Dózsa László négy éve kínszenvedésként éli meg a plakátügyet

2020. október 23. – 14:39

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Kiderült, hogy az én nevem alatt valóban a néhai Pruck Pál szerepel az 1956-os képen, igaza volt a Pruck-családnak. Mentségemre legyen mondva, erős volt a hasonlóság. Egyidősek voltunk, hasonlóféle volt a ruhánk, a sapkánk. Sajnos ezt a tévedést egyesek nagyon csúnyán meglovagolták, és a forradalmat és a személyemet is igyekeztek általa lejáratni, hitelteleníteni” – ezt is mondta a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva Dózsa László.

A színész-rendező neve 2016. után sokat forgott a sajtóban, ekkor történt ugyanis, hogy olyan óriásplakátok bukkantak fel Budapesten, amire tévesen az ő nevét írta fel egy fegyvert viselő gyerek képe alá a Schmidt Mária vezette közalapítvány. Nem sokkal később jelentkeztek a néha Pruck Pál rokonai, hogy jelezzék a tévedést, ám Schmidt ezt a történészek állásfoglalása ellenére sem fogta el, és az ügy bíróságra került. Ott végül két éve kimondták, hogy a képen valóban Pruck Pál látható.

Dózsa elmondta a lapnak, hogy szerinte „nem az a fontos, hogy ki van a fényképen, hanem sokkal inkább az, hogy ki mit csinált 1956 októberében. Örülök, hogy őszintén beszélhetek mindezekről, mert úgy érzem, ebből a plakátügyből egy elvtelen lejárató hadjárat kerekedett, amely megviselt, és amelynek a nyomait ma is magamon viselem. Négy éve valóban kínszenvedésként élem ezt meg, sokan el is fordultak tőlem, a szakmában is, holott én sohasem voltam hazug” – fogalmazott.

Tévedni, mondta, keresztény és emberi dolog, ezért megbocsátást remél. Beszélt arról is, hogy a szovjet csapatok november eleji betörése után úgy másfél nappal megadták magukat bajtársaival. „Engem a nyakamon találtak el, elestem. Emlékszem, ahogy felnéztem, még láttam, hogy ránk dobtak egy tojásgránátot – hogy a sebesültekkel végezzen. Két szilánk fúródott a koponyámba, elvesztettem az eszméletemet. Valakik átvittek a Szövetség utcai kórházba, haldokoltam.”

Elmondása szerint végül a Mosonyi úti rabkórházba került, ahol annyira megverték, hogy összeesett. „Azt hitték, meghaltam. […] A szomszédos Fiumei úti temetőt és a börtönt egy kerítés választotta el, melyet egy szakaszon kibontottak. Átvitték a halottakat, majd bedobták őket egy sírgödörbe – köztük engem is. Leöntöttek minket mésszel, mire megrándult az egyik ujjam, ezt az egyik sírásó észrevette és felkiáltott: ”Te, ez a srác még él!„” Dózsa elmondása szerint ezután kihúzták, és a Szabolcs utcai kórházba vitték, ahol több órán át műtötték. A sírásó állítólag később, az egyik előadása után megvárta a kapuban, és azt állította, ő húzta ki gödörből.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!


Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!