Kutyák életét veszélyezteti az I. kerületi várfal, több tucat állat szenvedett már balesetet

Amikor azt látod, hogy a kutyád egyszer csak a semmiből átugrik a várfalon, aminek a túloldalán 8-10 méter mélység van, nem tudsz gondolkozni, egyszerűen csak elborzadva vársz a földet érés hangjára – mondja Simba, a labrador gazdája.

„Amikor aztán meghallod a puffanást, az vérfagyasztó, csak rohansz lefelé hozzá, és arra készülsz, hogy a kutyádat holtan vagy legalábbis nagyon súlyos sérülésekkel találod majd ott, ahová zuhant.”

Simba egy pesti kerületben él, a gazdái november elején kirándultak vele a Várban, ahol póráz nélkül elengedték játszani. Az emberek nem számítottak arra, hogy bár „se egy mókus, se egy pillangó”, a kutya egyszer csak minden előre látható indok nélkül átugrik a várfalon. A baleset mégis megtörtént, igaz, a labradornak óriási szerencséje volt. Mikor a gazdája leért hozzá, csak az orra vérzett, később hányt, de több különböző állatorvosi vizsgálat sem talált nála komolyabb sérüléseket. Volt olyan szakember, aki el sem akarta hinni, hogy valóban 8 méternyit zuhant, és ez nem véletlen, egy ilyen esést ugyanis ritkán úsznak meg karcolásokkal az ebek.

Ugyanazon a novemberi napon esett át a budai várfalon és zuhant a mélybe egy másik kutya, Maya is. A nyolcéves amerikai staffordshire terrier azonban sokkal komolyabb sérüléseket szenvedett: két foga kitört, a két mellső lábában az összes szalag szétszakadt vagy megnyúlt, az ízületei szétmentek, a tüdeje bevérzett. Öt napig az állatkórházban kezelték és még most, több mint egy hónappal az esés után sem tud lábra állni. Jelenleg hét-hét dróttal van összefogva a két mellső lába,

még néhány hónapba bele fog telni, mire kiderül, hogy lesz-e szüksége újabb műtétre, ha igen, akkor véglegesen be fogják merevíteni mindkét mellső lábán a bokáját, hogy legalább járni tudjon, mert szaladni többé úgy már biztosan nem lesz képes.

De még Maya is szerencsésebben esett, mint egy harmadik kutya, ami néhány nappal korábban ugyanitt nem élte túl a zuhanást. Sajnos a fentiekhez hasonló budavári kutyás balesetek egyáltalán nem ritkák, de a probléma egészen novemberig nem volt széles körben ismert.

Kiderült, hogy gyakoriak a balesetek

A budai Várban két hivatalos, kutyafuttatásra kijelölt terület is található: az egyik az Anjou sétányon, ahol egész nap lehet póráz nélkül kutyát sétáltatni, a másik a Tóth Árpád sétányon, ahol csak este (a közvilágítás felkapcsolásától másnap reggel 9 óráig) lehet elengedni az ebeket. A két szakaszban közös, hogy egyik sem körbekerített, a nagy szintkülönbségű lejtőktől csak a várfal választja el a sétányokat, amely egyes részeken egyméteres, de van ahol alig 66 cm magas. Ennek ellenére nemrég még mindkettő helyszín kutyafuttatóként szerepelt például a Google térképén is, mindenféle külön figyelmeztetés nélkül.

Szabó Tímea Ágnes I. kerületi kutyásként és a Budavári kutyás balesetek csoport indítójaként az mondja, néhány éve hallott hasonló balesetekről azt mondja, néhány éve hallott hasonló balesetekről, akkor az önkormányzat virágládákat tett a várfalra néhány helyen, és azt hitte, hogy a probléma ezzel megszűnt. Miután megtudta, mi történt Mayával novemberben, és hamarosan kiderült az is, hogy néhány nappal korábban egy másik kutya nemcsak súlyosan megsérült, de el is pusztult, miután lezuhant a várfalról, először online kérte, hogy jelentkezzenek azok a gazdik, akikkel hasonló dolog történt.

Néhány nap alatt több tucat beszámoló érkezett.

Később több állatorvost is megkérdezett erről, és kiderült, hogy a probléma sokak által ismert, a legtöbben nem is egy olyan kutyát kezeltek az elmúlt években, amelyik itt sérült meg. Simba gazdáját már egyből a baleset után tájékoztatta az esés egyik szemtanúja arról, hogy elő szokott fordulni ilyesmi a Várban. Sőt, ő később azt is megtudta, hogy van érintett ismerőse is: egy szomszédjának konkrétan egy ilyen zuhanás után pusztult el a szintén labrador fajtájú kutyája.

Látva, hogy milyen sok kutyás érkezik messzebbről is a Várba sétálni, és hogy azok közül, akik ritkán járnak erre, mennyire kevesen ismerik a hely veszélyeit, Szabó néhány barátjával együtt létrehozott egy Facebook-oldalt és egy honlapot is, és igyekeznek elérni, hogy az I. kerületi önkormányzat is reagáljon megfelelően a történtekre.

Miért ugranak a kutyák?

A baleseteknek, úgy tűnik, nincs konkrét kiváltó oka. A gazdik szerint nincs sem csábító hang, sem illat, ami ugrásra vonzaná a kutyákat, látni pedig nem is láthatnak semmit, hiszen a tömör várfal még a legalacsonyabb pontjain is kitakarja mindazt, ami alatta elterül. Volt olyan kutyamentéssel foglalkozó szervezet, amelynek az önkéntesei körbejárták a sétányokat, de ők is csak azt tudták megállapítani, hogy a változó magasságú várfal nem jelent akadályt, a nagyobb testű kutyák simán átugorhatnak felette. Arra nem volt biztos válaszuk, hogy vajon miért ugranak.

Szabó Tímea Ágnes a Telexnek arról beszélt, hogy a várfal valószínűleg hamis biztonságérzetet ad a kutyáknak és a gazdáiknak egyaránt.

Az emberek, akik tudják, hogy a budai Vár milyen terepen található, és tudják, hogy a fal mögött milyen mélység van, automatikusan korlátként tekinthetnek rá, őket ezért nyugtathatja meg. A kutyák ugyanakkor nem érzékelik a mélységet, és ezért nem érzékelik a veszélyt. Az állatok számára akár egy magasított járdának vagy rosszabb esetben a kutyafuttatókban is előforduló agility akadálynak is tűnhet a várfal teteje. Nem is csak az veszélyes, ha egyből át akarják ugrani, ha csak a tetejére pattannak fel, akkor is „könnyen megcsúszhatnak az egyenetlen, jellemzően kifelé lejtő felületen, és máris kész a baj” – magyarázta Szabó.

Azt a nekünk nyilatkozó gazdik mind kiemelték, hogy nem környékbeliek, a kutyáik nem ismerték a terepet, és utólag számukra is egyértelműnek tűnik, hogy az állatok egyszerűen nem tudhatták, hogy milyen mélység felé indultak el.

Táblák helyett matricák

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint lakott területen belül és kívül egyaránt csak olyan helyen lehet póráz nélkül sétáltatni a kutyákat, amit erre külön kijelöltek. A Budavári kutyás balesetek csoportot összefogó Szabó szerint az I. kerületi kutyások számára nagyon fontos lehetőség, hogy ezen a környéken is elengedhetik az állataikat, ők emellett ismerik is a helyszínt, és tisztában vannak azzal, hogy a várfal nem nyújt védelmet. Ráadásul a Várban laknak olyan idős gazdik, akik nem tudnának napi szinten átsétálni a hely túloldalára, a Tabánba vagy a Vérmezőre, hogy ott engedjék el a kutyáikat.

„Nekünk ez egy fantasztikus hely, nem szeretnénk, ha ezután betiltanák itt a kutyásoknak a póráz nélküli sétát. Nem akarjuk a kutyafuttatókat megszüntetni, nem hibáztatjuk sem az önkormányzatot, sem a gazdákat, mi táblát szeretnénk”

– mondta Szabó, aki szerint az, hogy végre nagyobb visszhangja van az ügynek, már most mutatja a pozitív hatását. Az utolsó olyan baleset, amiről tudomása van, november 29-én történt. Azóta pedig többen is jelezték, hogy azért nem indultak el messzebbről, más kerületekből vagy vidékről a szabadidejükben a Várba sétáltatni, mert eljutott hozzájuk a hír, ha pedig mégis erre sétáltak, pórázon maradtak a kutyáik.

Hiába kérték ugyanakkor már november elején, hogy a sétányokon ne csak arról legyen kint tájékoztatás, hogy mikor engedélyezik ott a póráz nélküli sétát, legyen kint egy zuhanásveszélyre figyelmeztető tábla is, ez egyelőre nem valósult meg. Civilek magukra vállalták a táblák megtervezését és a kihelyezés költségét is, ám az első dizájnt – amelyet a főépítész is jóváhagyott – az önkormányzat elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a zuhanó kutyát ábrázoló piktogram a gyerekek számára túl ijesztő lehet. A kerület vezetése végül saját figyelmeztető anyagokat készíttetett: táblák helyett ezek olyan matricák formájában kerültek ki (kukákra és liftekbe), amelyeken egy nem zuhanó kutya képe fölött egy hosszabb szöveg írja le, miért lehet veszélyes az alacsony várfal.

A kutyák biztonsága a gazdák dolga, de lovakért az önkormányzat felel?

V. Naszályi Márta december elején az ATV híradójában azt ígérte, hogy a matricákon kívül ki fognak helyezni figyelmeztető táblákat is. A kerület polgármestere ugyanakkor a balesetek miatt egyértelműen a kutyák gazdát tette felelőssé:

„Még egy bekerített kutyafuttató sem teljes mértékben veszélytelen terület. Ott is oda kell figyelni a kutyára. Ez a helyzet, ha valaki leveszi a pórázt a kutyáról, akkor bizony minden percben oda kell rá figyelni. Pontosan úgy, ahogy egy kicsi gyermekes szülőnek a gyerekére, mert hajlamosak arra, hogy elengedjék magukat, és ne vigyázzanak magukra.”

A Várból való zuhanás miatt súlyosan megsérült amerikai staffordshire terrier gazdája, Szentkirályi Gergely erre azt mondja, elismeri a saját felelősségét, de szerinte a kutyafuttatásra kijelölt területek fenntartójaként az önkormányzat is sáros a dologban.

„Ha már a gyerekfelügyelethez hasonlítja a polgármester a kutyák felügyeletét, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy minden vidámparkban, játszótéren, de még a plázákban a mozgólépcsőnél is fel kell hívnia az üzemeltetőnek a figyelmet a veszélyre, és ki kell írnia azt is, hogy csak sajt felelősségre használják.”

Ilyesminek Maya balesete előtt nyoma sem volt a Várban, hangsúlyozza Szentkirályi. Ő most azt szeretné elérni, hogy a futtatásra kijelölt területek összes bejáratánál hívják fel a zuhanásveszélyre a gazdák figyelmét, hiszen ahogy ő is, mások is érkezhetnek messzebbről, nem ismerve a helyi viszonyokat. Emellett az is a célja, hogy az önkormányzat vállaljon felelősséget a történtekért, és az állatorvosi költségek felét térítse meg, mivel meggyőződése, hogy nem lehet mindenféle figyelmeztetés nélkül póráz nélküli futtatásra alkalmasként jelölni egy olyan helyet, ahol ilyen veszély lehetősége fennáll.

Néhány éve nem messze a kijelölt kutyafuttatóktól egy furcsa lovas baleset is történt. Akkor egy járőröző hagyományőrző huszár lova ugrotta át a várfalat és zuhant le. A lovas még időben le tudott ugrani a nyeregből, a lova viszont elpusztult az esés miatt. V. Naszályi – ekkor még még ellenzékben lévő képviselőként – a lovasbaleset után az RTL-nek azt nyilatkozta:

hogy a budai Várba lovakat csak szigorú szabályok kidolgozása és a váratlan helyzetekre való felkészülés után lehetne felengedni.

A jelenlegi Budavári Önkormányzat egyébként december 18-án online egyeztetett a helyi kutyás közösség tagjaival, ezután hivatalosan azt közölték: mechanikai védőeszközök (háló, vasrács, stb.) kiépítése többek között műemlékvédelmi okokból sem lehetséges a sétányok körül. Ezért az önkormányzat szerint elsősorban a megfelelő tájékoztatással lehetne orvosolni a problémát. Az egyeztetésről a Budavári kutyás balesetek Facebook-oldal is posztolt, ebből az derül ki, hogy

• a kutyások négy helyszínre (Tóth Árpád sétány eleje, Gránit lift, Anjou bástya eleje, Anjou bástya vége) javasoltak figyelmeztető táblák kihelyezését;
• a következő lépés a műemlékvédelmi szempontoknak és a helyiek esztétikai érzékének is megfelelő táblák megtervezése;
• ha sikerül elfogadnia az önkormányzatnak a végleges dizájnt, akkor a táblák várhatóan jövő januárban kerülnek ki.