Január 1-től az ombudsman látná el a faji, nemi, és egyéb megkülönböztetés elleni jogvédelmet.
Kedd reggel 8:30-ra összehívták az Országgyűlés igazságügyi bizottságát. A rendkívüli ülés napirendjén egyetlen, a parlamenti honlapon jelenleg még el nem érhető javaslatcím szerepel, amelynek szerint az:
Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat (T/.....)
-ról lesz szó. A Telex birtokába került ugyanakkor a bizottság által a tagoknak kiküldött tervezet, amely jelenlegi formájában és jogköreivel felszámolná az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. A 11 oldalas dokumentum benyújtója Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke.
A javaslat érdemben nem változtat a diszkriminációs hatósági eljáráson, csak különböző, elsősorban az alapvető jogok biztosát érintő törvényekbe ülteti azt át, hiszen – mint az a 6. oldalon végül kiderül – a kormánypártok szándékai szerint:
„Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással 2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa.”
Ezt követően az ombudsman lesz jogosult kezelni az eddig a hatósághoz érkező panaszokat, és a panaszosok adatait is. A tervezet arra is kitér:
„Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt 2021. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben az eljárást 2021. január 31-éig fel kell függeszteni. (...) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellen indított, 2021. január 1-jén folyamatban lévő közigazgatási pereket 2021. január 31-éig fel kell függeszteni.”
Január egytől a javaslat értelmében tehát az Egyenlő Bánásmód hatóság nem járhat majd el sem diszkriminációs, sem közbeszerzési ügyekben. A javaslat indoklása maga is kitért arra, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: EBH) létrehozása uniós jogon alapult: létrehozására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000-ben elfogadott uniós irányelv teremtett kötelezettséget, amelyet 2002-ben a nemi diszkriminációra is kiterjesztettek.
Az előterjesztők szerint ugyanakkor a diszkrimináció tilalma az alaptörvényből eredő, tiszta jogi kötelezettség, az alapjogokat pedig a biztos védi elsősorban. Éppen ezért arra jutnak, hogy a hatóság megszüntetése, azaz:
„Az alapvető jogok biztosa és az EBH integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. (...) Az EBH feladatköreinek átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll az alapvető jogok biztosa rendelkezésére ahhoz, hogy felléphessen az alapvető jogok, közöttük is kiemelten az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog érvényesülése érdekében.”
A hatóság dolgozóit a javaslat értelmében ugyan át kell vennie az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának, de egyértelmű, hogy önállóan ezentúl nem indíthatnak majd eljárásokat. Sőt, az ombudsman alá integrált szervezetet ezentúl egy osztályvezető irányítja majd, így várhatóan a 2012-ben az EBH elnökévé kinevezett Honecz Ágnest menesztik – erről persze egyelőre nincs információ.
A javaslatról Sebián-Petrovszki László DK-s országgyűlési képviselő, a bizottság tagjai is megkapta a tájékoztatást, Facebook-bejegyzésében botránynak nevezi a Fidesz-KDNP szándékait.
Az idén 15 éves EBH számtalan ügyben lépett fel a diszkrimináció ellen, sokszor olyan hivatali – például közérdekű adatigénylési, vagy egyéb hatósági ügyekben tapasztalt – megkülönböztetések ellen is indított eljárásokat, amelyekkel vélhetően zavarták a Fidesz-KDNP hatalomgyakorlását.
