Kósa Lajos interjút adott a Debrecen Televíziónak, szerinte a skarlát ellen van kötelező védőoltás

A Debrecenbe tervezett Nemzeti Oltóanyaggyár miatt hívták meg Kósa Lajost, Debrecen korábbi polgármesterét a Debrecen Televízióba, ahol Kósa több izgalmas kijelentést is tett.

Elmondta, hogy az oltóanyaggyár létrehozása egy logikus lépés több okból is, ráadásul biztosan nem a koronavírus volt az első és utolsó járvány, ami miatt kellene oltani.

„Hiszen Magyarországon kötelező oltások vannak a különböző gyermekbetegségekre a TBC-től a Sabin-cseppeken át, ami a paralízisre vonatkozik, vagy a bárányhimlőig, vagy a skarlátig bezárólag, és eleddig egyébként ezeket importáltuk döntően az oroszoktól, tehát a magyar népesség döntő többsége orosz vakcinával van beoltva. Csak ezt '90 előtt senki nem kifogásolta”

– magyarázta Kósa, és abban valóban igaza van, hogy a bárányhimlő ellen van kötelező védőoltás (igaz, nem túl régóta, 2019 szeptemberétől), de a skarlát (vörheny) ellen ma nem létezik oltóanyag. A skarlátot többnyire a Streptococcus pyogenes okozza, főként gyerekeket érint, és akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak. A lezajlott betegség nem jelent egyértelmű védettséget, mindenesetre aki megfertőződik vele, azt antibiotikumokkal kezelik.

Kósa szerint a járványos gyermekbénulásra a gyengített vírust tartalmazó Sabin-cseppeket alkalmazzák. Az Országos Epidemiológiai Központ szerint 1959-ben valóban Sabin-cseppel oltották a gyerekeket, de 2002 óta elölt vírust tartalmazó (IPV) oltóanyaggal oltják a csecsemőket, a tetanusz, diftéria, szamárköhögés és a H. influenzae b komponenssel kombinálva.

A Debreciner összeszedett még néhányat az érdekesebb állításai közül, így például, hogy

• két helyszín jött szóba az oltóanyaggyár számára, az egyik Budapest volt, a másik Debrecen. „Most megvertük a másik fővárost, mert Debrecenben lesz” – fogalmazott nagyvonalúan Kósa városáról. A Debreciner írása szerint a 2019. októberi önkormányzati választások óta Debrecen fideszes vezetői előszeretettel nevezik Debrecent „másik fővárosnak”.
• Kósa szerint Budapesten nincs egységes egyetemi háttér, bezzeg Debrecenben.
• Amikor az oltóanyagok technológiájáról beszélt, úgy a 15. perc környékén, azt mondta, hogy a DNS-t már a ‘70-es években (itt tétovázott) vagy a ’70-es évek környékén már felfedezték. A DNS-t valójában 1869-ben fedezte fel Friedrich Miescher, egy bázeli katonaorvos, a DNS szerkezetét azonban az 1950-es években írták le.