A magyarok tizede soha nem nézi, hogy megbízható-e a hírforrás, amit olvas

19 000 válaszadói interjú alapján készített kutatást az Ipsos a hírfogyasztási szokásokról, és mint írják, a 27 országra kiterjedő nemzetközi kutatásból kiderült, hogy világszinten még mindig a televízió az elsődleges számú hírforrás, ezt követi a közösségi média, majd az online híroldalak.

A kutatásnak hazai vonatkozása is van, a vélhetően önbevallásból származó eredmények azt mutatják, hogy

• Magyarország világelső a napi rendszerességű híroldal-látogatásban;
• a magyarok több mint 60 százaléka úgy gondolja, képes megkülönböztetni egymástól a valós és hamis híreket, de csak kb. 20 százalék tartja ugyanerre képesnek a többi magyart;
• a magyar válaszadók 72 százaléka mondja azt, hogy ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, ez jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék).
• Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 százalék és 36 százalék).
• A lakosság tizede egyáltalán nem szűri a hamis tartalmakat, nálunk többen csak Törökországban vallották ezt magukról.

Kiderült azt is, hogy a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy ha keres, talál hiteles hírforrást, 12 százalék pedig úgy véli, nincs objektív tájékoztatás Magyarországon.

A 27 ország közül Magyarországon hisznek a legkevésbé abban, hogy más országok szeretnék dezinformálni a közvéleményt, 37 százalék utasítja el ezt a lehetőséget, míg világszinten ez átlagosan 17 százalék.

Elsődleges tájékozódási forrásnak 72 százalék a televíziót, 76 százalék az online hírportálokat, 48 százalék a rádiót tartja, ingyenes hírekre pedig 79 százalék tart igényt (világszinten ez 67 százalék átlagban). A globális 27 százalékkal szemben mindössze 23 százalék mondta azt a magyar megkérdezettek közül, hogy hajlandó fizetni is a hírekért.