A Hortobágy is felkerült a National Geographic „Mit nézzünk meg, ha vége a járványnak?” listájára

Nem csak a járvány miatt otthonukba zárt emberek álmodoznak egy koronavírus-járvány utáni világról. Sokan már most elkezdik tervezgetni a védőoltás utáni első utazásaikat, ezért a National Geographic összeállított egy listát, amin 25 ideális karantén utáni úti célt mutatnak be – köztük a Hortobágyot.

A 25 úti célt öt kategóriába sorolták: Kaland, Kultúra és történelem, Természet, Család, Fenntarthatóság. A családos csoportba a kanadai Brit Kolumbia (ahova sokan mennének favágónak), a floridai űrpart (ahol az amerikai űrkutatás több fontos létesítménye látható, például a Kennedy Űrközpont), az angol Coastal Path (több mint 4500 kilométernyi tengerparti túraösvény) és Erdély mellett a Hortobágy is bekerült.

Az ajánlót Vitray Tamás írta, és természetesen megemlíti a csikósokat, a racka juhokat és a pulikat, de arról is ír, hogy a táj madárlesi szempontból is fontos, ugyanis nagyjából 340 madárfaj él a Hortobágyon, valamint ősszel rengeteg költöző madár szeli át a régiót.

A Kaland-listát az alaszkai Katmai Nemzeti Park vezeti, aminek egyik, halakkal teli tava környékén él a világ legnagyobb barnamedve-populációja. A parkban található a Novarupta, ami 1912-es kitörésével több őslakos törzset is arra kényszerített, hogy elhagyják otthonaikat.

A kalandra vágyóknak ajánlják még:

• Dominika szigetét, ahol a turisták kirándulhatnak, vagy akár ámbrás cetekkel is úszhatnak,
• az argentín Los Glaciares Nemzeti parkot, a jeges Patagónia kapuját,
• Grúzia Szvanéti régióját, tele középkori erődökkel és hegyi túraösvényekkel.

A Történelmi és kulturális lista élére az oklahomai Tulsa vezeti, ahol 1921-ben helyi fehér terroristák az USA egyik legvéresebb faji támadását intézték a város tehetős fekete közössége ellen. Nagyjából 150-300 lakost öltek meg az akkoriban Greenwoodként ismert kerületben, és felgyújtották a feketék otthonait, üzleteit. Majdnem 35 háztömbnyi épületet pusztítottak el. A kerületet ma már gyakran Fekete Wall Streetként emlegetik, a város pedig fontos szerepet kap az USA-ban zajló faji vitákban.

Szerepelnek még a listán

• az új-mexikói Pueblo-törzsek 19 közössége,
• Guam, ahol a Földet megkerülő Magellán népirtást rendezett,
• a történelmi kincsekkel teli Kjongdzsu városa Dél-Koreában,
• a hagyományőrzésről és jazzről híres baszkföldi Vitoria-Gasteiz városa,
• és a festői Tonglu Kínában.

A természeti kincseket bemutató lista első helyére a Michigan-i Isle Royale Nemzeti Park került. A sziget a Nagy-tavak legnagyobbikának, a Felső-tónak az északnyugati részéén található. Mindössze 18 emlősfaj él rajta, azoknak az állatoknak a leszármazottjai, akik elég erősek voltak, hogy nyáron kiússzanak a szigetre vagy télen átvágjanak a jégpáncélon. A leghíresebb lakók a helyi farkasok és jávorszarvasok.

A listán megtalálható még

• a vadregényes brazil Cerrado,
• a 18. századig lakatlan, és napjainkban is egyszerre csak 400 turistát fogadó Lord Howe-szigetcsoport,
• a kandai Yellowknife, ahol évente 240 este látható a sarki fény.

Ahhoz, hogy ne csak mi, hanem mondjuk unokáink is meglátogathassák ezeket a helyeket, érdemes gondolni a fenntarthatóságra. A National geographic ilyen környezettudatos úti célként említi a Colorado-i Denvert, ahol azon dolgoznak, hogy 2030-ra az egész város átálljon a megújuló energiaforrásokra. 2023-ig 200 kilométer kerékpárutat építenek, 2021-ig pedig több közösségi napelem-parkot is létesítenek.

Hasonló zöld úti cél lett még

• Alonissos szigete, ahol nemrég nyílt meg az első görög vízalatti múzeum, tele hajóroncsokkal,
• Gabon, az ország, ami területének 11 százaléka nemzeti park,
• Új- Kaledónia, ami több mint 9000 tengeri állatfajnak ad otthont,
• és Koppenhága, aminek célja, hogy 2025-re karbonsemlegessé váljon,
• és a németországi Freiburg, ahol a városi rész 40 százalékát fák borítják.