Szégyen, gyalázat, fideszes pártkatona – pártvélemények Varga Zs. András Kúria-elnökké választásáról
2020. október 19. – 19:03
frissítve
Az országgyűlés kilenc évre választotta meg a legfőbb bírói fórum, a Kúria élére Varga Zs. Andrást. A szavazásban több ellenzéki párt nem vett részt, a magyar bírók önigazgatási fóruma, az Országos Bírói Tanács pedig előzetes véleménynyilvánításban tette egyértelművé: nem tudják támogatni a kormánypártok főbírójelöltjét. Pártvélemények.
Demokratikus Koalíció – A DK képviselői nem vettek részt a Kúria új elnökéről döntő hétfői parlamenti szavazáson. Sebián-Petrovszki László egy hétfői online sajtótájékoztatón azt mondta: Varga Zsolt Andrást a Fidesz úgy teszi meg a Kúria elnökévé, hogy „soha életében nem volt bíró”, ezért egyetlen ügyben nem ítélkezett. A jelölt közel tíz évig volt Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, ezért közel tíz évig vett részt az ügyészségen „azokban a botrányos ügyekben”, amelyek már az első Orbán-kormányt, illetve a jelenlegi kabinetet is jellemezték. Európában példátlan, a jogállami elveket, így a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is megcsúfolja, hogy a Fidesz egy ügyészt tesz meg a bírói szervezet vezetőjének. A DK nem vesz részt ebben a színjátékban, és minden nemzetközi fórumon, így többek között az Európai Bizottságnál is felemeli szavát az eljárás ellen.
MSZP – A párt kezdeményezte, hogy a jelölt alkalmatlansága miatt a szavazást vegyék le a napirendről. Ehhez a parlamenti többség nem járult hozzá. Az MSZP szerint a halasztás a jelölt személye miatt lett volna indokolt, mivel az Országos Bírói Tanács nem támogatta Varga Zsolt András elnökké választását. Hiába hozott a Fidesz ismét személyre szabott törvényeket annak érdekében, hogy a jelöltjének szabad utat biztosítson a Kúria elnöki székéig, az OBT szakmai véleményt akkor sem hagyhatja figyelmen kívül! – közölte az MSZP. A párt szerint „a legfőbb bírói fórum vezetője nem lehet egy ítélkezési gyakorlat nélküli fideszes pártkatona”. Amennyiben a Fidesz mégis áterőlteti a szavazáson az alkalmatlan jelöltjét, akkor azzal megerősíti az Európai Bizottság jogállami jelentésében megfogalmazott, az igazságszolgáltatásra vonatkozó kritikákat – figyelmeztetett az MSZP.
A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja.
Jobbik: Brenner Koloman az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján szégyennek, gyalázatnak nevezte a Kúria elnökválasztásának módját. A parlament jobbikos alelnöke szerint legutóbb a Rákosi-rendszerben fordult elő, hogy ítélkezési gyakorlat nélkül, az ügyészség szervezetéből került valaki a legfőbb ítélkező fórum élére. Az ellenzéki politikus szerint Varga Zsolt András a magyar és a kontinentális gyakorlattól teljességgel idegen angolszász esetjog felé fogja eltolni a hazai ítélkezést, az alsóbb szintű bírói fórumokat is ebbe az irányba terelve. Brenner szerint is olyan embert állítanak a független bíróságok élére, aki eddig Polt Péter legfőbb ügyész „jobbkezeként” egy parancsuralomra, utasításokra épülő rendszerben dolgozott. Az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz a bíróságok bedarálásának egy újabb szintjével építi le a magyar polgári demokráciát, mondta a képviselő.
LMP: Keresztes László Lóránt, a párt frakcióvezetője szerint a jelölt személyével kapcsolatban fennálló legsúlyosabb szakmai kritika, hogy nem rendelkezik semmilyen ítélkezési és tárgyalótermi gyakorlattal. Ezen okokra hivatkozva az Országos Bírói Tanács is elsöprő többséggel utasította el a jelölését. „Ahogyan az OBT indoklásában is szerepelt, Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időszakban példátlan, hogy olyan főbíró kerüljön kinevezésre, aki nem rendelkezik bírói ítélkezési gyakorlattal”.