok helyen erősítette is a szolidaritást, az együttérzést.
