Elindultak a belső egyeztetések a fenntartói struktúraváltásról azokon az egyetemeken, amikre a Palkovics vezette ITM úgy tekint, mint az idén modellváltó egyetemek. Palkovicsék ugyan hangsúlyozzák, hogy csak ott lesz ilyen változás, ahol azt az egyetem direkt kéri, de azért ezt árnyalja, amit korábbi cikkünkben írtunk: január első napjaiban behívták az Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk van rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást.
Az idén az ITM tervei szerint modellt váltó egyetemek között van a Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is.
Miközben néhány hónapja Palkovics maga nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy a három vidéki tudományegyetem, valamint a SOTE, az ELTE és a Műegyetem is állami fenntartásban maradnak, így fejlesztik őket tovább. Palkovics akkor azt mondta, hogy ezek nagy és bonyolult intézmények: „először értsük meg azt, hogyan működik ez az alapítványi konstrukció, aztán később hozhatunk még döntést, egyelőre nem gondoljuk azt, hogy a nagy egyetemeket át kéne alakítani”.
Úgy tűnik, a Palkovics által felsorolt egyetemek közül kettő maradt ki ebből az átalakítós körből egyelőre: az ELTE és a Műegyetem. És mivel az SZFE-n láthattuk, milyen, amikor ellenállásba ütközik egy ilyen átalakítás, sőt, a diákok részéről egészen a blokádig jut a dolog, ezért első körben megkérdeztük az országos hallgatói önkormányzatot az átalakításokról, ezzel párhuzamosan pedig megkerestük ezt a két egyetemet és azok hallgatói önkormányzatait is; felmerült-e náluk is az átalakítás, tartanak-e attól, stb.
HÖOK: Reméljük, hogy miniszter úr beleértette az egyetemek egészébe a felsőoktatás talán legfontosabb szereplőit, a hallgatókat is
Palkovics szerint az egyetemeknek kell kezdeményezniük a modellváltást, az arról való végső döntést tehát egy szenátusi kezdeményezésnek kell megelőznie. Kérdés, hogy ebben a döntésben milyen szerepe lehet a hallgatóknak, illetve az őket képviselő hallgatói önkormányzatnak, hogy Palkovics beleértette-e őket ebbe.
A HÖOK szerint „ha jól működik egy egyetem, és ilyen fontos döntéseknél az egyetem vezetése megalapozott döntést akar hozni, akkor természetszerű, hogy a hallgatói önkormányzatok vezetőit is be kell vonni már az előkészítő fázisba is”.
Szerintük a hallgatói hang egy ilyen döntésnél kiemelten fontos lehet az esetleges konfliktusok elkerülése miatt,
de emellett értékes tapasztalatai vannak a hallgatóknak a képzésekkel, az egyetemi napi működésével kapcsolatban is.
„így reméljük, hogy miniszter úr beleértette az egyetemek egészébe a felsőoktatás talán legfontosabb szereplőit, a hallgatókat is”
– írták.
A HÖOK szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol nem volt probléma a struktúraváltással, ott a hallgatókat érintő kérdésekben kikérték a hallgatói önkormányzatok véleményét, és sikerült is azokban változást elérni. Sőt, válaszuk szerint „az SZFE-n kívül igazi éles ellentétek még nem jöttek a felszínre”.
„A HÖOK az intézményi modellváltásban akkor tud segíteni, ha az egyetemi hallgatói önkormányzat a segítségét kéri, erre volt is példa, több esetben, folyamatos kapcsolatban állunk a struktúraváltásban érintett intézmények hallgatói vezetőivel” – írták.
Megkérdeztük, hogy készül-e, és ha igen, hogyan arra a HÖOK, ha esetleg az SZFE-hez hasonlóan más egyetemen is látványosan ellenállnak a hallgatók a struktúraváltásnak.
„A kérdés átpolitizálódott természete és az SZFE precedense miatt a hallgatótársaink sokkal érzékenyebben állhatnak a modellváltáshoz, mint akár korábban”
– írták válaszukban, és hozzátették, hogy „az egyetemi hallgatói önkormányzatoknak nagy a felelőssége abban, hogy a hallgatói közhangulatot felmérjék, és az egyetem vezetésének nyíltan és őszintén kommunikálják az észrevételeket”.
A kérdésünkre, hogy érdemes-e esetleg – amennyiben lesz – több egyetem hallgatói ellenállását összefogni, a HÖOK azt írta, mivel a modellváltás feltételei rendkívül eltérőek lehetnek intézményenként, „ezért az országos, struktúraváltás elleni hallgatói összefogás legkisebb közös többszörösét” még nem látják.
Megkérdeztük azt is, milyen hangok, vélemények jutnak vissza a HÖOK-hoz az intézmények hallgatói önkormányzataitól a struktúraváltással kapcsolatban. Válaszukban azt írták:
„Az SZFE speciális helyzetén kívül a hallgatói önkormányzati vezetők azért többségében békés és konstruktív tárgyalásokról számoltak be, persze sok múlik az intézményi vezetés és a hallgatói önkormányzat kapcsolatán.” Hozzátették, hogy
„sajnos van arra tapasztalat, hogy modellváltások után a szenátusok jogkörei közül kikerülnek döntési garanciák, a kuratóriumok a szenátus működésének ”racionalizálása miatt„ csökkentik a hallgatói képviselet arányát”.
Azt is írták, hogy ez a struktúra nagyon új még Magyarországon, és minden szereplőnek meg kell ismernie azt, és látszik, hogy
„a felsőoktatási törvényi szabályozások nem keretezik kellőképpen a kuratóriumok és az intézményvezetés közti kapcsolatot”.
Szerintük elengedhetetlen egy olyan jogkörnyezet létrehozása, ami előírja a kuratóriumok és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködő helyzetet, például azzal, hogy az intézmény életét nagyban befolyásoló döntések meghozatalához mindkét testület egyetértése szükséges.
ELTE HÖK: Az SZFE óta a hallgatók bizalmatlanok
Palkovics öt egyetemet sorolt fel tehát, ahol nem lesz modellváltás, ebből négyben már februárra azt tervezik, hogy meglesz. Logikus volt megkérdeznünk a maradék kettőt: a BME-t és az ELTE-t.
A Műegyetemről – sem az egyetemi vezetéstől, sem a hallgató önkormányzattól – egyelőre nem kaptunk választ.
Frissítés: Józsa János a BME rektora kerdéseinkre azt a választ küldte: „a BME vezetése modell- vagy fenntartó váltással kapcsolatos kormányzati megkeresést nem kapott, és ilyent a maga részéről nem is kezdeményezett. Az átalakulások felhalmozódó tapasztalatainak ismeretében lehet jövőre vonatkozó álláspontunkat kialakítani.”
Az ELTE az egyetem rektorának küldött levelünkre rövid válaszban azt írta,
„nem érkezett megkeresés vagy kezdeményezés az ELTE vezetéséhez a kormányzat részéről egy esetleges fenntartó, illetve működési modell váltással kapcsolatban, és ilyet az ELTE vezetése sem kezdeményezett. A felsőoktatásban zajló, több egyetemet érintő struktúraváltással kapcsolatos működésről jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat, így azt más egyetemek vonatkozásában sem tudjuk megítélni”.
Hosszabban válaszolt viszont az egyetem hallgatói önkormányzata. A struktúraváltás folyamatáról például azt írták:
„Nem vagyunk nyugodtak, hiszen nincs még kellő mennyiségű tapasztalat arról, hogy a hallgatók számára milyen következményeket, többletet jelent egy modellváltás. Jelenleg a hallgatók, amikor elkezdenek egy felsőoktatási intézménybe járni egy viszonylag rendezett és kiszámítható rendszerrel találják szembe magukat, amely tartalmazza a rájuk érvényes kötelezettségeket és jogokat, a hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit.
Ezekkel kapcsolatban egyes átalakuló intézményekben voltak már problémák, amelyek megerősítik azt, hogy az állam teljes kivonulása az addig általa biztosított garanciák megszűnésével is járhat.
Az elmúlt félévben történtek továbbá elvezettek odáig, hogy az erről a kérdésről szóló vita a szakmai érveket mellőzve politikai síkra terelődött, ami egy hallgatói önkormányzat esetében végképp megnehezíti a hallgatói szempontok közbeszédben való megjelenítését és kiemelését”.
Az SZFE példája kapcsán azt írták, az ELTE hallgatói között jól érzékelhető szolidaritási hullám indult el az SZFE-ügy kapcsán. Fórumokat tartottak, részt vettek az SZFE melletti kiállás számos kezdeményezésében.
„Mivel közel 30 ezer hallgató jár az ELTE-re, ezért homogén hallgatói véleményről nem beszélhetünk, de az SZFE-n történt folyamatok kétségtelenül nyugtalanítóan hatottak”.
– írták, és hozzátették:
„A SZFE-s események következményeképpen a hallgatók bizalmatlanok a modellváltás kérdésében, hiszen az látható, hogy az SZFE-s hallgatók félévének érvényessége bizonytalanná vált, az egyetemi élet a normális kerékvágásából teljesen kizökkent”.
Szerintük a hallgatókat az első pillanattól kezdve be kell vonni az együtt gondolkodásba, hiszen az egyetem jövőjét meghatározó kérdésben nem lehet nélkülük dönteni. A hallgatók pedig csak akkor tudnának támogatni egy ilyen átállást – és csak akkor lenne valóban eredményes is –, „ha az érthető tájékoztatás mellett nyilvánosan, az egyetem autonómiáját és demokratikus döntéshozatali szokásait tiszteletben tartva menne végbe”.
A struktúraváltással érintett egyetemekkel, azok hallgatói reakcióival természetesen további cikkekben fogunk még foglalkozni.
