Bűzbejelentő oldalt csináltak az orrfacsaró szag ellen évek óta hiába küzdő lakosok Kistarcsán

2021. február 27. – 16:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Gyerekeinket nem merjük az udvarra kiengedni, mert a szúrós, erős szagtól még mi, felnőttek is van, hogy rosszul leszünk. Félünk a hosszú távú egészségkárosító hatástól”

– így foglalja össze egy érintett azt, hogy miért küzdenek évek óta a Csömör és Kistarcsa között terjedő orrfacsaró bűz ellen a környékbeliek.

Mivel mindeddig nem sikerült megoldani a problémát, az érintett kistarcsai területek (Zsófialiget, Móraliget, Homokdűlő, Simándy-liget, Kerepes-Széphegy) lakói nyilvános aláírásgyűjtésbe kezdtek, és szerdán csömöri és kerepesi sorstársaikkal kiegészülve, több mint 800 aláírással kétségbeesett levelet küldtek

  • Vécsey László országgyűlési képviselőnek,
  • dr. Tarnai Richárd kormánymegbízottnak, aki a Pest megyei Kormányhivatal elnöke,
  • dr. Bándi Gyulának, aki az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a jövő nemzedékek szószólója
  • Rácz András, környezetügyért felelős államtitkárnak,
  • és Horváth Ildikó, egészségügyi államtitkárnak.

Mikor kezdődött a bűz?

A levélben azt állítják, 2016 nyarán kezdték el először érezni azt addig ismeretlen „büdöset”. Ahogy azt 2019 nyarán még az Indexen megírtuk, eleinte nem tudták beazonosítani a szag forrását. Aztán – állítólag – egy kiránduló család érezte meg, hogy a Kistarcsa és Csömör határán fekvő, Ker-Hu Kft. által üzemeltetett hulladéklerakóból árad a bűz a két település környező utcáiba.

Azóta hiába kértek segítséget a kistarcsai és a csömöri önkormányzatnál, illetve a Környezetvédelmi Hatóságtól, hiába volt több helyszíni hatósági vizsgálat, és hiába tartottak tüntetést is,

a szag, amelyet „záptojáshoz, csatornaszaghoz hasonló, édeskés, torokkaparó, fejfájást okozó és hányingert keltő bűz”- ként jellemeznek, ha el is tűnik ideig-óráig, mindig visszatér.

A bűz ellen 2019. szeptember 5-én tiltakozó csömöriek és kistarcsaiak. Fotó: Olvasói fotó / Telex
A bűz ellen 2019. szeptember 5-én tiltakozó csömöriek és kistarcsaiak. Fotó: Olvasói fotó / Telex

Korábban több dolog is utalt arra, hogy a bűz oka a hulladéklerakón a szerves hulladék bomlása során keletkező, magas metántartalmú gáz, vagyis depóniagáz is lehet. Két ével ezelőtt egy akkreditált külsős cég a csömöri polgármesteri hivatal megbízásából végzett méréseket, amelyek a levegőben Csömör és Kistarcsa területén több ponton is a depóniagázt mutattak ki. Hatósági vizsgálatok pedig azt is megállapították, hogy egy időben biztosan nem volt megoldott a Ker-Hu telepén a depóniagáz elvezetése.

2019-ben a területileg illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya a Csömör megbízásból végzett mérések eredményét nem fogadta el, saját méréseket pedig – megfelelő mérőeszköz hiányában – nem végzett. Ennek ellenére ekkoriban a hatóság egyértelműen állította, hogy a bűz nem származhat a Ker-Hu Kft. tevékenységéből és nincs köze a depóniagázhoz.

Végre fellélegeznének

A környék lakói, miután idén januárban minden korábbinál erősebben érezték a bűzproblémát, összefogtak és létrehoztak egy online bűzbejelentő oldalt. Ennek segítségével bárki pillanatok alatt hivatalosan is tudja jelezni a Környezetvédelmi Hatóságnak, hogy mikor és hol érezte az orrfacsaró szagot.

Így néhány hét alatt legalább 442 db lakossági bűzbejelentés érkezett, és elkészült az alábbi bűztérkép is.

A 2021. január 17. és február 23. közötti időszakban leadott lakossági bűzbejelentések alapján készült bűztérkép. Forrás: Jó Levegőt Kistarcsának!
A 2021. január 17. és február 23. közötti időszakban leadott lakossági bűzbejelentések alapján készült bűztérkép. Forrás: Jó Levegőt Kistarcsának!

Az államtitkároknak, országgyűlési képviselőnek, kormányhivatali elnöknek, sőt a jövő nemzedékek szószólójának is megcímzett levelük szerint a Jó Levegőt Kistarcsának elnevezésű civil kezdeményezés aláírói úgy vélik, hogy

„tudatos, emberi beavatkozáshoz köthető, szakaszos környezetszennyezés áldozatai”.

A címzettektől pedig a közbenjárásukat kérik annak érdekében, hogy „a hatóság a lakosság érdekében alapos és rendszeres, átfogó vizsgálatot végezzen; a bűzforrás meghatározása folyamatos szag-és pormonitorozás alapján megtörténjen, majd a bűz záros határidőn belül végleg megszűnjön és a lakosság végre fellélegezhessen.”

A Telex pénteken írásban megkereste Vécsey Lászlót, dr. Tarnai Richárdot, dr. Bándi Gyulát, Rácz Andrást és Horváth Ildikót is. A kistarcsai levél összes címzettjétől arról érdeklődtünk, hogy hallottak-e korábban erről a bűzproblémáról, tettek-e bármit ezügyben illetve, hogy milyen segítséget tudnak felajánlani az érintett lakóknak. Cikkünk megjelenéséig csak Vécsey László válaszolt. Az országgyűlési képviselő azt mondta, napi kapcsolatban van Kistarcsa polgármesterével, akivel együtt dolgoznak a megoldáson.

Frissítés 18:56-kor:
dr. Bándi Gyula a Telex megkeresésére közölte, hogy „a probléma ismert”, már több panasz is érkezett a bűz ügyében, és indokolt a kérdéskör környezetvédelmi szakmai vizsgálata, ami jelenleg is folyamatban van, de a vírushelyzet ezt is megnehezíti.

Az Alapvető Jogok Biztosának helyettese arról, hogy mit tud tenni a lakók érdekében, azt írta: „általában iratok alapján – amelyeket a panaszosok küldenek be, avagy a mi megkeresésünkre az érintett közigazgatási szervek – vizsgáljuk a kérdéseket, alkalmanként sor kerül helyszíni bejárásra is, de sem méréseket, sem egyéb tényleges környezeti elemzéseket nem tudunk végezni. Hagyatkozunk tehát a feltárt információkra. A vizsgálat központi kérdése, hogy a környezethez való jogot illető, tehát alapjogsértő helyzettel állunk-e szemben. A vizsgálatok a közigazgatási vagy közszolgáltatási szervek nem megfelelő eljárásaira terjednek ki, ott is különösen akkor, ha már volt eljárás, ahol a jogorvoslati kérelmeket kimerítették. Egyebekben beavatkozási lehetőségünk nincs, javaslatokat tehetünk, alapjogvédelmi kritikákat fogalmazunk meg, kérve az intézkedést és visszajelzést.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!