Több mint hatvan évig tartott ki a napi melegrekord, de ma megdőlt

1956. január 22-én mérték utoljára a legmelegebbet Magyarországon, akkor a Csongrád-Csanád megyei Ásotthalmon 15,5 fokig melegedett a hőmérséklet – és ez ki is tartott egészen mostanáig, amikor is 2021. január 22-én meghaladta ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat által Főnyeden mért 15,9 fokos érték – írják a Facebookon.

Mostanában, amikor már a mínusz tíz is nagyon hidegnek számít, nehezen elképzelhető, milyen lehetett a Magyarországon mért eddigi leghidegebb, mínusz 31,2 fok, mindenesetre ezt 1942-ben rögzítették Zircen.

Szombaton a tartós déli szélből eredő enyhe idő és a nyugat felől betörő hidegfront elegye kavarja meg az időjárás rendesen, és „a kialakuló konvergencia, valamint a légkör instabilizációja következtében” sokfelé záporok, az ország nyugati felében pedig délután akár zivatar is lehet.

Az Alpokalján, a Kisalföldön és a Bakonyban már a szombat esti órákban havazhat, vasárnap pedig újabb adag eső, sőt, nagyobb havazás is érkezhet.

Az MTI közben azt írja, hogy többfelé csökkent a szálló por miatti légszennyezettség az országban, de két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen még mindig veszélyes a levegő. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki térképe szerint Kazincbarcikán és Putnokon továbbra is veszélyesnek számít a levegő minősége. Sajószentpéter és Szeged levegőjét egészségtelennek minősítették, Salgótarjánban, Egerben és Hernádszurdokon pedig kifogásolt a levegőminőség. Ugyanakkor valamennyi érintett település előrejelzésénél azt írták: javulás várható.

A többi mérőállomással rendelkező településen – köztük Budapesten – elfogadható a levegőminőség. A légszennyezettség rövid távon elsősorban légúti tüneteket okoz (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), hosszú távon azonban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.