A netes szavazatok alapján 2021-ben az év madara a cigánycsuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél (MME), amely 1979 óta minden évet különböző természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatására szánja.
Ide kattintva olvashatók a Telex legfrissebb hírei.
Tavaly év végén három faj közül választhattak a szavazók, a cigánycsuk mellett lehetett szavazni a kis őrgébicsre és a sordélyra is.
Az idei év madarának választott cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ, fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.
Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.
Magyarországon 21 évben 54 százalékkal csökkent a cigánycsukállomány, amely napjainkban már csak 195-210 ezer párra tehető.
Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédő szerek okozta rovartáplálék-hiány áll. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint ezt a folyamatot azzal lehetne visszafordítani, ha széles körben és a nagyüzemi mezőgazdaságban is elterjednének különböző természetkímélő gazdálkodási módszerek, például szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.
