Európában a magyar fiatalok fogyasztják leginkább a dizájnerdrogokat, de ivásban is elöl vannak

2020. november 27. – 11:29

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) nevű kutatás négyévente méri fel a fiatalok egészségkárosító szokásait, ennek eredményeit a 24.hu ismertette. Magyarország 1995 óta mindig részt vett a felmérésben, így a hazai helyzetről is beszámolnak ebben. (Magyar részről az MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoportja vett részt a kutatásban.)

A reprezentatív felmérésben 16. évüket betöltő, iskolában tanuló fiatalok szerepelnek, 5766 kilencedik és tizedik évfolyamos diákot kérdeztek önbevallásos módszerrel.

Az így kapott adatok szerint első cigarettájukat átlagosan 14 évesen szívják el a magyar fiatalok, az e-cigi is kezd elterjedtté válni, a fiúk 60, a lányok 50 százaléka próbálta már.

Ez azért baj a kutatás szerint, mert valószínűleg növeli a fiatalkori dohányzás elterjedtségét.

Erre utal, hogy a valamilyen dohányterméket (vízipipa, e-cigi, hagyományos cigaretta) használók aránya 2015-höz képest nőtt 2019-re, 29 százalékról 38,9 százalékra.

13 évesen isznak először a magyar fiatalok

A magyar tinédzsereknél csak a dánok isznak többet Európában: 100 magyar fiatalból 21 mondta azt, hogy már volt részeg, a dánoknál ez az arány 40 százalék volt. A magyar fiatalok 92 százaléka fogyasztott már alkoholt, ami a gyakori ivóknál jellemzően tömény szeszt jelent.

A kutatás készítői csoportokba rendezték a fiatalokat, ezek szerint:

  • 19 százalékuk a nagyivók közé sorolható: ők jellemzően fiúk, csonka vagy mozaikcsaládban élnek, budapestiek, és átlag feletti körülmények között élnek.
  • 5 százalék az, aki problémás fogyasztónak számít, ők leginkább drogoznak, de isznak és dohányoznak is. Jellemzően fiúk, szakközépiskolába járnak és községben élnek, átlag alatti anyagi körülmények között.

Az adatok szerint minden negyedik 9. vagy 10. évfolyamba járó fiatal besorolható a két problémás csoport egyikébe, vagyis pusztán a társadalmi helyzet senkit nem véd meg.

Az első alkoholfogyasztás átlagosan 13 kor körül történik, az első lerészegedés egy évvel később. A magasabb végzettségű szülők gyerekeinél elterjedtebb az alkoholfogyasztás, de ritkább a nagyivás. Ebből a szempontból a szakközépiskolások között a legnagyobb a gond: a problémásabb alkoholfogyasztást jelző nagyivás és lerészegedés náluk a legelterjedtebb.

Az alkoholfogyasztás 2011-ig növekvő tendenciát mutatott a fiatalok körében, majd 2015-ben lelassult ez a folyamat, 2019-ben azonban megtorpant a javulás: az előző havi fogyasztás gyakorisági értéke tavaly volt a legmagasabb az elmúlt 24 évben. Ami jó hír viszont, hogy a problémás ivás későbbi életkorban kezdődik.

Meglepően sokan és fiatalon próbálják ki a kokaint

Drogfogyasztás szempontjából a magyar fiatalok elmaradnak az európai átlagtól, amit az is magyarázhat, hogy ők nehezebben jutnak hozzá ezekhez az illegális szerekhez, de ez szerenként is vannak eltérések. A marihuánáról például minden negyedik fiatal mondta azt, hogy könnyen jut hozzá, míg az osztrákoknál, németeknél ez az arány 40 százalék felett van.

Az amfetaminoknál 18, a kokainnál 14 százalék az arány itthon, amivel viszont az európai élvonalba tartoznak a magyar tinédzserek. Meglepően sokan használnak kokaint idehaza: a 3,3 százalékos kipróbálási aránnyal szintén elöl szerepelnek európai összevetésben. Ezt a szert viszonylag korán, 14 évesen vagy annál fiatalabban próbálják ki először.

A dizájnerdrogok népszerűsége ugyan csökkent a 2015-ös felmérés óta, mégis sokan élnek velük, egész Európában a magyar fiatalok fogyasztják ezeket a szereket leginkább.

Összességében a 9-10. évfolyamosok közel ötöde drogozott már, főleg a fiúkra jellemző ez, a lányoknál inkább a gyógyszerhasználat jelentős. A fogyasztók jelentős többsége fogyasztónak és nem csupán a kísérletezőnek tekinthető: a fogyasztók kétharmada három vagy több alkalommal használt már tiltott szert. Akárcsak a rendszeres ivásnál, a droghasználatnál is az látszik, hogy a felsőfokú iskolai végzettségű szülők gyerekei jobban érintettek. Kivéve a dizájnereknél, ami a kevésbé iskolázott családokban van jobban jelen.

Nem csökken a depressziós tinédzserek aránya

Az ESPAD-kutatásban dolgozók nemcsak felmérték, hogy mennyire elterjedtek az egészségkárosító szokások, hanem annak okaira is magyarázatot kerestek.

Nem meglepő, de minél kisebb a szülői kontroll, annál nagyobb eséllyel dohányoznak, isznak vagy drogoznak a fiatalok, és a normák hiánya is szignifikáns kapcsolatot mutat ezzel. De fontos tényező a szülők és a gyerekek közötti jó kapcsolat is, az egészségtudatosság viszont önmagában elég visszatartó erejű.

Az önértékelési problémák és a depresszió szintén közrejátszhatnak a szerhasználatban: ezen a téren nincs érdemi javulás 1999 óta. Nagyjából ugyanannyi a depresszióval és önbecsülési problémákkal küzdő fiatalok aránya, mint akkor.

A Telex friss híreit itt találja >>>