10 grafikon a járványról, ami a hazai pálinka- és vécépapír-fogyasztásra is komoly hatással volt

2021. március 04. – 22:40

frissítve

10 grafikon a járványról, ami a hazai pálinka- és vécépapír-fogyasztásra is komoly hatással volt
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus az elmúlt egy évben nagyon sok mindenben megváltoztatta az életünket. Ez az összeállítás most nem a halottakról és a fertőzöttekről szól. Összeszedtünk 10 olyan adatot, ami megmutatja, milyen hatással volt az életünkre a pandémia. Mennyivel több vagy kevesebb benzint, pálinkát, vécépapírt vettünk? Milyen hatása volt a helyzetnek a sebészi maszkok árára, a lopások számára, a gyermekszületésekre, az internethasználatra és az irodák bérleti díjára? Ha játszani akar, csak lassan görgessen. Első lépésben tippelje meg az egyes értékeket, aztán láthatja a megoldást és a grafikonokat.

Infografika: Kocsis Krisztina

Adatok és a szövegek: Dömötör Bálint, Fehér János, Joób Sándor, Koroknai Gergely, Mizsur András, Világi Máté

A sebészi maszkok árának emelkedése

A járvány tavaly márciusi megjelenése egészen meglepő árdrágulásokat hozott. Mindenki egyszerre akart beszerezni szájmaszkokat, a készletek hamar kifogytak, az árak az égbe szöktek. Miután központi statisztikát nem találtunk, egy vidéki gyógyszertár vezetőjét kértük meg arra, hogy nézze vissza a nyilvántartásában, hogy alakult náluk a legegyszerűbb, papírból készült sebészi szájmaszkok ára az elmúlt egy évben. A gyógyszertáros azt mondta: korábban csak mutatóba tartottak ilyen maszkokat, ezeket ugyanis az orvosok és a kórházak nem tőlük szerezték be. A járvány kezdetéig a patikában 30-40 forintért adtak el egy-egy maszkot, márciusra azonban az árak az égbe szöktek.

Központi ellátási zavarok is keletkeztek. Magyarország hiába várt például egy 120 ezer szájmaszkról szóló megrendelést Hamburgból, mert Németország teljes exporttilalmat rendelt el. Magyarországon a börtönökben is készítettek maszkokat, de a nyersanyaghiány miatt itt is problémák léptek fel az utánpótlással. A büntetés-végrehajtás cége, az Adorján Tex Kft. tavaly márciusban azt közölte: a maszkok előállítási egységára tavaly februárban nettó 7 forint 50 fillér volt, később azonban ez a koronavírus megjelenése által generált világméretű alapanyaghiány és kereslet miatt nettó 62 forint 50 fillérre, tehát nyolcszorosára emelkedett. Amint itt látható, a maszk fogyasztói ára a mi vidéki patikánkban a járvány kezdetén tizenhatszorosára emelkedett.

Nők a Covid frontvonalában

Sokan tavaly március óta a home office viszonylagos védettségében dolgozhatnak, de sok helyen ez nem valósítható meg. A járvány több szempontból is hátrányosan érinti a nőket. A kórházakban, idősotthonokban, óvodákban, iskolákban dolgozók fokozottan ki vannak téve a megfertőződés veszélyének, így kell végezniük a munkájukat. A járvány más következményei által sújtott ágazatokban is magas a nők aránya: sokan veszítették el állásukat a vendéglátóiparban, a turizmusban vagy a kereskedelemben.

A járvány hatása a gyemekvállalási kedvre

Bár sokan azt gondolnánk, hogy az összezártság miatt megugrik a születésszám, a statisztikák nem ezt mutatják. A járvány valójában nem hozott magával babyboomot, és ennek több oka is lehet. Ugyan előfordulhat, hogy az alsóbb társadalmi osztályoknál rövid távon megemelkedhet a hajlandóság (összezártság, vendégmunkások otthon maradnak, nehezebb fogamzásgátlóhoz jutni), de a sok együttlét súrlódásokhoz, veszekedésekhez is vezethet.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy világszerte emberek milliói vesztették el a munkahelyüket, több magyar vállalkozás is kénytelen volt bezárni. A járványnak súlyos hatása lesz a gazdaságra is, így az emberek előtt lebegő bizonytalanság, az esetleges gazdasági válság gyakorlatilag fogamzásgátlóként működhet. Emellett persze ismerkedni is sokkal nehezebb a járvány alatt, mint az elmúlt években. Kilenc hónappal a lezárások után, 2020 decemberében több mint 600-zal, azaz 7,9 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2019 decemberében. 2021 januárjában pedig 9,8 százalékkal születtek kevesebben. A számokból jól látszik, hogy a járvány alatt csökkent a gyermekvállalási kedv.

Alkoholfogyasztás

A koronavírus-járvány okozta stressz, bizonytalanság és bezártság a mentális egészségünkre is rossz hatással van, sejthető volt, hogy sokan alkohollal oldották a felgyülemlett feszültséget. Ehhez képest a magyarok tavaly mégis közel 10 százalékkal kevesebb sört ittak, mint 2019-ben, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a kocsmák, szórakozóhelyek az év túlnyomó részében zárva voltak a korlátozások miatt, a zenei fesztiválok szinte kivétel nélkül elmaradtak, és a családi koccintásokról is le kellett mondaniuk karácsonykor.

Még sincs okunk örülni, mert töményből viszont többet ittunk a karantén alatt: a hivatalos adatok szerint a különböző égetett szeszekből 10,6 százalékkal, míg pálinkából majdnem 5 százalékkal fogyott több az előző évhez képest. Főleg akkor volt látványos ez a tendencia, amikor még csak kibontakozóban volt a hazai járványhelyzet: februárban és márciusban 75, illetve 50 százalékkal nőtt az elfogyasztott tömény és pálinka mennyisége, majd pedig nyáron, amikor újra kinyithattak a vendéglátóhelyek, újabb ugrás következett az adatokban. Mindez azért baj, mert a járványtól függetlenül hatalmas probléma idehaza a túlzott alkoholfogyasztás, egyes becslések szerint 900 ezren szenvednek alkoholfüggőségben.

És ha már itt tartunk, szenteljünk még egy grafikont külön a bornak is. Érdekes módon a hazai borfogyasztást korábban erős szezonalitás jellemezte, a 2020-as Covid-évben azonban kisimultak a hullámok: szinte folyamatosan több bort fogyasztottunk, mint 2019-ben.

Lopások és más bűncselekmények

Már tavaly tavasszal érzékelhető volt, hogy a járvány miatti intézkedések jelentősen csökkentették bizonyos bűncselekmények számát. Lezárták a határokat, betiltották a rendezvényeket, bezártak a szórakozóhelyeket, korlátozták az üzletek nyitva tartását, az őszi második hullám idején pedig éjszakai kijárási tilalom is életbe lépett. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a lopások száma tavaly januárhoz képest 26 százalékkal, a rongálásoké pedig 32 százalékkal csökkent. Ezen a grafikonon nem látszik, de korábbi cikkeinkből tudjuk, hogy 2020 márciusában az előző hónaphoz képest 40 százalékkal csökkent a rablások és kifosztások száma, és 18 százalékkal kevesebb lakásbetörés volt. Ahogy ez már lenni szokott, ilyenkor más bűncselekmény-kategóriákban emelkednek a számok. Itt is az látható, hogy a járványhelyzet növelte a csalások, valamint a magán- és közokirat-hamisítások számát.

Munkanélküliség

Miután 2020 első hónapjaiban Európába is betört a koronavírus-járvány, egymást követték a szigorító intézkedések Magyarországon. Az intézkedések következtében több ágazat is válságba került. A korlátozások legfőképpen a turizmust és a vendéglátást érintették rosszul. A lezárt határok, az este nyolc utáni kijárási tilalom, valamint az, hogy a vendéglátóhelyek kizárólag elvitelre szolgálhatnak ki, sok helyen elbocsátásokhoz vezettek. Itt is igaz az a tétel, hogy míg a válság az egyik szektorban csapást, a másikban felívelést hozhat. 2020 első kilenc hónapjában jelentősen bővült például a foglalkoztatás a szállítmányozás, raktározás, az infokommunikáció és a biztosítás, és a pénzügy, biztosítás területén, de ez nem oldotta meg a munkanélküliség problémáját. Kis leegyszerüsítéssel élve hiába mentek át a pincérek, pultosok, londinerek, szállodai takarítók futárnak, a munkanélküliségi ráta így is emelkedett. Tavaly januárhoz képest 78 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ami Szombathely lakosságának felel meg.

Benzinfogyasztás

Talán még emlékeznek arra, hogy a járvány első hullámában a közutak posztapokaliptikus állapotokat mutattak néhány hétig. A szigorú korlátozások miatt rengetegen maradtak otthon, így az utakon is csak lézengtek az autók, megszűntek a belvárosi dugók, elnéptelenedtek az autópályák. Bár az üzemanyag iránti keresletet mindig több tényező befolyásolja, tagadhatatlan, hogy az év első felében a koronavírus-járvány miatt esett vissza látványosan a tankolás. Magyarországon már 2020 első három hónapjában 3,4 százalékos volt a fogyasztás visszaesése 2019-hez képest, és ekkor még sehol sem voltak a lazítások. Nyárra ugyan újraindult az élet, de szeptember végén az előző évhez képest 7,5 százalékkal tankoltunk kevesebbet.

Az autósok örömére áprilisban az árakon is erősen meglátszott, hogy visszaesett a kereslet: benzint 300 forint/liter, gázolajat 330 forint/liter alatti áron is lehetett vásárolni. Az év utolsó három hónapjában már jelentős mozgást nem regisztrált a Magyar Ásványolaj Szövetség a fogyasztásban, összességében 300 millió literrel fogyott kevesebb üzemanyag, mint egy évvel korábban. Környezetvédelmi szempontból örülhetünk, hogy kevesebb üzemanyagot égettünk el, és így kevesebb szennyezőanyag került a levegőbe, de azért nem ilyen egyértelmű a helyzet. A kijárási korlátozások egyrészt arra kényszerítenek minket, hogy be se üljünk az autóba, másrészt ha menni kell, járványügyi szempontból biztonságosabb az egyéni közlekedés. Az autózást ráadásul a kormány is serkenti azzal, hogy mindenhol ingyenessé tette a parkolást, ami megint dugókhoz és szennyezett levegőhöz vezet.

Irodák bérleti díja

A koronavírus-járvány alatt a korábbiakhoz mérten óriási mértéket öltő otthoni munkavégzés, vagyis home office meglepetésre nem okozott drasztikus változásokat a hazai irodapiacon az elmúlt egy évben (a 2020. március 4. és a 2021. február 24. közötti időszakot vizsgálva). A vírussal töltött egy év alatt lényegében stagnált, enyhén szűkült a kínálat, az átlagos négyzetméterenkénti bérleti díjak pedig enyhén emelkedtek, ami alapján arra lehet következtetni, hogy inkább kisebb alapterületű irodahelyiségek kerültek ki a piacra. Ez viszont jelentheti azt is, hogy a kisebb cégek (bérlők) bedobták a törülközőt a járvány miatt, de azt is, hogy nagyobb mértékben, könnyebben álltak át home office-ra, felmondva az irodabérleti szerződéseket.

Az Ingatlan.com-on feladott hirdetések alapján az látszik, hogy az egy hét híján egy év alatt minimálisan csökkent a kiadó budapesti irodák száma (2108 vs. 2070), az átlagos négyzetméterár 3051 Ft/m2/hó-ról 3150-re nőtt, az átlagos bérleti díj ugyanakkor csökkent, havi 420 ezerről 357,6-ra. A megyeszékhelyeket vizsgálva azt látjuk, hogy több helyen (pl. Békéscsaba, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Veszprém) semekkora, vagy 10%-on belüli elmozdulás volt az átlagos bérleti díjak között tavaly március és idén február között, Tatabányán ugyanakkor 80 ezerről 193 ezerre emelkedett az átlagos bérleti díj az irodákat nézve. A Budapesten kívüli 18 megyeszékhelyen viszont nőtt az elérhető irodák száma, 807-ről 884-re.

Internethasználat és streaming

A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások alapjaiban változtatták meg az elmúlt egy év mindennapjait. Az online oktatás és a home office megjelenésével robbanásszerűen nőtt a videóbeszélgetések száma, a csökkenő személyes kontaktus miatt pedig a streamingoldalakon nézett filmek és sorozatok mennyisége. Ironikus, hogy Amerikában a karantén elején például pont az Office (A hivatal) sorozat volt a streamingverseny nagy nyertese, az emberek ugyanis inkább otthon nézték az irodai munkát, ha már nem mehettek be.

Ami a hazai internetforgalmat illeti, az elmúlt egy évben összesen öt alkalommal dőlt meg az adatforgalmi rekord. Az első, a március 21-i, 252,7 gigabit per másodperces csúcs jellemző módon az első karantén első hétvégéjén született. Az ez utáni folyamatos emelkedést jól jelzi, hogy egy kisebb nyári – teljesen megszokott – beesés után novembertől rendszeresen volt a márciusi csúcs fölött a forgalom. Pedig márciusban két hét alatt 20 százalékot nőtt a budapesti adatcserélő központ, azaz a BIX forgalma, 2021 elején pedig a 2020-as első negyedévhez vizsgálva több mint 34 százalékos ugrást tapasztaltak az internetforgalmat nézve.

A korai forgalmi csúcs után az NMHH az internetezési szokások átgondolását szorgalmazta: csatolmányok helyett felhőszolgálatatások használatát, a videók rosszabb minőségben megtekintését, kapcsolattartás során videó- helyett hangbeszélgetések indítását javasolta. Az internethálózat összeomlását egyébként a szolgálatók is segítettek elkerülni. A hirtelen jött karantén első napjaiban, heteiben például a Netflix és a YouTube is szándékosan rontott a videók minőségén, hogy ezzel is csökkentsék a forgalmat.

Vécépapírfogyasztás, antibakteriális szappan

Úgy gondoljuk, sikerült megtalálnunk a tavaly márciustól elrendelt kijárási korlátozások egyik legjellegzetesebb mutatóját: ez pedig a kiskereskedelmi forgalomban értékesített vécépapír mennyisége. A dolog egyszerű: az emberek nagy része otthon maradt, és onnantól mindazt, amit korábban a munkahelyén csinált, azt ezután otthon csinálta. Külön elemzés tárgya lenne, hogy mennyivel több pénzt költöttünk például kávéra (már amennyiben a munkahelyek ezt eddig ingyen adták), de az igazán alap mérőszám egyértelműen a toalettpapír-fogyasztás.

A NielsenIQ-tól kapott adatok szerint 2020-ban összességében csak 5 százalékkal emelkedett a kiskereskedelemben eladott vécépapír mennyisége, ami azért több mint félmillárd vécépapírtekercset jelent. Értékben nézve 10 százalékos a növekedés: 2020-ban 43 milliárd forintot költöttünk vécépapírra az előző évhez képest. Márciusban 61 százalékkal ugrott meg az eladott vécépapír mennyisége a 2019 márciusi forgalmi adatokhoz képest, és mindez 72 százalékos értékbeli emelkedést is jelent. Teljesen kézenfekvő az antibakteriális szappan forgalmának jelentős emelkedése is. A NielsenIQ adatai azt mutatják, hogy 2019-hez képest 121 százalékkal nőtt az eladott csomagszám mennyisége, ami értékben 160 százalékos növekedést jelent. A márciusi kiugró forgalmi adatok 563 százalékos értékbeli és 485%-os csomagszám-növekedést hoztak 2019 márciusi forgalmi adataival összevetve.