Elődje ügyvédi irodájából jelölt EU-s bírót Varga Judit

Nem előzte meg sem pályázat, sem más kiválasztási procedúra azt, hogy az igazságügyi miniszter egy, az elődje, Trócsányi László ügyvédi irodájában 2016-ig ügyvédkedő, az európai joggal megelőzően nem foglalkozó személyt jelöljön Magyarország nevében a luxemburgi Európai Unió Bírósága (EUB) magyar tagjává, állítják a Telex forrásai. Hétfőn írta meg az Atv.hu, hogy Varga Judit a kormány nevében Csehi Zoltánt jelöli az Európai Bíróság magyar tagjának. A jelölt megbízása hat évre szól majd, amennyiben az EUB illetékes bizottsága is jóváhagyja személyét.

A jelölésről, vagy a kiválasztási folyamatról korábban szakmai körökben sem hallottak, kormányzati források pedig állítják:

Varga Judit egyszemélyben döntött Csehi személyéről, akit az Országgyűlés európai ügyek parlamenti bizottsága hétfőn formálisan ugyan meghallgatott, de a parlamenti honlap és beszámolók tanúsága szerint érdemben nem vizsgálta alkalmasságát.

Az Atv.hu a meghallgatásról is beszámolt, felidézve, Juhász Endre 2004-től bíráskodott az Európai Unió luxemburgi székhelyű Európai Bíróságán, most távozik. Tavaly azt lehetett hallani, hogy Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és uniós biztosjelölt is esélyes Juhász Endre utódjának, a jelenleg EP-képviselő Trócsányi viszont nem ambicionálta a posztot – írta a portál. A Telex forrásai szerint azonban lényegében éppen Trócsányi, illetve a nevével fémjelzett ügyvédi iroda befolyását mutatja a tény, hogy Varga a jelenlegi európai törvényszéki bírót választotta.

Az uniós bíróság az EU-s törvénykezésben a legfőbb jogorvoslati fórumként szolgál, döntései kötelező, és megfellebbezhetetlen iránymutatást jelentenek az európai közösségben, így a magyarországi jogrend sem lehet a döntéseivel ellentétes. Az EUB lesz az, amely nemsokára vizsgálja a magyar kormány által benyújtott, a jogállamisági mechanizmust érintő szavazást érintő keresetet, később pedig magáról az uniós jogállamisági rendeletről is ez a fórum dönt majd, amennyiben a magyar és lengyel kormányok valóban benyújtják idevágó keresetüket.

Az EUB jelentőségét jelzi, hogy ez a testület hoz végső ítéletet az Európai Bizottság és a tagállamok közötti jogi konfliktusokban, így dönt a kötelezettségszegési eljárások nyomán fennálló jogvitákban, ítélete pedig jogerős, minden tagállamra nézve kötelező.

Ez a testület dönt továbbá számos, az unió működését érintő, például versenyjogi, vagy más, a joganyagot érintő vitában, éppen ezért a legmagasabb rangú európai uniós jogtekintélyeket szokás taggá jelölni, olyan bírókat, akiknek szakterülete az uniós jog. Az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy a tagállamok jelölését nem fogadta el az illetékes bizottság, amely Csehi Zoltán esetében várhatóan a következő hetekben tart majd meghallgatást és hoz döntést. Az életrajznak, szakmai pályafutásnak tehát jelentős szerepe van a döntésnél, ahogy más uniós országokban a kiválasztás szempontjai is nyilvánosak.

Éppen ebből a szempontból érdekesség, hogy az 1965-ös születésű Csehi Zoltán mostani, az Európai Törvényszék honlapján elérhető életrajzában nem nevesítette, hogy mostani posztjára történt kinevezését megelőzően Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának az ügyvédje volt. Az irodai munka mellett persze szép oktatói karriert futott be Magyarországon, az ELTE kereskedelmi jogi tanszékének vezetője is volt, ám az európai uniós joghoz egészen 2016. április 13-ig nem sok köze volt.

Az európai törvényszéki megbízása egyébként 2022-ig szólna, jelenlegi posztján ugyanakkor vélhetően csak érintőlegesen szerzett tapasztalatot arról, ami az EUB feladata. Már csak azért is, mert az Európai Törvényszék a gyakorlatban sem egyenlő az Európai Bírósággal, ezen a fórumon a természetes személyek, vagy tagállamok által a Bizottság elleni megsemmisítési és mulasztási keresetek, az EU intézményei által okozott kár megtérítése iránti keresetek, valamint egyéb belső piaci ügyek kerülnek a bírói tanácsok elé. Forrásaink szerint nem is nemzetközi bírói tapasztalata lehetett Csehi kiválasztásának oka, hanem az, hogy régóta kooperatív viszonyt ápol az Igazságügyi Minisztériummal, valamint korábbi irodájával.

A Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda nemcsak a Fidesz jelenlegi európai parlamenti képviselőjének, korábbi igazságügyi miniszternek a neve miatt csenghet ismerősen. Emlékezetes, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága 2019-ben összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi László uniós biztosi jelölése, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. A Miniszterelnökség még 2013-ban bízta meg a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát, hogy a Paks II-ügyben folyamatosan képviselje, Trócsányi László pedig 2014 júniusától töltötte be az igazságügyi miniszteri posztot. Más ügyekben is rendre feltűnt a kormány képviseletében az iroda, még akkor is, amikor már Trócsányi miniszter volt, ám az érintettek azt állították, 2014 után a Nagy és Trócsányi nem kapott állami megbízásokat.

„A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda munkatársai, csakúgy, mint más neves szaktekintélyek nyújtottak tanácsadást többek között az Igazságügyi Minisztériumnak és Trócsányi Lászlónak is, de ezért az iroda munkatársai soha, semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesültek”

– írta az ügyvédi iroda csapata a Trócsányit érintő összeférhetetlenséget cáfolni igyekezendő. Információink szerint 2016-ig Csehi formálisan is, európai törvényszéki kinevezését követően pedig informálisan segítette a kormány munkáját bizonyos, elsősorban polgári jogi ügyekben. Meghallgatásán eközben Csehi maga arról beszélt, hogy az uniós bírónak a legszigorúbb értelemben függetlennek kell lennie az őt delegáló országtól, ez azt jelenti, hogy

„nyilán semmiféle kapcsolat nincs és nem is lehet a tagállam és a bíró között. Ez egy alapvető elvárás, ez így is működik, ez így helyes, uniós intézményről van szó”.

Ugyanakkor a jelölt az Atv.hu idevágó beszámolója szerint mégis azt mondta, az elődjénél kicsit hangsúlyosabban próbál majd az Európai Bíróságon megjelenni, – mondta, de hozzátette: óvatosan fogalmaz, mivel tanácsokban kell majd dolgoznia, és „nagyon nehéz előre kiszámítani, hogy lehet azt majd befolyásolni”. Forrásaink állítják, Csehi döntésbefolyásoló szerepe csekély lenne az EUB-n, ugyanakkor a bírói tanácsokból számos jogvitában értékes információk birtokába kerül majd, és „sokak szakmai meggyőződése, hogy csupán ez, illetve a kormányzattal ápolt kapcsolat” indokolhatta azt, hogy éppen rá esett a választás. Azt pedig, hogy a posztot semmilyen szakmai fórumon nem hirdették meg, így a kiválasztás szempontjai nem ismertek, egyenesen példa nélkülinek tartották.

Mindezek nyomán kérdésekkel fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz. Azt szerettük volna megtudni:

• Milyen kiválasztási, esetleges pályáztatási procedúra előzte meg a jelölést?
• Egyszemélyben az igazságügyi miniszter döntött a jelölt személyéről?
• Milyen szakmai érvek befolyásolták a jelölt kiválasztását?
• Milyen olyan, az Európai Törvényszéken lezajlott eljárás erősítette a jelölt választását, amelyben 2016 óta Csehi Zoltán európai bíróként ítélkezett?
• Csehi Zoltán megszüntette már partneri viszonyát a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával?
• Csehi Zoltán részt vett a magyar kormány képviseletében 2016 előtt bármely, az Európai Unió Bíróságán zajló peres eljárásban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jogászaként? Ha igen, akkor mely ügyekben képviselte a magyar államot?
• Meg tudják erősíteni értesüléseinket, amelyek szerint Csehi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium konzulense volt több, az Európai Unió Bíróságán zajló peres eljárásban? Ha igen, akkor az idevágó bírósági ítéletek a magyar kormánynak kedveztek?
• Nem tartja az igazságügyi miniszter összeférhetetlennek Csehi Zoltán szakmai, ügyvédi irodai, partnerségi kapcsolatait azzal a poszttal, amelyre most jelölte?

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>