69 napot töltött az intenzíven a koronavírusos kismama, akinek műtüdővel mentették meg az életét

2021. január 21. – 06:51

Másolás

Vágólapra másolva

Szilvia még novemberben lett koronavírusos, a betegség szövődményei miatt sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani. Tovább romlott az állapota, ezért alkalmazták nála a műtüdőnek nevezett speciális eszközt, amivel sikerült megmenteni az életét. A kisbabája is jól van, hamarosan találkozhatnak. A Semmelweis Egyetem tudomása szerint Közép-Európában először alkalmazták sikeresen ezt a kezelést koronavírus okozta tüdőgyulladás terápiájában.

69 nap után elhagyhatta a kórházat az a 34 éves kismama, aki még novemberben fertőződött meg koronavírussal, és a betegség szövődményei miatt sürgősségi császármetszést kellet végrehajtani nála a terhesség 34. hetében, derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. A többszörös műtéten átesett anyuka és koraszülött kislánya is jól vannak.

Szilvia ellátásában a Semmelweis Egyetem három klinikája vett részt: az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás, a Szülészeti és Nőgyógyászati, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika. A beteg november 15-én került az egyetemre a hatvani kórházból, koronavírus okozta súlyos tüdőgyulladás és a magzat életét is veszélyeztető oxigénhiányos állapot miatt. Azonnali, sürgősségi császármetszést hajtottak végre nála, ezzel megmentve a magzat életét.

A műtét után Szilvia állapota stabilizálódott, a császármetszés után 5 nappal meg lehetett szüntetni a gépi lélegeztetést. Nem sokkal később a koronavírus szövődményei miatt azonban újból gépi lélegeztetést kellett alkalmazni nála. Fennállt a veszélye, hogy a légzészavar miatt hamar oxigénhiányos állapot alakulhat ki nála.

Ezért megkezdték az úgynevezett ECMO-kezelést, vagyis egy, a betegágy mellett elhelyezett, a köznyelvben csak műtüdőnek nevezett eszköz segítségével helyettesítették Szilvia tüdőkapacitásának jelentős részét. 2012 óta elérhető ez az eljárás az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, és eddig olyan 300 esetben alkalmazták a módszert, amikor a hagyományos gépi lélegeztetés nem segített a keringési és légzészavaron.

Szilvia és az orvoscsapat tagjai, dr. Ács Nándor egyetemi tanár,a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, dr. Gál János egyetemi tanár, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója és dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója – Forrás: Semmelweis Egyetem

Az eljárásnak és a komplex intenzív terápiás ellátásnak köszönhetően Szilvia állapota stabilizálódott, december közepén már nem volt szüksége a műtüdőre, és január 8-án a gépi lélegeztetésről is le lehetett venni, általános állapota és közérzete folyamatosan javult.

A közlemény szerint ez volt Közép-Európában az első sikeres „műtüdő kezelés” COVID-19 okozta tüdőgyulladás terápiája során. Nemzetközi statisztikák szerint is ritka, hogy várandósoknál ilyen súlyos lefolyása lesz a COVID-19 fertőzésnek, a betegség európai és amerikai megjelenése óta, alig néhány esetet regisztráltak csak.

Szilvia rehabilitációja az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben folytatódik, 69 nap intenzív kezelés után. Szilvia azt mondta, nagyon várja már, hogy találkozzon újszülött kislányával, akit hazatérésekor fog először látni. „Ha megtanulok járni, és futni újra, akkor versenyezni fogok, ha már ezt kibírtam.”

A műtüdőnek nevezett eszközt a kardiológiában elég gyakran használják, a koronavírus-járvány miatt kezdték el világszerte a lélegeztetés kiegészítéseként is alkalmazni, mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Ez az egyedüli lehetőség, ha a beteg oxigénellátottsága nem elégséges, de használata hosszú kezelést igényel, tette hozzá. Nem ismer olyan komplex esetet Közép-Európából, mint amilyen Szilviáé volt, és amit sikerrel tudtak megoldani.