Újra itt vannak az egy éve kiutasított iráni diákok

2021. március 09. – 20:00

frissítve

Újra itt vannak az egy éve kiutasított iráni diákok
A Dél-Pesti Centrumkórház Szent László telephelye 2020. szeptemberében – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Amikor egy évvel ezelőtt márciusban megjelent a koronavírus Magyarországon, a hatóságok egyik leglátványosabb fellépése a Budapesten tanuló iráni diákok elleni kampány volt. Egy kórházi rendbontás miatt 13-ukat toloncolták ki az országból, időközben azonban minden eljárást megszüntettek ellenük. Az ügy azóta már a strasbourgi bíróságon jár, és mint a Telex megtudta, a diákok újra Magyarországon vannak. Felmentést, kárpótlást, bocsánatkérést senki nem kapott.

Egy évvel ezelőtt ilyenkor még csak néhány kimutatott koronavírusos eset volt Magyarországon, 4-én adtak hírt az első betegekről, két Magyarországon tanuló iráni diák fertőződött meg. Másnap elindult az ő kontaktkutatásuk, de az operatív törzs kommunikációja is nagyrészt a perzsákról szólt ezekben a napokban. A fertőzésekről szóló beszámolókban úgy választották külön és hangsúlyozták a magyarországi esetek között az irániakat, mint később a „többségében idős, krónikus” áldozatokat.

Az operatív törzs 2020. március 8-ai ülésén Lakatos Tibor rendőr ezredes arról informálta a magyarságot, hogy „sajnos a Szent László Kórházban rendőri jelenlétet kellett biztosítani annak érdekében, hogy az iráni állampolgárok ne bántalmazzák esetlegesen az ápolókat, orvosokat, illetve hogy ne hagyják el a korlátozó rendszabályok ellenére a kórház területét.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ilyen eset csak az iráni állampolgárokkal merült fel, a magyar állampolgárok teljesen együttműködőek voltak.”

Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kórtermeinket

Másnap Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban kiemelte, hogy „az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van, hiszen számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a fertőzés egyik gócpontja”. Egy nappal később kihirdették a veszélyhelyzetet.

Bár néhány nap múlva már az iskolanembezárás/mégisbezárás volt a téma, ekkor a hírek mégis jelentős részben a László Kórházban balhézó iráni diákokról szóltak. A kormányközeli sajtó fenyegetőző, a kórtermekben szemeteskukákat dobáló, ablakon székeket kihajigáló, a kórház területét engedély és védőruha nélkül elhagyó irániakról írt, a kormánykritikus pedig arról számolt be, hogy az iráni diákok nem kaptak normális tájékoztatást, és azon voltak felháborodva, hogy összezárják őket egy fertőzött társukkal.

A járványügyi szabályszegéssel meggyanúsított irániak kiutasítását egy napon belül bedobta az idegenrendészet vezetője, és egy hét múlva meg is hozták az ennek megfelelő döntést. A 13 iráni egyetemistát április közepén fel is tették egy gépre, tanulmányaikat meg kellett szakítaniuk, három évre Magyarországról és ezzel együtt az Európai Unió egészéből is kitiltották őket. Az ügy lehetséges külpolitikai hátteréről akkor Panyi Szabolcs a Direkt36-on írt elemzést.

Csendben visszajöhettek

Június közepén azonban megszüntették a büntetőeljárást az akkor már rég hazazsuppolt diákokkal szemben, és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a kiutasításról hozott határozatokat.

Információink szerint idén januárban több, korábban kiutasított iráni hallgató visszatért Magyarországra, hogy folytassa tanulmányait.

Így tett az a gyógyszerészhallgató is, aki a tavalyi ügy előtt már nyolc éve élt Magyarországon anélkül, hogy bármilyen afférja lett volna a hatóságokkal. A lány a visszatérése után senkinek nem akar nyilatkozni: elmondása szerint lelkileg is nagyon megviselte az egyéves kálváriája, most már kizárólag a tanulmányaira szeretne koncentrálni. A képviseletét és a büntetőeljárásban védelmét ellátó Magyar Helsinki Bizottság azonban megerősítette nekünk, hogy a korábban kiutasított lány újra Magyarországon van, ahogy tudomásunk szerint nagyjából az összes többi iráni sorstársa is.

„Ügyfelünk, az iráni gyógyszerészhallgató egy borzasztó, jogszerűtlen eljárás után térhetett vissza Magyarországra, egy olyan eljárás után, mely a legalapvetőbb jogállamisági normákba ütközött”

- nyilatkozta a Telexnek Szekeres Zsolt, a Helsinki munkatársa. Miután a magyarországi jogi lehetőségeket kimerítették, a Helsinki a strasbourgi bíróságra vitte az ügyet, onnan várják annak kimondását, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Agresszív viselkedése folytán

A Helsinkit már az ellene induló eljárás kezdetén megkereső gyógyszerészhallgató (róla a magyar sajtó korábban Zara és Simin álnéven is írt, most mi az előbbi néven fogjuk hívni) ügye azért egyedi, mert róla bizonyítható, hogy nem követhette el azt, amivel a rendőrség eredetileg meggyanúsította.

A rendőrségi jegyzőkönyv szerint Zara aznap este, amikor egy éve március 7-én bevitték a Lászlóba, részt vett az állítólagos garázdálkodásokban: „Ön a fenti napon 20 óra 30 perc körüli időben a kijelölt szobát, agresszív viselkedése folytán, elhagyta és oda az intézmény ápoló személyzetének többszöri felszólítására sem tért vissza” – állt az eredeti gyanúsításban. A lány végig tagadta, hogy ebből bármi igaz lett volna, állítása szerint végig szabálykövető volt, és ezt a tanúvallomások sem cáfolták. A kórházi dolgozók egyike sem vallott ellene, de ami végképp nem stimmelt: mint arról a betegfelvételi lapja is árulkodik,

egyszerűen nem volt ott és akkor, ahol a rendőrség szerint elkövette a neki felrótt cselekményeket.

Az irániakat aznap nem egy időben vitték be a kórházba megfigyelésre, van akit, már hajnalban kivertek otthon az ágyból a rendőrök (ekkor még sima kontaktjai voltak egy fertőzöttnek), de Zara csak este 11-kor került be, miután már becsomagolva várta a hatóságot és a mentőket, hogy velük menjen. Korábban valóban volt vita az egyik kórteremben, az irániak vallomása szerint senki nem mondta el angolul érthetően, hogy mi történik velük, és az egyik, velük egy szobában elhelyezett társuk pozitív teszteredményét az orvosok érzésük szerint el akarták titkolni előlük, ahelyett, hogy különválasztották volna az illetőt. Mire azonban későeste Zara is bekerült, és már volt kint iráni tolmács és magyar rendőr is, a kedélyek lehiggadtak. „Amikor bementem a kórházba, korábban egy vita alakult az irániak között, hogy kinek pozitív az eredménye. Mire odaértem, vége volt a vitának, a rendőrök mondták a barátaimnak, hogy ha nem működnek együtt, akkor következményei lesznek” – nyilatkozta a lány az idegenrendészetnek a jegyzőkönyv szerint.

A rendőrségi jegyzőkönyv részlete

A kórteremben a konfliktusra a rendőrségi iratok szerint is kora este került sor, órákkal azelőtt, hogy Zara bekerült a kórházba, ráadásul egy másik kórteremben. Ennek ellenére, amikor az iráni diákokat a megfigyelésük után két negatív teszttel kiengedték, még a kórházban húsz rendőr várt rájuk, és az ő neve is elhangzott a névsorolvasásnál, hogy másnap meg kell jelennie az OIF-ban.

Gyorsított eljárásban

„Nagyon gyors, 10-15 perces meghallgatások voltak. Mielőtt az ügyfelem sorra került volna, megjelent egy férfi a hatóságtól, aki beszédet intézett hozzájuk, hogy azért vannak itt, mert nagyon rosszul viselkedtek a karanténban, ezért valószínűleg ki lesznek utasítva az országból. Gyakorlatilag előre eldöntötte az ügyet. Az OIF előre tudta, hogy mi lesz a döntés, a többi csak formaság volt” – mondta a Telexnek Szekeres Zsolt, aki a Helsinki részéről (előző nap kereste meg őket a lány, hogy a segítségüket kérje) ekkor már elkísérte Zarát a meghallgatásra.

„Arra, hogy én képviselőként felléptem, elég idegesek lettek az OIF-osok. Jegyzőkönyven kívül az is elhangzott, hogy itt időre meg kell lenni, ne húzzuk a dolgot. Ez megint erősítette a képet, hogy itt nem egy tisztességes eljárásról van szó.”

Bár a gyógyszerészhallgató itt is arról nyilatkozott, hogy mindenben betartotta az előírásokat, nem vett részt semmilyen rendbontásban, és amivel vádolják, az nonszensz, az OIF úgy döntött, hogy a 12 másik iráni diákhoz hasonlóan azonnali hatállyal kiutasítják az országból. Más esetekben a kitoloncolásig általában egy hónap is el szokott telni a kiutasítási határozat után. De nem most: március 17-én arról értesültek az iráni diákok, hogy másnap felteszik őket egy gépre. Erre végül azért nem került sor, mert erről értesülve azonnali jogvédelmet kértek.

Időközben a jogászok is panaszt tettek a rendőrségnél, hogy a gyanúsítás nem áll meg, ugyanis a lány bizonyíthatóan nem volt ott a konfliktus idején. A rendőrség azonban emiatt nem szüntette meg az eljárást, csak egyszerűen módosították a gyanút: új időpontot és másik kórtermet írtak be, azt, amelyikben a lány valóban tartózkodott. Ebben a módosított gyanúsításban már a rendőrség sem állította, hogy Zara agresszív lett volna, vagy hogy elment és többszöri felszólításra sem tért vissza; ehelyett annyit állítottak, hogy a kórteremből engedély nélkül kiment a folyosóra, a rendőrség által felrótt bűne ennyi volt – ezért kellett volna kiutasítani az országból.

„Ez olyan, mintha valaki kapna egy rendőrségi bírságot, hogy a térfigyelő kamera szerint átment a piroson, és miután igazolja, hogy ő nem lehetett, akkor azt mondják, hogy ja jó, akkor máskor mentél át. Ez egy vicc, teljesen egyértelmű, hogy konkrét ténybeli bizonyítékok, megalapozott körülmények nélkül felelősségre vonták valamiért, amit nem követett el” – mondja a rendőrség eljárásáról Szekeres Zsolt. A Helsinki ügyvédjétől a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva megtagadta, hogy megismerhesse a büntetőeljárás iratait. Amikor ez elleni panaszának az ügyészség – már jóval a lány kiutasítása után – helyt adott, a megismert tanúvallomásokból elmondása szerint az derült ki, hogy Zarát senki nem nevezte meg az ügyben, hogy bármit is elkövetett volna. „Nagyon úgy tűnik, hogy kollektív bűnösséget akartak ráhúzni a gyanúsítottakra, az egyéni bizonyítással nem igazán törődtek” – mondta benyomásáról a Telexnek.

Kiutasítás bemondásra

A rendőrség a járványügyi szabályszegés gyanúja mellett azt is kijelentette, hogy az iráni egyetemisták veszélyt jelentenek Magyarország közrendjére és közbiztonságára. Bár még a rendőrségi eljárás sem zárult le, vádat sem emeltek a diákok ellen, az idegenrendészet ez alapján rendelte el a kiutasítást, és toloncolta ki az érintetteket. A Helsinki emiatt bírósághoz fordult, a bíróság azonban kimondta, hogy a rendőrségi vélemény alapján az OIF-nak nincs mérlegelési joga, az idegenrendészetnek automatikusan ki kell utasítania az illetőt. A Helsinki szerint ez téves jogértelmezés: „a bíróság adott rá egy pecsétet, hogy a rendőrség hasraütésszerűen mondhat bármit, és azt senki nem kérdőjelezheti meg. Ez egy nagyon veszélyes kaput nyit ki, ami most külföldiek ellen irányult, de másokra is veszélyes lehet. Ez inkább egy előző rendszer jellemzője” – fogalmaz Szekeres Zsolt.

A kiutasítás, a tényleges kitoloncolás és a bírósági elutasítás után június közepén mégis minden iráni diák ellen megszűnt a rendőrségi eljárás. Nem mentették fel őket semmiben, egyszerűen egy törvényenyhítésre hivatkoztak: időközben ugyanis a járványügyi szabálysértés kategóriája megváltozott, és már nem bűncselekménynek, csak szabálysértésnek minősült. Emiatt a BRFK megszüntette a büntetőeljárást, majd erre hivatkozva az OIF is automatikusan visszavonta a kiutasításról szóló határozatát. Csak éppen az egyetemisták voltak már ekkor rég hazatoloncolva.

„Egy olyan diáklányról beszélünk, aki nyolc éve élt Magyarországon, semmi probléma nem volt vele, komoly, évi többezer eurós tandíjat fizetett. Pár óra alatt egy teljesen konstruált eljárásban kiutasították”

– jellemzi az eljárás súlyát Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottságtól.

A Helsinki az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, de ők nem vizsgálják érdemben a panaszt, mondván már minden rendben van, hiszen az OIF is visszavonta a kiutasító határozatot. A Helsinki szerint azonban a jogsérelem egyértelmű, hiszen társaihoz hasonlóan a lánynak az egyetemen félbeszakadt a szemesztere, és pszichésen is megviselte a tortúra. Emiatt a jogvédő szervezet a strasbourgi bírósághoz fordult, azt szeretnék, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondja, hogy a kiutasítási eljárás mentes volt azoktól a jogi garanciáktól, amelyek megilletik az itt tartózkodó külföldieket, és hogy a kopipésztelt ítéletet kapó ügyfelüket kollektíve, egy csoport tagjaként, az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve utasították ki Magyarországról.

Frissítés: Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság válaszolt a Telex megkeresésére, eszerint 19 olyan iráni állampolgárral szemben rendeltek el kiutasítást 2020-ban a rendőrség javaslata alapján, aki tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett. 14 kitoloncolt iráni kérelmezte a beutazási és tartózkodási tilalom törlését, és ezeknek az OIF minden esetben eleget tett. Négy iráni esetében még a tényleges kitoloncolás előtt visszavonták a kiutasítást, és a beutazási és tartózkodási tilalmat. „Az érintett személyek közül 14 fő terjesztett elő külképviseleten új tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet, melyek kivétel nélkül engedélyezésre kerültek” – írta a Telex kérdésére az OIF.