Az Emberi Jogi Bírósághoz fordult egy férfi, mert börtönévei alatt nem tudta tartani a kapcsolatot családjával

2020. november 04. – 15:10

Másolás

Vágólapra másolva

A Szabad Európa mutatta be annak a férfinak az esetét, akit a nagy távolság miatt évekig alig tudott látogatni a családja, mikor még börtönben volt, és telefonon keresztül sem tudták tartani a kapcsolatot. A férfi ezért a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult.

A cikkben csak Gábornak nevezett férfit 2007-ben ítélték 13 évnyi letöltendő börtönbüntetésre, gyerekei akkor 3 évesek voltak. A lakhelyétől több mint 200 kilométerre lévő Szombathelyi Országos Büntetés-Végrehajtási Intézetbe került. Hiába kérte, hogy helyezzék át egy közelebbi börtönbe, ezt nem történt meg. Családjának nem volt autója, tömegközlekedéssel pedig 26 óra lett volna az út, többszöri átszállással, mondta a Szabad Európának Ivány Borbála a Helsinki Bizottság ügyvédje. Ennyit kellett volna utazniuk egy másfél órás beszélőért, emiatt évente csak kétszert tudták meglátogatni a börtönben lévő férfit. Telefonon sem nagyon tudták tartani a kapcsolatot, mert ahhoz sem volt elég pénze a családnak a magas tarifa (105,5 forint percenként) miatt. A kapcsolattartási nehézségek miatt élettársa időközben elhagyta a férfit.

> > > > > A Telex legfrissebb cikkeit itt találja < < < < <

A férfi a Fővárosi Törvényszékhez fordult a magánélethez fűződő jogainak megsértése miatt, és nem vagyoni kártérítést kért. A cikk szerint a bíróság 2018-ban elismerte, hogy 2008 és 2014 között olyan magas volt a börtöntelefon tarifája, hogy az akadályozta a kapcsolattartást a családjával.

A másodfokú jogerős ítéletben azonban a Fővárosi Ítélőtábla már máshogy látta ezt. Ezért szabadulása után idén augusztusban a Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult. „Ha ebben a döntésben nyernénk, akkor azt szeretnénk elérni, hogy írja elő a bíróság, vagy később az Európa Tanács, hogy legyen olcsóbb a telefonálás vagy lehessen kintről is hívni a fogvatartottakat; legyen feladata a bv-nek az, hogy a nagyon marginalizálódott csoportok kapcsolattartását aktívabban elősegítse” – mondta Iványi Borbála.